Ők ketten – miként azt több karcagi ismerősük is megerősítette – nem csupán harcostársak, de barátok is. Ehhez többen hozzátették: szűkebb társaságukhoz tartozik a Tiszafüreden élő, családja egykori kúriáját a helyi téesztől visszavásárló Kékessy Dezső, aki az első Orbán-kormány idején párizsi nagykövet volt, s tiszafüredi villájában gyakran látta vendégül a miniszterelnök családját. Fazekas Sándor sosem volt címlaphős, ám a kilencvenes évek közepén mégis gyakran szerepelt az újságok hasábjain. A "monoki modellt" mintegy húsz évvel megelőzve ugyanis bizonyos feltételekhez kötötte a szociális segélyek kifizetését Karcagon, ami ellen több jogvédő szervezet és a kisebbségi jogok országgyűlési hivatala is tiltakozott. Utasítása szerint 1991 és 1996 között a városban csak ötnapi, többnyire a város közterein végzett ingyenmunka elvégzése után adták oda a törvény szerint jogosan járó átmeneti és szociális segélyeket az arra rászorulóknak. A kisebbségi ombudsman emiatt feljelentést tett az ügyészségen.
2010. 06. 10 10:45. - Amit a fejébe vesz, azt sziszifuszi munkával tűzön-vízen át megvalósítja Sokan azt gondolták, a miniszteri bársonyszék sem csábítja majd el számára kedves karcagi polgármesteri posztjáról Fazekas Sándort, akinek vidékfejlesztési miniszterként több szakterületen is helyt kell majd állnia. Ismerősei szerint a tárcavezetőnek az aprólékos, tervszerű munkavégzés az erőssége, miképp biciklizni is hosszú távon, kitartóan szeret. Doros Judit | Népszabadság| 2010. június 9. Látszólag a semmiből bukkant elő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert – akinek a vidék talpra állításán kívül a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vízügy szerteágazó, s gyakran egymással is érdekellentétes problémáit kellene a tárca vezetőjeként megoldania – leginkább szűkebb pátriájában, a Kunságban ismerték eddig Karcag polgármestereként. Noha 1998 és 2002 között, majd 2006 óta országgyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság munkájában és a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként is dolgozott, felszólalásai nem hagytak mély nyomot sem a sajtóban, sem a közvéleményben.
A karcagiak szerint polgármesterük életmódjától idegen a nyüzsgő budapesti lét, ezért – állítják többen – biztosan nem fog lakóhelyet változtatni új munkája kedvéért. – Legjobban a város szélén lévő kis kertjében szeret ásni, kapálgatni, ha pedig több ideje van, az egész családdal, sőt gyakran öccsével és annak gyermekeivel közösen indulnak biciklitúrára. Ez nem új hobbi, a Székelykeresztúrhoz közel, egy kis faluba való feleségét is gyakran látogatta meg kerékpáron, amikor még csak udvarolt neki –mondják közeli ismerősei. Időközben a hölgy a felesége, Székelykeresztúr pedig Karcag testvérvárosa lett, és az erdélyi túrák is rendszeresek. A Fazekast jól ismerő földijei szerint ha választania kellene egy luxusüdülés vagy egy biciklis kirándulás között, nem kérdés, hogy ő az utóbbira szavazna. Útközben pedig minden útba eső városról, faluról mondana egy rövid ismertetőt, történelmi érdekességet, nehogy haszontalanul teljen az idő. Hatalmas munkabírás jellemzi
(Borítókép: Fazekas Sándor / Facebook)
A harmadik kellemetlen szituáció (amiből Fazekas szintén angolnaként tudott kisiklani) a karcagi "bróker Marcsi" ügye volt, amiről a miniszter következetesen azt állította, hogy semmit sem tudott az egészről, ám polgármesteri idejéből előkerült egy előterjesztés, amelyben a hölgyet barátsággal és bizalommal ajánlja a városi közgyűlés figyelmébe. Az, hogy miniszteri működésének utolsó heteiben olyan blődséget tudott állítani, hogy a migránsok miatt majd tücsköt-bogarat kell ennünk, már szinte fel sem tűnt. Mindeközben tétlenül nézte, hogy tárcájától alapvető jogköröket vonnak el, a vidékfejlesztés sok ezer milliárdos ügyeit Lázár János mindenügyi miniszter ölelhette keblére és szinte a semmiből kiépült egy olyan agrárkamara, amelyben egyes szakmai vélemények szerint átgondoltabb és koncepciózusabb munka folyik, mint a minisztériumban. Ráadásul a kamara, illetve a kormánnyal stratégiai megállapodást kötő gazdaköri szervezet vezetése volt olyan bölcs (amire Fazekas nem volt képes), hogy az ágazati, netán hivatali-hatásköri vitákat ne vigye ki akár csak egy félreérthető mondattal is a szélesebb nyilvánosság elé – rákényszerítve akár a miniszterelnököt is, hogy kellemetlen kérdésekben személyesen nyilvánuljon meg.
A cél az, hogy az alapellátásban tovább erősítsék a prevenciós tevékenységet – nyilatkozta a lapnak Vajer Péter, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. A régióban Magyarországot kivéve mindenhol emelkedhetnek a kötvényhozamok az év végéig, vagyis a magyar piac pozitív irányban lóghat ki a sorból – közli a Portfolio az Erste Bank negyedéves elemzésére hivatkozva. Ez a szakértők szerint részben a jegybank további ösztönzésének, másrészt pedig az esetleges felminősítési kilátásoknak lehet köszönhető. A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy miután az állam befektetett a turisztikai ágazatba, cserébe a kormány több adóbevételt és bővülő foglalkoztatást vár 2030-ig. Mindez a turizmusfejlesztési stratégia része. A forrásokból a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek, mindenekelőtt a kereskedelmi szálláshelyek részesednek a 300 milliárd forintos kerettel már elindult Kisfaldy-program révén. Bővebben a témáról 9 órakor kezdődő Üzleti Reggeli című műsorunkban hallhatnak. A Pé arról közölt összeállítást, hogy melyik autómárkák kínálnak ingyen hiteles konstrukcióval vagy alacsony THM mellett új modelleket ma Magyarországon.
2000 októberében elhunyt Csermely Ottóné, Fekete István nagy-nagy tisztelője. 2001 januárjában fia, Csermely Zoltán átadta a dombóvári múzeumnak édesanyja gyűjteményét, aki még életében rendelkezett erről, így kerülhetett sor a múzeum bővítésére: az újabb teremben kapott helyet a Csermely-féle hagyaték. 1997-ben az író özvegyének, Pillér Edithnek a halála után a család úgy döntött, hogy a hagyaték egy részét szétosztják Gölle, Ajka és Dombóvár között, így került Dombóvárra Fekete István íróasztala, asztali lámpája, rádiója, telefonja, a tulajdonában lévő őz- és szarvasagancsok. Az íróasztal felett Damjanich János aradi vértanú fényképét láthatjuk, aki az író dédnagybátyja volt. A múzeumban őrizzük továbbá a József Attila-díjat, melyet 1960-ban a Tüskevár című ifjúsági regényéért kapott. Az első számú vitrinben preparált madarak (fecske, gólya, bagoly, vadkacsa) láthatók. E vitrinben kerültek elhelyezésre a meghívók, íróról készült bronzplakettek és az Új Idők című lap példányai is. A bereki ember - Fekete István élete - | Jegy.hu. A vitrin mellett találjuk meg az 1999-ben Göllében felavatott Fekete István szoborról készült fényképet, mely Tilinger Sándor ajándéka.
Szereplők: Szabó Sipos Barnabás, Bodrogi Gyula, Kecskés Alexisz, Vida Bálint, Ruttkay Laura, Albert Péter, Csernák János, Vándor Éva Fekete István a 20. századi magyar irodalom legolvasottabb szerzője, Jókai Mór mellett minden idők legnépszerű magyar írója és a hazai "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Eddig több mint tízmillió példányban adták ki a műveit magyarul, emellett külföldön is tizenkét országban tíz nyelven jelentek meg munkái. Mindezek ellenére Fekete István művészetének sem a kortársai, sem a halála óta eltelt évtizedek irodalomtörténeti írásai nem adták meg azt a rangot, amiért maga az író egész életében hol hangosabban, hol csendesebben harcolt. Fekete istván elite team. Élete alkonyán számos népszerű regénnyel s belőlük készült mozi- és tévéfilmekkel a háta mögött, befutott ifjúsági íróként, egyik levelében is így ír: "A hivatalos kritika alig vagy semmit nem foglalkozik írásaimmal. " A film Fekete István életútján keresztül elsősorban életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt sorsfordító pillanataira fókuszál.
Előjegyzem