Ha a technológia beérik sokat segíthet az orvoslásban: a várakozások szerint idővel a pszichés betegek hallucinációit is vissza lehet majd nézni. De a jövőben egy új művészeti ág is létrejöhet: hisz a bekeretezhető képek elkészítéséhez elég lesz az is ha valami szépre gondolunk. A gondolatolvasás persze más kutató-csoportokat is érdekel: a Google egykori munkatársa Mary Lou Jepsen például egy olyan sapkán dolgozik, ami egy évtizeden belül akár a gondolatátvitelt is lehetővé teheti. Népszerű Népszerű Hirdetés
A korábbi próbálkozásokhoz képest óriási áttörést jelent, hogy a szerkezet az agy működési elvét követi: épp ezért az emberi képzeletről készült felvételeket több rétegből állítja össze. A japán találmányt tavaly 10 hónapon keresztül tesztelték, méghozzá a következő módon: az alanyoknak először megmutattak 25 képet. A geometrikus formák és az ABC betűi mellett állatokról és emberekről készült fotókat is tettek az önkéntesek elé. Ezután megkérték őket, hogy a látottakból válasszanak ki valamit és próbálják meg elképzelni. Mialatt az alanyok koncentráltak az agyi tevékenységüket egy speciális MR készülék a gépi intelligencia segítségével igyekezett dekódolni. A valódi képek és a gondolatok alapján összerakott rekonstrukciók között egyelőre komoly eltérések vannak, de bizonyos jellegzetes formákat a fejlesztés már vissza tud adni. A geometriai alakzatokkal már egész könnyen megbirkózik. Mindehhez tudni kell, hogy az agyunk nem jegyez meg minden részletet: ha valamit fel akarunk idézni akkor a lelki szemeink előtt egy elnagyolt kép jelenik meg.
Kéki Béla: Az írás története (Gondolat, 1971) - ABC Grafikus Lektor Kiadó: Gondolat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1971 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 159 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér, színes fotókat, illusztrációkat tartalmaz.
Ez nem tűnik soknak, kombinációikkal azonban több millió szó lejegyzése lehetséges. Használatukra a hangtani homonímia miatt van szükség. Például az, hogy (szenszei): jelentheti azt is, hogy tanár, és azt is, hogy eskü. Így azonban már egyértelmű a különbség: – tanár, – eskü. Ugyanígy az, hogy ( kaeru): lehet "hazamenni", "cserélni" vagy akár "béka" is. Élőbeszédben a megértést megkönnyíti a szituáció és a közös előismeretek, de írásban ez a hangalaki egyezés sok félreértéshez vezethetne. A japán, a magyarhoz hasonlóan, ragozó nyelv. Bár többes szám nincs, de ezen túl az igéket és mellékneveket elég bőségesen ragozzák. Pl. : (tegami o kakanakerebanaranaindesz): Levelet kell írnom. - ahol is az a hosszú izé a ragozott ige, amiből az első, kandzsival jelölt "ka" hordozza magában az írni jelentést. Így hát egy hétköznapi írott japán mondatban a kínai írásjelek mutatják a szó alapjelentését, a hiraganák pedig a mondatban elfoglalt helyét és egyéb grammatikai információkat (időt, módot stb.
). (vatasi va me ga aoi desz): Az én szemem kék. - ahol a "va" és a "ga" a mondat témáját és alanyát jelöli, ezért ezeket hiraganával írják, továbbá az "aoi" ("kék") szó változatlan "ao-" szótővéhez járuló "i" ragozódó részt is, ami azt mutatja, hogy itt egy jelen idejű melléknévről van szó (az mi a fene?? ). A kandzsik és összetételeik jelölhetnek teljes szavakat is, például: (inu): kutya, (kuruma): kocsi, (csikara): erő, (densa): vonat, (tegami): levél, (csikatecu): metró. Váltakozva fordulnak elő bennük a jelek kínai és japán olvasatai, ami egy kezdő nyelvtanulónak megnehezítheti az írást/olvasást. Sokszor próbálták már a japán írásrendszert megreformálni, de gyakorlatilag lehetetlen lenne áttérniük a latin betűs írásmódra. Emellett a történelmük és kultúrájuk szerves részei ezek a különös, szép írásjelek. Vélhetően még jó ideig kellemes, szótárazással eltöltött napokat fognak nyújtani a japán nyelv szerelmeseinek.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Hírek 2018. feb. 10. Növekedé Már csak idő kérdése és az orvosok a pszichés betegek hallucinációit akár egy számítógépes monitoron is vissza tudják nézni, hála egy új japán fejlesztésnek. Mit szólna, ha a TV-jén akár a saját álmait is szemügyre vehetné? Hihetetlenül hangzik? Pedig a Kiotói Egyetem kutatói már nem is járnak messze attól, hogy ez a merész elképzelés valósággá váljon. Ami azt illeti, kezdetleges gondolatolvasó gépek korábban is léteztek. Még 2009-et irtunk, amikor Kanadában bemutattak egy száloptikával ellátott sisakot, amely például meg tudta mondani, hogy a használója, ha elé tesznek két pohár italt, melyiket szeretné meginni. A technológiának azonban komoly korlátai voltak: az agyi tevékenységet a rendszer infravörös hullámokkal figyelte és csak azt tudta megmondani, hogy az adott pillanatban a felhasználó fejében pozitív vagy negatív gondolatok járnak. Jukijaszu Kamitani és csapata viszont egy egészen új eljárással állt elő. A gépük szó szerint olvas a fejekben. Visszafejti az idegi jeleket és képre viszi a gondolatokat.