Titus Livius római történetíró szerint a színházi játék (ludi theatrici) azután bukkant fel először Rómában, amikor i. e. 364-ben pusztító járvány söpört végig a városon. Annak érdekében, hogy megszabaduljanak az istenek által rájuk mért kolerától, a hatóságok úgy döntöttek, hogy színházi előadásokat fognak tartani. A latin történetíró Kr. 264 körülre tette az első gladiátorharcot, amikor egy Décimo Junio Bruto Esceva nevű konzul megboldogult apja tiszteletére küzdelemre kényszerített egy rabszolgát. Tertullianus De Espectaculis című értekezésében megjegyzi, hogy a rómaiak "azt hitték, hogy az elhunytak lelkei kiengesztelhetőek az emberi vérrel", ezért a temetések alatt hadifoglyokat és értéktelen rabszolgákat áldoztak fel. Kenyeret és cirkuszt! - Kérdezz bátran!. Az ünnepségek azonban lassan elvesztették rituális szerepüket, és egyre hivatalosabb formát öltöttek. Számos szabályt vezettek be, amiket törvénybe is foglaltak. A cél a közönség lelkesedésének fokozása lett. A köztársaság idején olyannyira megnőtt az események súlya, hogy azt már a politika sem hagyhatta figyelmen kívül.
A római császárság négyszáz éves fennállása alatt mindössze két császárról jegyezték fel, hogy nem szívelte a cirkuszt: Tiberiusról és Marcus Aureliusról. De a játékokat – ami jár, az jár – ők is megrendezték. Grüll Tibor
2018. november 8. 11:57 Múlt-kor Az antik Róma vezetői mindig is készséggel szerveztek látványos eseményeket, amelyekkel könnyedén a nép kegyeibe férkőzhettek. Ez volt a "kenyeret és cirkuszt" politikája, ahogy a szatirikus költő, Juvenalis definiálta az I. század végén. Cirkuszt és kenyeret! 1. rész | 60LAP. A birodalom minden részéről érkeztek a lelkes nézők, hogy megcsodálják a színházi előadásokat, gladiátorokat éltessenek, vagy éppen kocsiversenyekre fogadjanak. Kivégzések, bankettek, vadállatok harcai, katonai felvonulások. Szórakozási lehetőségek, amelyekkel a vezetők célja a nép politikai támogatásának megnyerése volt. A különböző látványos események súlya már a köztársaság korában is fokozatosan nőtt, a császárkorban pedig végképp a propaganda eszközévé váltak, és a nagy válságok során még a szokásosnál is nagyobb befolyással voltak a római hétköznapokra. A szórakozás és az élelmiszerek elosztása a társadalmi kontroll két fontos eszközévé vált. A játékok eredete A római játékok a szórakozási lehetőségek széles spektrumát kínálták a lelkesítő sportversenyektől és színházi előadásoktól kezdve egészen a legvéresebb ünnepségekig.
A szórakoztatás és a propaganda szorosan összekapcsolódott, és egyik a másik nélkül már nem érvényesült volna. De a populista intézkedések sora itt még nem ért véget. Bevett szokás volt ugyanis, hogy a játékok alatt – főként éhínségek idején – élelmiszereket osztottak szét, elsősorban kenyeret és búzát. Az élelmiszerosztást az annona nevű szerv végezte, amelynek szárazság és rossz termés idején a Rómába özönlő tömegek miatt különösen sok dolga volt. A főváros lakossága Vespasianus császár idején elérte az 1 millió főt. A lelátókon a nézők között ún. sparsionokat, utalványokat is kiosztottak, amiket elcserélhettek halra, húsra vagy kenyérre, sőt, néha még vidéki házakat is kisorsoltak közülük. Cirkuszt és kenyeret, avagy az újabb koalíciós szemfényvesztés | Felvidék.ma. A játékok köre pedig egyre bővült. A százados játékokat Apollo, Cibeles, Ceres vagy Flora tiszteletére rendezték. A fogadalmi játékokat főleg háborús időkben tartották, de később a köztársaság egyik legfontosabb, rendszeres ünnepségévé nőtték ki magukat. Gyakran rendeztek banketteket is, ahol bárki beszélgethetett a jelenlévő politikusokkal.
Nem mindenki lelkesedett azonban a fényűző eseményekért. A filozófusok megrökönyödve figyelték, hogyan adja fel a nép saját meggyőződését, és a politika, valamint a római társadalom degenerációját látták a játékok népszerűségében. A római szenátusban sem volt egyöntetű a lelkesedés. Egyes szenátorok nem a véres események, hanem a populizmus térhódítása, és az annak következtében bekövetkezett változások miatt aggódtak. Egy alkalommal Terentius egyik darabjának előadása közben a nézők sietve elhagyták a színházat, mert épp egy gladiátorharc kezdődött. Ez a példa jól szemlélteti azt a fordulatot, ami a közönség ízlésében végbement. Panem et circenses, kenyér és cirkuszi mutatványok, csak ez érdekelte a római népet, sajnálkozott Juvenalis. A filozófus Seneca vagy maga Juvenalis intő szavai azonban hamarosan feledésbe merültek. Kenyeret és cirkuszt. Esztelen mészárlás A játékok alkonya Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
2017. aug 13. 16:42 Kovács Kati mindenen keresztülment, amin egy babára vágyó nővel megtörténhet, végül elfogadta a sorsát /Fotó: MTV Budapest — Kovács Kati (72) ritkán beszél a magánéletéről, ám most megtörte a csendet, s kiderült, hogy bár mindennél jobban vágyott arra, hogy édesanya legyen, ez még orvosi beavatkozással sem sikerülhetett. Kovács Kati hatalmas sikereket ért el a színpadon, karrierje több évtizedet ölelt fel, ám a magánélete már nem volt ilyen boldog és kiegyensúlyozott. Az énekesnőtől sokszor kérdezték már, hogy miért nem vállalt gyermeket, ám ő erről a témáról inkább hallgatott, pedig sokat küzdött a saját gyermekért, még szakemberhez is fordult. Mindhiába. – Én húsz éven keresztül szerettem volna, és próbálkoztam, hogy legyen. A Baross utcai klinikára jártam. Mindenféle fázisán átestem annak, amit egy nő átél, hogy gyereke lehessen. Egy alkalommal, amikor vártam a rendelőben, egy pocakos hölgy megismert, kedvesen hátba vágott, és ezt kérdezte: "Te sem akarsz gyereket? "
2021. márc 7. 4:00 #fellépés #koronavírus #főzés #család Az énekesnőnek lételeme a pörgés, hihetetlenül hiányoznak neki a koncertek és a közönség / Fotó: Varga Imre Kovács Kati egyre nehezebben viseli a bezártságot és a koncertek nélküli életet, de volt egy pozitív hozadéka is a vírushelyzetnek A Kossuth-díjas énekesnőnek lételeme a pörgés és a koncertek, a közönség fizikai közelsége, ezért érthető módon egyre nehezebben viseli a bezártságot. Egyetlen pozitívumnak azt tartja, hogy férjével, akivel immár 25 éve vannak együtt, most még közelebb kerültek egymáshoz. ( A legfrissebb hírek itt) – Nem gondoltam volna, hogy 25 év után tudunk meglepetéseket okozni egymásnak, de így van. Soha ennyit még nem beszélgettünk, mint most, és ennyi időt még nem töltöttünk összezárva, mint az utóbbi időben. Kifejezetten jót tett a házasságunknak ez az időszak, jobban megismertük egymást, ha úgy tetszik, összekovácsolódtunk a férjemmel a bezártság alatt – mondta a Blikknek nevetve Kovács Kati, aki a legnehezebben a közönség és a koncertek hiányát viseli ebben az időszakban, de még egy mindennapos dolog van, ami kifejezetten nehezére esik most.
Remélem, azzal, hogy én is megkapom az oltást, hamarosan újra egyesülhet a család. (Ez is érdekelheti: Kovács Kati drámája: ezért nem lehetett gyereke az aranytorkú énekesnőnek) Hamarabb meghallja a hibákat Kovács Kati nagyon ritkán beszél férjéről, akinek még a keresztnevét sem mondja meg, annyira óvja a magánéletét. A Blikknek azonban elárulta, a férfi, noha korábban egyáltalán nem érdekelte a zene, ma már hamarabb meghallja a technikai hibákat, mint ő maga. – Mielőtt megismerkedtünk, egyáltalán nem kereste a kapcsolatot a zenével, most viszont már előbb meghallja, ha technikailag nem stimmel valami, mint én – mondta Kovács Kati, aki azt is elárulta, kettejük közül inkább ő az, aki az aktív programokat szereti. – 182 centi magas, sportos férfi, viszont kettőnk közül én vagyok a pattogósabb, én viselem nehezebben is ezt a bezártságot, talán néha nehéz dolga is van velem emiatt. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #koncert #Blikk extra #házasság #karantén #férj FRISS HÍREK LEGOLVASOTTABB 1 2 3 4 5 TOVÁBBI AJÁNLATOK