A kötődés elmélet fogalma A kötődés elmélet fogalma John Bowlby-tól származik, aki 1969-ben tette azt a megállapítást, hogy a csecsemő eredendően kutatja, egy másik ember közelségét, amely személy jelenlétében biztonságban érzi magát. Korábban 1951-ben Bowlby az anyai nélkülözéssel kapcsolatos hipotézisében azt állította, hogy az anya nélkülözése nemcsak depresszióhoz, hanem ellenséges érzelem kialakulásához vezet, és csökken annak a képességnek a kialakulása, hogy felnőttként egészséges társas kapcsolatok alakuljanak ki. (Forrás: Wikipedia "attachement parenting", fordította: Simonics Adrienn) Bowlby azt is alapvető tényként kezelte, hogy az idegenektől való félelem egy fontos, természet által beépített túlélő mechanizmus. A kisbabák hajlamosak bizonyos ösztönös viselkedésformákat mutatni, amellyel biztosítják a közelséget és az anyával vagy elsődleges gondozóval történő kapcsolatot (pl. sírás, nevetés, mászás stb) – ezek fajta jellegzetes viselkedésformák. Ez a viselkedés a gondoskodást váltja ki a felnőttből.
Vagyis a mentalizáció mentalizációt eredményez. Egy jól mentalizáló szülő gyermeke feltehetően maga is elmetudatos lesz a későbbiekben. Meins és munkatársai (2001) longitudinális vizsgálatuk során igyekeztek feltérképezni, hogy a mentalizációs képesség hogyan fejlődik a kötődési kapcsolatban. Az anyai elmetudatosságot figyelték meg az anya interakcióiban, miközben ő a 6 hónapos kisgyermekével játszott. A longitudinális kutatás során az olyan anyai megszólalásokat rögzítették, amelyek a gyermek elméjére utaltak. "Jaj drágám pisis a pelenkád! Szeretnéd, hogy kicseréljem? ". Valamint fontos szempont volt az is, hogy ezek a megjegyzések kontingensek is legyenek a gyermek viselkedése szempontjából. Vagyis jelen példánk mentén tovább gondolkodva, tényleg mutatott olyan jelzéseket a kisgyermek, amiből arra következtethetett az édesanyja, hogy zavarja őt a koszos pelenkája. Ez mutatja leginkább, hogy az anya elméjében a gyermeke mentális állapotait reprezentálja. Tanulmányuk legfontosabb eredménye az volt, hogy a gyermek 6 hónapos korában mért anyai elmetudatosság sikeresen bejósolta a 12 hónapos korban vizsgált biztonságos kötődés mértékét.
Kötődés. Mit jelent a számodra ez a szó? Fontos lenne ezt tudni, mert a ragaszkodási stílusod nagymértékben befolyásolni fogja az életedet, a kapcsolataidat, azok erősségeit és gyengeségeit. A kötődés gyermekkorban jön létre szüleiddel vagy a gondozóiddal, és felnőttként a kapcsolataid működési modelljeként működik. Kötődéselmélet John Bowlby (1907-1990) angol pszichiáter és Mary Ainsworth (1913-1999) kanadai fejlődéspszichológus együttműködése hozta létre azt a kötődéselméletet, amiből a kötődés fogalma származik. Bowlby - aki nagyon nehéz sorsú serdülőkkel foglalkozott - a munkája során felfigyelt arra, hogy az érzelmi fejlődésre súlyos hatással van az anyától való korai és tartós elszakadás. Ugyanebben az időben Ainsworth, fejlődéslélektani tanulmányai alatt a csecsemőkorra vonatkozó téziseiből írta disszertációját. Kettejük együttműködése egy a WHO által támogatott kutatás kapcsán az 50-es években kezdődött Londonban, amelynek során a háború után árván maradt gyermekek mentális és lelki állapotát mérték fel.
Továbbá azt az érzést, hogy szükség esetén a gondozó elérhető a számára, és létezik megnyugtató válasz stresszélményének csökkentésére. Ainsworth az anyai szenzitivitást tartotta a legfontosabb tényezőnek, ami a kötődés egyéni különbségeinek kialakulásában szerepet játszik. Ugyan az 1960-as években Ainsworth még csak az anyai szenzitivitás kulcsfontosságáról beszélt, azonban ma már tudjuk, hogy a kötődési biztonság szempontjából az édesapák szenzitív jelenléte is ugyanolyan fontos. A mentalizáció mentalizációt szül… A modern kori pszichológiai kutatások igyekeztek még jobban megérteni a kötődés és a mentalizáció összefüggéseit. Main (1991) vizsgálata fejlődési kapcsolatot tárt fel a szülők mentalizációs képessége, a gyermek mentalizációs képessége és a gyermekkori kötődés biztonsága között. Az eredményei arról számolnak be, hogy a mentalizáció képességét aktívan használó szülők gyermekei egyéves korukra biztonságosan kötődőek lettek, valamint ezek a gyermekek 4-5 éves korukra képessé váltak érettebben gondolkodni a mentalizációs folyamatokról.
A két tulajdonság szorosabban tartozik össze, mint azt az ember gondolná. A tehéntejből készülő joghurtok készítése során a tej megalvad besűrűsödik. Hasonló alvadási folyamat a növényi tejben csak akkor tud lezajlani, ha elegendő mennyiségű és minőségű fehérje található benne. A fermentác ió közben termelődő savak és enz imek úgy hatnak a tejben lévő fehérjékre, hogy azok láncolatot alkotva zárják magukba a tej többi összetevőjét, így alakul ki a joghurt sűrű, krémes állaga. Hasonló alvadási folyamat a növényi tejek többségében nem lehetséges, mert az összetétele nem teszi lehetővé. A fermentációs folyamat lezajlik, a növényi tej joghurtossá fermentálható, de az állag szinte változatlan marad, mert nincs ami megalvadjon. Ezen csak úgy tudunk segíteni, ha eleve sűrűbb állagú italból indítjuk a joghurtos fermentációt. Kivételt képeznek a fehérjedús növényi italok, protein italok. Kenhető növényi sajt, lenfehérje-kesu-tápióka. Ezekről lejjebb görgetve találsz összefoglalót. Íme egy növényi tejital recept, amiből finom joghurtot is tudsz készíteni Alapanyagként a jól bevált köles-kesu kombót választottam.
Általában este készítem, és reggel veszem ki a dunsztból, így kellően savanykásra fermentálódik. A hőfok azért ilyen magas, mert a kis mennyiségű joghurtlé minden átöntéssel, keveréssel, és a dunsztban is gyorsan veszti a hőt, mert kicsi a tömege. Érdemes ezért a felső határ közelében, 48°C körül indítani, mert 43°C alatt már erősen lelassul a fermentáció. Ha joghurtkészítő gépet használsz, akkor akár egy nap is lehet a savanyodási idő, mert ezek a szerkezetek 40-43°C-on szoktak működni. Finom joghurt készülhet a sűrűbb, krémes kókusztejekből Az önmagában is kellően sűrű kókusztejjel nincs más dolgod, csak megmelegíteni, beoltani és dunsztolni. Laktózmentes termékek házilag: laktózmentes vaj, laktózmentes tejföl. (lásd feljebb, a növényi tejek joghurtos fermentálásánál) Fehérjedús, alvasztható növényi tejek Az első ilyen jellegű próbálkozások azonnal eredményt hoztak. Őszintén szólva ezen igencsak meglepődtem, mert a növényi tejek alvaszthatóságát (enzimek adagolása nélkül) nem tartottam valószínűnek. Sokáig halogatva a dolgot, vettem meg ez első szójatejet, és oltottam be joghurtnak, -hátha mégis kisül belőle valami.
Elérkezett az ideje, hogy elővegyek néhány tányért vagy egy nagy vágódeszkát, és az alapmasszából kisebb-nagyobb darabkákat leszaggatva összegyúrjam a különféle, fentebb említett csodákkal. Megmutassam, hogyan kell? Nézd meg a kapcsolódó Sajtkészítés videót! Mindet másként formázom: a rusztikus kerek sajtot fekete borsba hempergetem, az áfonyás-diós változatot apró golyókká gyúrom, ha pedig krémsajtot szeretnék, egyszerűen citromlevet préselek bele, megkínálom olívaolajjal, és ha kell, vízzel vagy valamilyen (de semmiképpen sem vaníliás) növényi tejjel lazítok rajta. Növényi házi sajt kovásszal (téné, vegán). Időről időre mindet megkóstolgatom (egészen apró, késhegynyi falatokban a legfinomabb), és ha kell, sózok, borsozok. A sajttálat vágódeszkán, körtével, szőlővel, olívabogyóval, zöldhagymával, rukkolával, mindenféle finom kenyérkékkel tálalom, és jár mellé dijoni mustár, az ínyenc szendvicskészítőknek pedig erdeigyümölcs-lekvár... Tálalás előtt egy órával mindig kiveszem a hűtőből, mert amint tejből készült távoli rokona, a vegán sajt is szobahőmérsékleten bontakoztatja ki leginkább csodálatos aromáját.
hyaluronsavas ajakfeltöltés szolnok 5 perc alszikinger istván att elkészíthető). Többféle receptet olvastam ehhez is, míg aztán végül egy "autentikrbmb usnak" tillés próféta űnő
Hermetikusan záródó üvegben, hűtőben tároljuk.