Szent Gellért Magyarország kereszténnyé válásának kezdetén érkezett hazánkba, ahol Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését, ő az első magyar vértanú. A Szeged–Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. Alakját Budapesten számos emlék őrzi. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellér-hegy oldalán látható Szent Gellért egyik legismertebb szobra. A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905) A keresztet magasba tartó első magyar vértanú szobra 1904 óta meghatározó eleme a Gellért-hegynek, ahol a legenda szerint mártírhalált halt (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellértet mint Imre herceg tanítóját ábrázolja a Szent István-bazilikában látható szobor, Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Gellért püspök élete Gellért 977-ben született az itáliai Velencében egy gazdag nemesi család sarjaként. Már életének kezdeti időszakát is csodák övezték. Születése után úgy tűnt, hogy nem fog életben maradni, ezért a szülei elvitték egy szigetre, hogy bencések imádkozzanak érte.
Munkálkodásában a király támogatását élvezte. Szent István halála után ez a pártfogás megszűnt, sőt Gellért püspök Aba Sámuellel összeütközésbe került annak zsarnoki magatartása miatt. 1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, András és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival. Éjszakára Diósdon szálltak meg, reggel a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Gellértet a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatására Szent László király idején, 1083-ban került sor. Szent Gellért kiváló példa arra, hogy nem a származás dönti el, hogy kiket tekinthetünk magyar szenteknek, hanem a püspökök, a papság és a magyar hívek közös tisztelete. Szent Gellértnek olaszországi tisztelete alig van, míg hazánkban országos tiszteletnek örvend és a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjeként őrzi tiszteletét.
Kézikönyvtár Magyar irodalomtörténet MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET PINTÉR JENŐ 1. A MAGYAR IRODALOM A KÖZÉPKORBAN. A MAGYAR IRODALOM A XIII. SZÁZADBAN. LATIN IRODALOM: A NAGYOBB SZENT GELLÉRT-LEGENDA. Teljes szövegű keresés A TIZENHARMADIK századból maradt fenn Szent Gellért püspök nagyobb legendája: Legenda maior Sancti Gerhardi. A XIV. században még egy fejezetet írtak a végére s így jutott korunkra a szöveg, ebben a megtoldott alakban. Forrásai: a kisebb Szent Gellért-legenda, valamelyik régen elveszett magyarországi latin krónika, a csanádi egyházmegye papjainak szájhagyományai, a marosvidéki mondák és Szent Benedek rendjének szabályzata. Latin mondatszerkesztése nem mindig szabatos, előadása a részletező elbeszélésre hajló. A legenda szerzője – egy ismeretlen nevű csanádi egyházmegyei pap – elmondja, hogyan születik Szent Gellért Velencében, milyen családi körülmények között serdül fel s miként nyeri el a velencei Szent György-kolostor apátságát. Szent Gellértet már kis gyermekkorában felöltöztették a bencések ruhájába, harmincéves kora táján apát lett, közben szorgalmasan tanult és buzgón ájtatoskodott.
Az 57-es utas máig a kultikus filmek közé sorolható produkció, amit még a'90-es években mutattak be, egészen pontosan 1992-ben, Wesley Snipes főszereplésével. A történetben Charles Rane (Bruce Payne), a világ egyik legveszedelmesebb bűnözője az FBI kíséretében az 57-es járat utasa, akárcsak John Cutter (Wesley Snipes) antiterrorista szakértő, aki épp új állomáshelyére tart. Cutter nem is sejti, hogy egy gépen utazik Rane-nel, ahogy azt sem, hogy az utasok között a terrorista jól értesült, állig felfegyverzett társai is elvegyültek. Wesley snipes filmek listája. Röviddel a felszállás után a fegyveresek hatalmukba kerítik a gépet, megölik az FBI embereit és kiszabadítják főnöküket. És ekkor az egyik átlagosnak tűnő utas kezébe veszi az ügyet. Igaz, a film nem kapott fényes kritikákat, ennek ellenére a közönség mégis imádta és bevételi szempontból is igen sikeresnek bizonyult. Wesley Snipes nagyon sok filmben szerepelt és sok kedvenc is van köztük, mégis Az 57-es utas az, amelyik az egyik legnagyszerűbb és legelismertebb alkotásainak.
1997. július 3. Korhatár További információk IMDb A Gyilkosság a Fehér Házban (eredeti cím: Murder at 1600) 1997 -ben bemutatott amerikai krimi -akciófilm. Főszereplő Wesley Snipes. A film története Harry S. Truman amerikai elnök lánya, Margaret Truman könyve alapján készült. A film eredeti címe a Fehér Ház postai címére utal. A Fehér Házban történt gyilkosságot kell kinyomoznia egy washingtoni nyomozónak. Cselekmény [ szerkesztés] Harlan Regis, a washingtoni rendőrség sokat próbált nyomozója egyik este riasztást kap, mert megöltek egy fiatal nőt. Ez azonban egy különleges eset, mert a nőre a Fehér Ház női mosdójában találták rá holtan, mivel az áldozat ott volt gyakornok. Penge: Szentháromság. Az ügy igen kényes mivolta miatt Regis hamar szembetalálja magát a titkosszolgálat ügynökeivel, akik egyáltalán nem együttműködőek a nyomozásban, és mintha még direkt akadályoznák is az igazság kiderítését. Regis azonban szövetségesre talál a titkosszolgálat egyik női ügynöke, Nina Chance személyében, akivel közösen próbálják felgöngyölíteni a gyilkosság szálait.
Burton Cash ügynök Nigel Bennett Albert Péter John Kerry Douglas O'Keeffe Varga Tamás Cory Allen Luchessi Tony Nappo F. Nagy Zoltán Marty Dill hadnagy James Millington Kardos Gábor Farr kapitány John Bourgeois Orosz István Jogászprofesszor Richard Fitzpatrick Garai Róbert További információk [ szerkesztés] m v sz Dwight H. Little filmrendezései KGB: The Secret War (1985) Getting Even (1986) Vérkő (1988) Halloween 4. (1988) Az operaház fantomja (1989) Halálra jelölve (1990) Mint a tűz (1992) Szabadítsátok ki Willyt! 2. (1995) Gyilkosság a Fehér Házban (1997) Deep Blue (2001) Főnökök főnöke (2001) Anakonda 2. – A véres orchidea (2004) Tekken (2009) Last Rampage (2017)