Ha rendszeresek a csőtörések, elektromos problémák, esetleg szivárog a gáz, akkor ezek komoly tételt jelentenek a költségvetésben. Tehát elmondható, hogy a közös költség megfelelő mértéke sok paraméter függvénye. De honnan tudhatjuk, hogy a mi házunk esetében ez jól van-e a meghatározva? Maga a közös költség számítás viszonylag könnyen levezethető, hiszen nem kell mást tenni, mit meghatározni a várható kiadásokat, ezeket összesíteni, majd elosztani az összes (külön tulajdonú) négyzetméterrel vagy tulajdoni hányaddal. Sokan azt gondolják, hogy van különbség, aközött ha négyzetméter alapon, vagy ha tulajdoni hányad alapon fizetik a közös költséget, pedig valójában nincs. Közös költség kisokos - Kiadó Lakás. A várható kiadások tervezésénél én egy kicsit mindig túltervezek, ennek főleg azaz oka, hogy nem látunk a jövőbe, nem tudhatjuk, hogy mennyi lesz adott évben a probléma a felvonóval vagy mennyi csőtörés lesz. Ami viszont elengedhetetlen a jó tervezéshez, azaz, hogy tudjuk, hogy milyen időtávon belül milyen felújításokat szeretnénk, vagy éppen kell elvégeztetni.
Szakmai véleményem, egyben meggyőződésem szerint külön kell választani a közösköltség-hozzájárulás (mint a Tht. 47. § szerinti költségvetési tervben a számviteli előírások szerint kvázi előlegként fizetendő) hátralékának, illetve a Tht. § és a számviteli előírások szerinti tényleges közösköltség -hátraléknak az SZMSZ-beli szabályozását. Közös költség fizetése, elszámolása. Erre a két fogalom számviteli értelmezésének különbözősége miatt van feltétlenül szükség. Természetesen nem vitatom, hogy az előlegként fizetendő hozzájárulást is meg kell fizetni, de ennek sokkal kisebb a jelentősége például abban az esetben, ha végül a tényleges költségek el sem érik a tervezettet, ráadásul a jogszabályi előírások (Tht. § és Tht 47. §) is némileg ellentmondani látszanak egymásnak (főleg a számviteli előírások ismeretének hiányában), ami rendkívül sok problémát jelent mind a működés, mind a jogalkalmazás, mind a jogviták rendezése szempontjából. Az egyedüli hatékony megoldás véleményem szerint mindezeknek az SZMSZ-ben történő egyértelmű szabályozása, mégpedig az alábbi lehetőségek érdemi megfontolása alapján, s minden tulajdonostársra szigorúan csak azonos elvek mentén.
Ez azonban nem így működik! A nem fizető lakót először hivatalosan felszólítják, majd jogi útra terelik az ügyet. Amennyiben a hivatalos határozat után sem rendezi a közös költség elmaradt részét és tartozása meghaladja a 6 hónapot, úgy a közös képviselet a renitens lakó tulajdonrészére jelzálog bejegyzést tehet. Mit tartalmaz a közös költség? Egy 2003-ban megalkotott jogszabály pontosan megfogalmazza, hogy a közös költség mit tartalmaz. Társasházi közös költség kiszámítása. A lakóházhoz tartozó, nem lakás céljára használt helyiségek, a közösen használt épületrészek és berendezések fenntartásának költsége, a lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások számítanak bele a közös költségbe. Gondolom ez így nagyon hivatalosan hangzik, szóval nézzük meg, hogy mit is jelent ez pontosan! Egy társasházban nemcsak a lakások állagát kell megóvni és rendezetten üzemeltetni, de az épület minden részét. Ebbe beletartozik többek között a lépcsőház, teremgarázs, kazánház, kert és a tető. Folyamatosan tisztán kell tartani és időnként felújítani ezeket a helyiségeket, de akkor még nem beszéltünk a berendezések üzemben tartásának ellátásáról és a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetéséről.
A másik lehetőség a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése, mely tipikusan a behajtás iránti intézkedés formája. Elrendelése- a fentiekhez hasonlóan – szintén vagy a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet.
Tipikus példák a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményre Ez a bűncselekmény valósul meg, ha valaki közlekedési lámpa alkatrészét ellopja, közlekedési táblát távolít el. De ez a bűncselekmény állapítható meg, ha valaki egy személygépkocsi vezetőjével a jármű mozgása közben összeverekszik. Közúti veszélyeztetés: a közlekedési bűncselekmény egyik fajtája Egy másik k özlekedési bűncselekmény a közúti veszélyeztetés. Ennek elkövetési magatartása ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az úton más életét vagy testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki. A közúti veszélyeztetés a köznyelvben ijesztgetés fogalommal írható le. A közúti veszélyeztetés esetén az elkövető szándéka nem a testi sértésre, csak a veszélyhelyzet megteremtésére, másnak a megijesztésére irányul. Magyar büntetőjog - különös rész - A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény - MeRSZ. Példa a közúti veszélyeztetésre más autó leszorítása, a kerékpáros szándékos megilyesztése stb. Az alapeset büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. A közúti veszélyeztetés minősített esete Bár a fentiek szerint a veszélyeztetési szándék csak limitált, mégis előfordul, hogy a közúti veszélyeztetésből nagy baj keveredik.
(2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. "
Aki - közlekedési útvonal, - jármű, - üzemi berendezés vagy - ezek tartozéka - megrongálásával vagy megsemmisítésével, - akadály létesítésével, - közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, - megtévesztő jelzéssel, - közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy - más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Aki előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.