Petőfi Sándor Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek. Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú és gyámolítsad őt. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! Mi ő nekünk?
Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólítná tőlünk őt az ég… E néhány sorral érd be most, öcsém. Én a vidámság hangját keresém, És akaratlan ilyen fekete Lett gondolatjaimnak menete; S ha még tovább fonnám e fonalat, Szivem repedne a nagy kín alatt. Más levelem majd több lesz és vidám. Isten megáldjon, édes Pistikám! Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor – István öcsémhez költeményét. Mi a véleményed Petőfi Sándor – István öcsémhez írásáról? Írd meg kommentbe!
azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólítná tőlünk őt az ég... E néhány sorral érd be most, öcsém. Én a vidámság hangját keresém, És akaratlan ilyen fekete Lett gondolatjaimnak menete; S ha még tovább fonnám e fonalat, Szivem repedne a nagy kín alatt. Más levelem majd több lesz és vidám. Isten megáldjon, édes Pistikám! Pest, 1844. június Írd meg a véleményed Petőfi Sándor ISTVÁN ÖCSÉMHEZ című verséről!
Ha valaki nem tudja, keresse meg a tankönyv végén az írók életrajzánál, hogy hívták a szülőket. Édesapja neve: Édesanyja neve: 3) Rövid megbeszélés következik arról, hogy mit tudnak a tanulók a költő és szülei kapcsolatáról. 4) Egészítsék ki a családra vonatkozó adatokat a tanulók a füzetbe: Testvére: Petrovics István 3. Felírják a füzetbe a címet és a vers műfaját: Petőfi Sándor: István öcsémhez Műfaja: verses levél 4. A nevelő felolvassa a verset. A tanulók előtt nincs ott a vers, tehát csak a tanári bemutatás alapján kell megjegyezniük a verset. Válaszoljanak a tanulók írásban a füzetükbe a következő kérdésekre: ƒ Mit jelenthet az, hogy verses levél? ƒ Levélnek érzed-e ezt a verset? Miért? Hogyan nevezi a költő a testvérét? Petőfi szerint mikor, melyik napszakban emlegetheti őt a család? Hogyan gondolja a költő, gazdagon vagy inkább szegényen élnek az otthoniak? Milyen értelemben tesz a költő a versben említést Istenről? ƒ Három szóval utasítja testvérét, hogyan viszonyuljon édesanyjukhoz.
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.
Mi ez a három szó? Mit ígér a levél végén testvérének a következő levelével kapcsolatosan? Milyen lesz az a levél? A válaszok leírása után minden tanuló kézhez kapja a verset. Elolvassák, és ellenőrzik, hogy jól válaszoltak-e a kérdésekre. Akinek szükséges, az javít, majd röviden megbeszéljük a válaszokat. 5. Melyik kifejezés kire vonatkozik? Válogassák szét a tanulók a füzetükbe a következő kifejezéseket! becsületes lelkű – édes – gyámolító – igaz – jó fiú – jó – jóhiszemű Apa: Anya: István: A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot a füzetbe, majd a megoldásokat közösen megbeszéljük. 6. Magyarázzák meg a tanulók, hogy mit jelentenek a következő kifejezések "jégre nem viszik" "mert ő becsületes lelkű, igaz "De megmutatná a nagy veszteség, Ha elszólítaná tőlünk őt az ég" 7. A vers szerkezete 1) Tagoljuk ezt a verset a következő szerkezeti részekre! Bevezetés Tárgyalás 1. Tárgyalás 2. Tárgyalás 3. Befejezés 2) A tanulók a vers olvasása közben egyénileg jelöljék meg a versben ceruzával, hogy mettől meddig tart egy-egy szerkezeti rész!
3) Beszéljük meg közösen a helyes megoldásokat, olvassuk fel a részeket külön-külön, és tisztázzuk a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket! 1. rész: Miről szól? Ha mi írunk levelet, annak milyen a bevezetése? Hasonlít-e a vershez? 2. rész: Miről szól? Mit tudunk meg a család elszegényedéséről? 3. rész: Miről szól? Hogyan viszonyul a költő az édesapjához? 4. rész: Miről szól? Milyen érzelmek fűzik a költőt az édesanyjához? 5. rész: Miről szól? Mi hogyan szoktuk befejezni a leveleinket? 4) Írjuk le a füzetbe közösen a vers vázlatát! 1. rész Bevezetés: A költő üdvözli testvérét. 2. rész Tárgyalás 1. : Elmondja, hogyan szegényedett el az édesapja. 3. rész Tárgyalás 2. : Nagyon szeretne segíteni édesapján. 4. rész Tárgyalás 4. : Vallomás édesanyjához fűződő érzelmeiről. 5. rész Befejezés: Elköszön öccsétől. 8. Melyek azok a mondatok a versben, amelyek csak levélben fordulnak elő? A tanulók egyénileg húzzák alá ezeket a sorokat! A megoldásokat közösen megbeszéljük. ƒ Ki írt már közülük levelet? ƒ Mi is mindig ilyen igényesen írjuk-e a leveleinket?
szervetlen vegyület, szobahőmérsékleten gáz Nem tévesztendő össze a következővel: sósav. Hidrogén-klorid – Wikipédia. A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Glauber. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.
Az oxidáló hatású anyagok (például nátrium-hipoklorit azaz hypo, kálium-permanganát, kálium-klorát stb. ) a hidrogén-kloridot elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. Szerkezete és tulajdonságai Szerkesztés 77 K-es DCl por neutrondiffrakciós vizsgálattal meghatározott szerkezete. HCl helyett DCl-t használtak, mivel a deutériummagot könnyebb észlelni, mint a protont. A "végtelen" DCl láncokat szaggatott vonalak jelölik A szilárd HCl 98, 4 K-en fázisátmeneten megy keresztül. Az anyag porröntgendiffrakciós vizsgálata alapján a szerkezet az átmenet során rombosból köbös rendszerűvé változik. A klóratomok mindkét szerkezetben lapközéppontos rácsot alkotnak, ám a hidrogének helyzetét nem lehet meghatározni. Vinil-klorid – Wikipédia. [8] A spektroszkópiai és dielektromos jellemzők vizsgálata, valamint a DCl (deutérium-klorid) megállapított szerkezete alapján a HCl szilárd fázisban zegzugos láncokat alkot, ugyanúgy, mint a HF (lásd a jobb oldali ábrát). [9] A HCl oldhatósága (g/l) a szokásos oldószerekben [10] Hőmérséklet (°C) 20 30 50 Víz 823 720 673 596 Metanol 513 470 430 Etanol 454 410 381 Éter 356 249 195 Infravörös (IR) abszorpciós spektrum Dublett vonal az IR-spektrumban, melyet a klór izotóp-összetétele okoz A gázállapotú hidrogén-klorid – oldalt bemutatott – infravörös spektruma számos éles abszorpciós vonalat tartalmaz, melyek 2886 cm −1 (~3, 47 µm-es hullámhossz) körül csoportosulnak.
A PVC-hez különböző lágyítókat adnak, így különböző keménységű műanyagok készíthetők. PVC-ből készülnek fóliák, csövek, padlóburkolatok és számos használati tárgy. Veszélyei [ szerkesztés] A vinil-klorid mérgező tulajdonságú. Keringési zavarokat idézhet elő, a máj és a lép károsodását okozhatja. Májrákot okozhat hosszabb behatás esetén. Források [ szerkesztés] Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet Furka Árpád: Szerves kémia Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai. Hydrogen klorid szerkezeti képlete. Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp Vegyészeti Lexikon, 1984 Műszaki Könyvkiadó, ISBN 963-10-4749-0 Hivatkozások [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85143414 GND: 4188331-7 BNF: cb119665347 KKT: 01048640
A klóretán vagy etil-klorid egy halogénezett szénhidrogén, az etán klórtartalmú származéka. Színtelen, szúrós szagú, gyúlékony gáz, könnyen cseppfolyósítható. [5] A klóretán gőze kábító, narkotikus, gyengén altató hatású. Vízben és kloroformban csak kis mértékben oldódik, de jól oldható alkoholban és éterben. [1] A cseppfolyósított klóretánt a gyógyászatban helyi érzéstelenítésre használják. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Vizes oldatban hidrolizál, különösen, ha lúgok vannak jelen. A hidrolízis termékei az etanol és a sósav. Ez egy szubsztitúciós reakció. Gyúlékony gáz, lángja zöldes szegélyű. Az égésének termékei a víz, a szén-dioxid és a sósav, de az égéstermékek között a mérgező foszgén is megtalálható. Fizikai tulajdonságai [ szerkesztés] Hármaspontja -138 °C [6] Fagyáspontja -136 °C, fagyáshője 4, 45 kJ/mol Forráspontja +15, 8 °C, párolgáshője 24, 6 kJ/mol Kritikus pontja 182, 7 °C 52, 4 bar nyomáson; sűrűsége 330 kg/m³ A fentiekből következően nulla celziusz fokon lehet akár folyadék és gőz is; szobahőmérsékleten viszont már csak gőz.