Zimány Linda életrajza Kezdetek: 1986. március 29 -én született Nagykanizsán. Itt élt egészen 18 éves koráig (2004). 2001-től egészen 2006-ig számos szépségversenyen vett részt és többször nyert is. 2005 óta dolgozik modellként a tanulás mellett, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar ának hallgatója, Budapesten él. Kilenc évig járt zeneiskolába, zongorázni, szolfézsra, 2 évig tanult énekelni. Angol középfokú nyelvvizsgája van, ezenkívül németül beszél még és hamarosan szeretne elkezdeni spanyolul tanulni. A diploma megszerzése után ügyvédjelöltként szeretne dolgozni. Korábban a Duna Televíziónál, később a Cool TV-nél volt műsorvezető. Később a VIVA TV műsorában a Stáb-ban tűnt fel, ahol megmutatta énektudását is. A Playboy 2008. szeptemberi számában vált meg ruháitól, majd ezt követően több férfimagazinban vállalt szereplést. Dukai Reginával, Horváth Évával, Bódy Szilvivel és Debreczeni Zitával együtt tervezett ruhákat a Sugarbird ruhamárkának, amely nagy népszerűségnek örvendett évről-évre.
Zimány Linda elmondta, mikor szeretne férjhez menni és családot alapítani. Zimány Linda elárulta, mikor jöhet a baba A Nagy Duett legdögösebb sztárja, a 31 éves Zimány Linda nemrég szakított párjával, Kedves Ferenccel. Egy ideig még úgy tűnt, nem tudják elengedni egymást, így a szépség nem volt nyitott egy új kapcsolatra. Mostanra azonban már jobban érzi magát és belevetette magát a tanulásba. A Lokálnak elárulta, milyen jövőt tervez magának, mikor szeretne férjhez menni, illetve belefogni a családalapításba. "Foglalkoztat már a saját család gondolata, de még van egy elég komoly fordulópont az életemben: a szakvizsgám. A gyakorlatomból még két év hátravan, plusz egy év szakvizsgaidő, ami bár csak úgy repülnek az évek, mégis elég hosszú idő, és addig nem szeretnék gyereket. Magamat ismerve túl sok lenne ez nekem együtt, inkább szeretnék mindent szép sorjában" - mondta a lapnak Linda, majd folytatta. "Egy kapcsolatban így is, úgy is kell egy-két év, hogy kialakuljon minden, és eljussanak a házasságig, majd utána gyereket vállaljanak.
Egyik fél politikusai és egyikük koreai fegyverbarátai (hogy udvariatlanul ne nevezzük őket csatlósoknak) sem voltak hajlandók akárcsak fikarcnyit is engedni az álláspontjukból. Az ENSZ ajánlása nyomán a két zónát a 38. földrajzi szélességi kör választotta (és választja) el egymástól, amely azóta is a világ talán legjobban őrzött államhatárát jelöli. Két évnyi, a stratégiai rugalmasságot mindkét oldalon teljességgel nélkülöző vitatkozás után 1948-ban megalakult a két, egymással kifejezetten ellenséges viszonyt fenntartó koreai állam. Nem hiszem el – s ez egy egész országot vezet -apukámnak is volt ilyenje – SzántóGráf. Az első amerikai tévedés 1949-ben és 1950-ben a szovjetek, majd a Mao által irányított Kínai Népköztársaság északon mindent megtettek a félsziget egységes, kommunista ideológia mentén történő egyesítése érdekében. Erőfeszítéseik gazdasági, de főképpen katonai segélyek és haditechnika formájában öltöttek testet. Ugyanebben az időben a déli országrészben Washington ugyanezt tette, azzal a különbséggel, hogy egy kicsit elszámította magát: 1949 második felében elkezdték kivonni a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatokat abban bízva, hogy a szöuli kormány immáron képes megvédeni önmagát egy esetleges phenjani agressziótól.
Ha a stadionok olyan mértékegységek lennének, amik kifejeznék egy nemzet testi-lelki egészségét, akkor minden bizonnyal a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lakossága lenne a világon a legfittebb és legboldogabb. Kérdésnek álcázott lejáratással provokált a propagandista - Észak Korea vibes : hungary. Hogy ez mennyire nincs így, azzal természetesen tisztában van vele a Koreai-félsziget északi felén kívül nagyjából mindenki, közép-európai perspektívából is jól látszik, hogy nem a stadionok és hasonló monumentális építmények számossága vagy nagysága határozza meg egy adott ország élhetőségét. Észak-Koreában ettől függetlenül – és ahogy az minden valamire való elnyomó diktatúrában lenni szokott – a szeretett vezérek és kedves vezetők iránymutatásai alapján egyre-másra épültek a dinasztikus rezsim megalomán épületei. A hatvanes-hetvenes évektől kezdve gombamód nőttek ki a fővárosban, de a vidéki nagyvárosokban is az észak-koreai nép szorgalmát és áldozatosságát hirdető vasbeton építészeti alkotások. A hetvenes évek közepétől kezdve kilenc 25 ezer főnél nagyobb befogadóképességű stadion épült a világtól elzárt sztálinista országban, de a sporton kívül se fogta vissza magát a hagymázas országépítés – elég ha csak a főváros, Phenjan látképét 1992 óta uraló, 330 méter magas, szerkezetkész, de máig befejezetlen Rjugjong Hotel piramisára, a világ legmagasabb lakatlan épületére gondolunk.
Észak-koreai lakosság Észak-Korea lakossága több mint 24 millió. A Koreai-félsziget kezdetben Ázsia északnyugati régióiból érkezett tungusi népek lakta.. Ma Észak-Korea nemzeti összetételét a következők képviselik: koreaiak más nemzetek (kínai, japán). Észak-Korea lakossága számos csoportra oszlik (származásuk alapján), amelyek három rétegből állnak: "fő-" (munkavállalók, mezőgazdasági dolgozók bevándorlói, köztisztviselők, katonai családok, háborús hősök); "habozó" (volt közép parasztok, kézművesek, kis- és középkereskedők), "ellenséges" (volt kulakok, földesurak, reakciókkal rendelkező tisztviselők, elbocsátott személyzet, kínai koreaiak, akik az 1950-es években visszatértek Kínából Koreába). 195 négyzetkilométerenként 195 ember él, de a legtöbb nyugati part menti terület a legsűrűbben lakott. A hivatalos nyelv koreai. Legfontosabb városok: Phenjan, Hamhyun, Nampho, Wonsan, Hungnam, Cheongjin, Kaesong, Siniyuju, Sarivon, Kanga. Kínos helyzetbe került Kim Dzsongun, drasztikus tettekkel készül ráijeszteni a világra - Portfolio.hu. Észak-koreai konfucianizmus és buddhizmus. Élettartam A nők átlagosan 74, a férfiak pedig 69 éves korig élnek.
Úgy tűnik, hiba volt. Vissza a kezdetekhez Mao sohasem szeretett idegen katonákat látni országa határai közelében. Utasítására két héten belül felállt egy 300 ezer fős kínai expedíciós hadsereg (amelyet roppant eufemisztikus módon "önkéntes"-nek neveztek), majd az észak-koreai csapatokkal és szovjet "katonai tanácsadókkal" megtámogatva visszanyomták az ENSZ égisze alatt harcoló nyugatiakat – nos, meddig? Igen, eltalálták: egészen a 38. szélességi körig, ahol minden kezdődött. Az állóháború folytatódott, egészen 1953 júliusáig, amikor nemzetközi nyomásra a harcoló felek tűzszüneti egyezményt kötöttek. Ez a mai napig hatályban van a két államot azóta is elválasztó demilitarizált övezet két oldalán. A második észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Il temetése A Dzsuce születése Észak-Korea a hatvanas évekre jellemző, viszonylag rövid gazdasági fellendülését követően a hetvenes évek második felétől kezdve szinte teljesen bezárkózott. Kidolgozták az albániaihoz nagyon hasonló önerőre támaszkodás politikáját és ideológiáját (a Dzsuce-t), melynek lényege a másoktól való függés totális elutasítása.
→ Fogalom magyarázó
Észak-–déli szótár Észak- és Dél-Korea között már nemcsak a jól ismert demilitarizált övezet jelenti a határt, hanem a nyelvi különbségek is. Ezt az akadályt hidalná át egy új okostelefon-alkalmazás. A készítők elsősorban az észak-koreai menekültekre gondoltak, de a nyelvi akadályok elgördítése Korea egyesítésekor is jól jöhet. | 2015. augusztus 13. Észak- és Dél-Korea lakossága több mint 60 éve él egymástól elzárva, nem csoda tehát, ha a két nyelvváltozat egyre inkább különbözik egymástól. A kétféle koreai eltérő fejlődéséhez az elszigeteltség mellett hozzájárult a két ország merőben eltérő politikája és nyelvpolitikája is. Kim Ir Szen 1966-ból származó idézetéből sejthetjük, hogy a két koreai legalábbis fonetikailag már akkor eltérhetett egymástól: "a szöuliak koreai beszéde a könnyű nőcskék kokettálásakor használatos orrhangú nyafogásra emlékeztet" ( Osváth Gábor fordítása). Mostanra nemcsak fonetikai és fonológiai, hanem morfológiai különbségek is vannak, erről az angol Wikipédia részletesen ír.