Házakon vannak ajtók. Ablakok is vannak. Szemben van egy sárga ház. Tetején kémény. Ablakból fekete ruhás nő néz ki, fehér arccal, szája rendes. Kikönyököl, egyik karján felcsúszik a blúz. Lent egy villamos megy, 622-es számú. Két katona átmegy a sínen. Az egyiknek piros orra van. A másik gondolkodni látszik. De csak látszik. Egy fekete ruhás nő siet. Gyorsan megfordul. Visszanéz. Egy cilinderes úr csóválja a fejét. Egy kiskutya keresztülszalad rajta. Egy tégla leesik egy épülő háznál. Nagyot csörren. Egy úr elesik. Egy rendőr odamegy, és fejbe üti, rákiabál, hogy ne csoportosuljon. A rendőr hangja másodtenor. A szemben levő nő most idenéz. Amanda Gorman újabb műfordítóját léptették vissza, mert nem fekete, nem fiatal és nem nő : hungary. Rám néz, kacsint, és int valamit a kezével. Lent a kapu alatt egy munkás áll. Valamit káromkodik. Pucolja a ruháját. Egy zsákot akar fölemelni. A zsák fehér. Egyik oldalán ránc van. A munkás most felnéz. Ránéz a barátomra, aki mellettem ír, és ezt kiabálja fel neki: "A pofájuk istenit ezeknek az uraknak, még van pofájuk tátani rám a pofájuk, míg én itt kínlódom, a teremtésit neki! "
- Majd iszom egy csáját - mondta jókedvűen. - Friss időnk van, pedig csak tegnap ért ide a tél. A folyosón parfüm és pomádé szaga fogadta a belépőt, kis ajtók mögött rózsaszínű fények és földre dobott vánkosok. A zongora mind közelebb hangzik. Hófúvásban – Wikiforrás. Egy ajtót felnyitnak, ahol több lámpás ég kerek, bolthajtásos terem falán. (E ház tán zárda volt vagy erősség. A nagy, négyszegletes köveken erősen visszhangzik a lépés. ) Itt végre megtalálta Szindbád a zongorát, mellette Stucc urat, a koromfekete bajuszú, ragyás arcú és fekete fogú zenészt, aki néhány percig változatosan verte a zongorát, közben fürkészve figyelte Szindbádot, de mert csupán gyűrött józanságot észlelt annak hideg arcában, a zongora fedelét becsapta, és lappangó léptekkel kezdett a vendég körül járni. A cigarettát olyanformán rejtegette kezében, mint az iskolás fiúk, a füstöt a falra fújta, és sokáig piszkálta a tüzet a pohos kályhában, amely akkora volt, hogy tán az egész várost is befűthette volna. Aztán egyszerre odalépett a pálinkáspoharába bámuló Szindbád mellé: - Mindjárt itt lesz a Blanka - mondta és nevetett.
Egy jó ideje gondolkodtam már először szolidabb, aztán lehet kicsit rikítóbb színre befesteni. [22m] vagyok, budapesti, a hajam középbarna (nem a szőkés/világos barna, sem a szinte fekete verzió), rövid és állítólag dús. Egyrészt akinek festett haja van, őt hogyan érintette ilyesmi a hétköznapokban (itt főleg a nem természetes(? Kik azok a fekete ruhás fajvédők, akik megtámadták az Aurórát? - 444 : hungary. ) színekre gondolok), másrészt nektek mik a tapasztalataitok, hogyan lenne érdemes kipróbálni? Első nekifutásra lemoshatóval próbálnám ki, aztán esetleg vizsgák után nyáron rendesen, ha nagyon szar lesz legfeljebb nem megyek ki addig amíg le nem nő lol (Márkák tekintetében tippek, javaslatok? )
A sarkon egy kőszent didergett fülkéjében, aztán nagyokat zökkent a bárka a hepehupás köveken, egy gömbölyű, középkorias vasrostély mögül piros lámpafény szűrődött a hóesésbe, és a hópelyhek véresen hullottak itt a magasból. A kocsis a vasrostélyos ajtó elé kormányozta a lovacskákat, amelyek bizonyos megelégedéssel állottak meg e ház előtt, ahol már gyakran megfordultak éjnek idején. A kocsis leugrott a bakról, duhajkodva rángatta meg a csengő karikáját; a rekedt csengő visszhangzott a ház belsejében, és erre nyomban zongora szólalt meg valahol. A kulcs gyorsan fordult a zárban, egy rózsaszínű ruhás nő nyitott ajtót. - Maga az, Zsiga? - Idegen uraságot hoztam a vasútról - mondta a kocsis. - Tessék, tessék - intett a rózsaszínű nő dudorászva, hízelkedve Szindbádunk felé a kocsiba. Fekete ruhás no 2002. Bodros haját pirossal szegte be a hátulról jövő lámpafény, és a folyosón egyszerre három-négy nő is megjelent, amint kíváncsian nézegettek a kapu felé. A kocsis bizalmaskodva veregette meg Szindbád hátát, amint az ajtón belépkedett.