A csontvelővizsgálat másik módja a vastagabb tűvel végzett csontvelő-biopszia. Ez esetben kis, henger alakú csontszövetet vesznek ki, rendszerint a medencecsontból, a benne lévő csontvelőállománnyal együtt. A mintát szövettani elemzésnek vetik alá így pontos információ nyerhető a betegség típusáról, mely a kezelést meghatározza. Magas átlagos vérlemezke térfogat (MPV) vizsgálati eredmény referens értékek | blood-test-results.com. Ha a vérkép- és a csontvelővizsgálat megerősíti leukémiás megbetegedés fennállását, a továbbiakban az orvos a betegség kiterjedésének megállapítására további kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el (pl. : részletes labor, mellkasröntgen, gerincfolyadék vizsgálat, citogenetikai vizsgálat stb). A cél a pontos típus és stádium meghatározására, mert annak ismerete nélkülözhetetlen a helyes terápiás terv kialakításához. Kezelés és prognózis: A leukémiás betegek korszerű kezelésében három fő terápiás módot alkalmaznak: a kemoterápiát, a sugárkezelést, illetve a csontvelőátültetést. A kezelés megválasztása a kivizsgálás során nyert részletes információk alapján lényegében egyénre szabottan történik, mindenképpen egy nagyon hosszas és embert próbáló folyamat.
A krónikus lymfoid leukémia (CLL) gyakorlatilag csak felnőtteket, többnyire 55 évesnél idősebb korúakat érint. Olykor előfordul fiatal felnőttekben is, de gyermekekben gyakorlatilag sohasem. A krónikus myeloid leukémia (CML) főként felnőttekben fordul elő, ritkán azonban gyermekeket is érinthet a megbetegedés. A betegség kiváltásában szerepet játszó tényezők A kóros sejtek kialakulása többszörös genetikai módosulás (mutáció) eredménye, melyben környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Környezeti ártalmak közül kiemelendő az ionizáló sugárzás, elektromágneses erőtér (nagyfeszültségű vezetékek, transzformátorok) korábbi rosszindulatú daganat kezelésére használt kemoterápiás szerek, különböző növényvédőszerek, benzol stb. Trombocitémia (Trombocitózis) - EgészségKalauz. Számos genetikai betegség, kromoszóma rendellenesség van melyekben a leukaemia előfordulási gyakorisága az átlag populációhoz képest többszörös (pl. : Down-szindróma, neurofibromatosis I-es típusa, egyes immunhiányos állapotok stb). A leukaemia tünetei általánosságban és típusok szerint A megbetegedés tünetei hátterében részint az áll, hogy a leukémiás sejtek nem tudják a fehérvérsejtek normális működését ellátni, másrészt, hogy a csontvelőben burjánzó leukémiás sejtek egyéb vérsejtek képződését gátolják.
A vörös csontvelő a hosszú csöves csontok középső részében illetve egyes lapos csontokban található meg. Normálisan a vérsejtképzés a szervezet szigorú szabályozása alatt áll, csak annyi vérsejt termelődik, amennyi az elpusztult sejtek pótlására szükséges, illetve amennyire a szervezetnek szüksége van. A leukémia – lefordítva fehérvérűség – a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképző sejtekből indul ki. A gyermekkor leggyakoribb daganatos megbetegedése, a 20 évesnél fiatalabb korosztályokban az előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedésének közel 50%-át a leukémiák képezik. Leukémia során a csontvelőben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek többnyire ismeretlen okokból kóros formává alakulnak, kiszabadulnak a szabályozás alól, és korlátlan osztódásba kezdenek. A felszaporodott sejtek amellett, elfoglalják a normál vérképzés helyét a csontvelőben (lehetetlenné téve így a normál vérsejtek képződését), a vérpályába is belépnek. A betegségben többnyire a fehérvérsejt előalakok érintettek, így ezek jelenhetnek meg tömegesen a vérkeringésben, innen a betegség elnevezése.
A leukémia a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése. A csont üregeit kitöltő csontvelő, amely zsírsejtekből és támogató szövetekből áll, az őssejteken keresztül termeli a vér három fő sejttípusát, a fehérvérsejtet, a vörösvértestet és a vérlemezkéket. A vörösvértestek oxigént szállítanak a tüdőből a test többi szövetébe, majd a keletkezett szén-dioxidot visszajuttatják tüdőbe a kilégzéshez. A vérlemezkék (trombocita) a vér sejtmag nélküli, kisméretű elemei, a véralvadásban van szerepük. Az érfal sérülése esetén az érfalra tapadt vérlemezkék segítik a véralvadást, megakadályozzák, hogy a vér elhagyja az érpályát. A fehérvérsejtek segítenek a fertőzések leküzdésében. A fehérvérsejtek fő típusai a limfociták, granulociták és monociták. A fő sejtnek a limfocita tekinthető, amely az immunrendszerben jelentős szereppel bíró nyirokrendszer része. A nyirokrendszer főbb részei a nyirokcsomók, a lép, a mandulák, a csontvelő, a csecsemőmirigy, az emésztő- és légzőrendszerben megtalálható nyirokszövetek A limfociták a limfoblaszt sejtekből fejlődnek ki.
Különösen gyakori csontvelődaganat (myeloid leukémiák egyes típusai) eseteiben. Az elsődleges trombocitémia a vérlemezkéket képező csontvelősejteknek, az ún. megakariocitáknak a burjánzása, melyet génmutáció vált ki ("JAK2 mutáció"). A JAK2 mutáció megismerése ellenére a trombocitémia eseteinek oka legtöbbször ismeretlen marad. A trombocitémia tünetei A trombocitémiának önálló tünetei nincsenek, a tüneteket a szövődmények határozzák meg. A leggyakoribb szövődmények: Fejfájás, átmeneti agyi vérellátási zavar (TIA = tranzitórikus isémiás attak), stroke Felszíni vénafalgyulladás (tromboflebitisz) Mélyvénás trombózis (flebotrombózis) Tüdőembólia Májkapu trombózis (piletrombózis) Májvéna trombózis (Budd-Chiari szindróma) Szívinfarktus Stroke Orrvérzés Kórosan erős havivérzések (menorrhágia) Gyomor-bélvérzés Mieloid leukémia Csontvelő hegesedés (mielofibrózis) A trombocitémia lefolyása A trombocitémia lefolyása és prognózisa az alapbetegség és a szövődmények függvénye. A trombocitémia diagnózisa A vér trombocita koncentrációjának meghatározásával a fokozott vérlemezkeszám ténye könnyen megállapítható.
Az EFOP pályázatok körében egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, különös tekintettel a betegbiztonság növelését célzó beruházásra 2017 óta pályázhatnak a kórházak – ismertette dr. Laczó Andrea, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ térségi igazgatója (ÁEEK). Harkányi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház | Magyar Psoriasis Alapítvány. A Baranya, Somogy és Tolna megye egészségügyi intézményeit összefogó területi vezető elmondta, a három megye 11 intézménye összesen egymilliárd forintnyi pályázati pénzt nyert el e tárgykörben, így gyógyszeradagolók és kézhigiénés projektek is megvalósultak a harkányi betegazonosító rendszer kiépítése mellett. Az EFOP lehetőségein belül a harkányi kórház három pályázatot szeretett volna megvalósítani, melyből kettő lett nyertesként kihirdetve. Az egyik a 180 milliós betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális beruházás – jegyezte meg dr. Péter Iván, a kórház főigazgatója a projekt átadóján. Mint ismertette, ennek keretében egyfelől speciális kézhigiénés eszközök beszerzése mellett a vezetékes vízrendszer szűrőberendezéseinek beépítése is megtörtént mintegy 5 millió forint értékben.
Az előzetes tervek szerint a fejlesztéseket 2023. szeptember 30-ig megvalósítják.