Hivatalos név Vasanyagcsere-vizsgálatok A cikk utoljára módosult: 07. 12. 2017. A vas nélkülözhetetlen a megfelelő számú normális vörösvértest létrejöttéhez, amelyek feladata az oxigén szövetekhez szállítása. A vas a hemoglobin elengedhetetlen összetevője; ez az a fehérje, amely megköti az oxigént a tüdőkben, majd felszabadítja azt, amint a vérárammal a test más részeibe jut. Az alacsony vasszint vérszegénységhez vezethet, ilyenkor a szervezet nem rendelkezik elegendő vörösvértesttel. Más esetekben túl sok vas gyűlhet fel a szervezetben. Ez több szervet is károsíthat, beleértve a májat, szívet és a hasnyálmirigyet. A vasanyagcsere megítélésére több vizsgálat használatos, amelyeket nem mindig együttesen alkalmaznak. Bármelyiknek a változása segítheti az orvost annak eldöntésében, hogy a szervezetben vashiány vagy vastúlsúly van-e. A szérumban található vas mennyiségének meghatározása (szérum: a vér megalvadása után megmaradó, sejtmentes folyadék) (TVK, TIBC, ma már inkább a transzferrinszaturáció) – annak a mérőszáma, hogy a vérben található transzferrin mennyi vasat képes szállítani, milyen a transzferrin vassal való telítettségének a mértéke.
A vas önmagában nem igazolja a vashiányt, ezért a kontroll vizsgálatnál szükség van a Transzferrin, Ferritin, CRP és teljes vérkép vizsgálatokra is. A vas szintje gyorsan változhat és sajnos az orvosok gyakran fel sem hívják a figyelmet arra, hogy gyulladásos - fertőzéses állapotban ne menjünk feltétlen laborba, - de ha már muszáj, akkor is fenntartásokkal kezeljünk néhány paramétert. Amíg a gyulladás fennáll, addig a vas lehet alacsony. ( A biokémiai és élettani okokat most nem elemezném) Gyakori hiba, hogy egy alacsony vas szintre nagy dózisú vaskészítményt kap a beteg, amit szed egy hétig, majd újra elmegy a laborba, ahol viszont egy emelkedett értéket fogunk mérni. Aztán persze a kezelőorvos legyint egyet, miszerint a labor hibázott. Nem, nem hibázott a labor! Sőt! Nem mindegy mikor mérünk vasat! - Először is a vashiány okát kell megkeresni, mert az mindig van! - Másodszor pedig fel kell térképezni a vasháztartást! Vashiányra jellemző laborparaméterek - alacsony vas - alacsony ferritin szint ( gyulladás, tumor esetén emelkedik) - emelkedett transzferrin ( gyulladás vagy tumor esetén csökken) - csökkent hemoglobin és hematokrit - csökken a vörösvérsejtek számuk és méretük ( különböző nagyságú vvt-k) - szabálytalan alakú vörösvérsejtek - a vörösvérsejtek indexe is csökken ( MCV, MCH) A vashiány kialakulhat elégtelen bevitel, vagy fokozott igény esetén.
Biztosan hallott már ilyen utalásokat a vérben lévő vasról: Megvan a alacsony vas Elkapta vashiányos vérszegénység Egyél sok lencsét tartalmazó lencsét (hehehe, ez anyáktól származik) Tudod, mire való a vérben lévő vas? Tudja, mi a funkciója? Szeretné felfedezni hogyan emelkedik a vas szintje a vérben? Az alacsony vasszint rossz, de... tudtad ezt a magas vasszint még rosszabb is lehet, mint a magas koleszterinszint? Ma többet fogok tanítani ennek az ásványi anyagnak a testére gyakorolt hatásairól, és megvitatom a szinte ismeretleneket az emelkedett vasszint kockázata. tartalomjegyzék Milyen szerepet játszik a vas a vérben? A vas a vérünk létfontosságú eleme, amely felelős az oxigén átviteléért a szövetekbe. A hemoglobin a magban vasat is tartalmaz, és ez oxigénhez kötődik. Ez az oxigén az, ami eljut a szövetekbe. Oxigén nélkül a sejtjeink elpusztulnak, és az élet nem lehetséges. Ha a vas nem stabilizálódik a vérben, az oxigén nem jut el a szövetekbe, így a sejtek gyorsan elhalnak. Ezért olyan fontos a megfelelő vasszint a vérben, különösen azoknak a sportolóknak, akiknek oxigénre van szükségük az izomzat helyreállításához és a fizikai edzéshez.
Sok idült megbetegedésben, különösen daganatokban, autoimmun betegségekben, idült fertőzésekben (az AIDS-et is ideértve) a szervezet nem képes a vasat az új vörösvértestekbe megfelelően beépíteni. Ennek eredményeképpen a transzferrintermelés lecsökken, a szérumvas alacsony (mivel kevés vas szívódik fel a belekből) és a ferritin (a tárolt forma) növekszik. A vashiány több, egyre súlyosabb lépcsőben fejlődik ki. A legenyhébb fokozat a vasraktárak kimerülése, amikor a szervezetben a működő vas mennyisége még megfelelő, de már nem állnak rendelkezésre többletvasraktárak. Ekkor a szérumvas még normális lehet, de a ferritin már csökkent. Ahogy a vashiány súlyosbodik, az összes vasraktár kiürül, és a szervezet fokozott transzferrintermelésbe kezd, hogy fokozza a vas szállítását. A szérumvas lecsökken, a transzferrin és a transzferrinszaturáció magas. Ahogy a folyamat továbbhalad, egyre kevesebb vörösvértest termelődik. Vashiányos vérszegénységben a vörösvértestek száma lecsökken és több más sejttel együtt kisebbnek és halványabbnak látszik.
A szérum vasteszt célja a vas koncentrációjának ellenőrzése az ember vérében, lehetővé téve annak azonosítását, hogy van-e ennek az ásványnak a hiánya vagy túlterhelése, ami táplálkozási hiányosságokat, vérszegénységet vagy májproblémákat jelezhet, például a vérben lévő vas mennyiségétől függően. vér. A vas nagyon fontos tápanyag a test számára, mivel lehetővé teszi az oxigén rögzítését a hemoglobinban, és az egész testben történő szállítás révén része a vörösvértestek képződésének folyamatának, és elősegíti a test számára néhány fontos enzim képződését. Mire szolgál? A szérum vas vizsgálatát a háziorvos jelzi annak ellenőrzése érdekében, hogy van-e vashiány vagy túlterhelés, és így az eredménytől függően teljesítheti a diagnózist. Általában a szérum vasmérését akkor kérik, amikor az orvos megbizonyosodik arról, hogy más tesztek eredménye megváltozik-e, például a vérszám, főleg a hemoglobin, a ferritin és a transferrin mennyisége, amely a máj által termelt protein, melynek feladata a vér szállítása.
Sok oka lehet a vérszegénységnek, mégis a vashiány az egyik leggyakoribb kiváltó ok. A normális vasszintet a vasfelvétel és vasvesztés egyensúlya tartja fenn. Rendesen egy kevés vasat mindenki veszít naponta, így nem elegendő vas bevitele esetén előbb-utóbb vashiány alakul ki. A rossz étrenden élőket leszámítva azonban általában elegendő vas áll rendelkezésre, hogy egészséges emberekben a vashiányt megelőzze. Bizonyos körülmények között növekedhet a vasigény. Krónikus (általában fekély vagy daganat okozta) emésztőrendszeri vérzésben szenvedők és azok a nők, akiknek erősebb a havi vérzésük, több vasat veszítenek a normálisnál, és vashiány fejlődhet ki náluk. A terhes nők és szoptatós kismamák a baba irányába veszítenek vasat, és vashiány alakulhat ki náluk, ha az alkalmazott kiegészítő vaspótlás elégtelen. A gyermekeknek, különösen a gyors növekedés szakaszaiban, többletvasra van szükségük, amelynek hiányában vashiányos állapot jöhet létre. Vérszegénység úgy is létrejöhet, ha a szervezet nem képes a vasat megfelelően felhasználni.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó tanácsának szerdai ülésén elfogadták a 2020-as tokiói olimpia menetrendjét. Immár részletesen áttekinthetõ a 2020. július 24. és augusztus 9. között megrendezésre kerülõ ötkarikás játékok versenyprogramja. A 3×3-as kosárlabda torna ötnapos lesz. Tokiói olimpia menetrend. A kosárlabda szempontjából különlegesnek ígérkezik a 2020-as Olimpia, hiszen Tokióban debütál a 3×3-as szakág. A szerdai egy fontos nap volt az elõkészületeket tekintve, mivel a szervezõbizottság a NOB döntéshozói elé vitte a részletes versenyprogramot. Ezt jóváhagyták az illetékesek, így már játéknapokra lebontva látható a teljes menetrend. A nagypályás kosárlabdát tekintve nem volt nyitott kérdés. 2020. július 26-án vasárnap indulnak a küzdelmek és a hagyományoknak megfelelõen a nõi döntõt az utolsó elõtti napon, tehát augusztus 8-án szombaton rendezik. A 3×3-as szakág esetében annyiban érdekesebb volt a helyzet, hogy debütáló sportágként még nincs minta a lebonyolításra. A szervezõbizottság a 3×3-as kosárlabda tornának öt napot foglalt le, ami megegyezik a sportági Világbajnokság menetrendjével.
A Covid-19 járvány kitörése miatt a történelemben először elhalasztották a Tokió 2020 olimpiai játékokat. A megnyitó ünnepséget 2021. július 23-án tartják. Az olimpián résztvevő nemzetek Tudjuk, hogy 195 államot ismer el az ENSZ, tehát ez azt jelenti, hogy az olimpián versenyző 206 ország egy részét nem igazán vehetjük országnak. A testületet, amely eldönti, ki indulhat az olimpián, Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) hívják. A 2021-es Tokiói olimpián résztvevő országok. 2021-ben 206 nevező lesz az olimpián: 193 ENSZ-tagállam 1 ENSZ megfigyelő állam (Palesztina) 2 Részlegesen elismert állam (Koszovó és Kínai Tajpej, avagy Tajvan) 1 majdnem független állam, a Cook-szigetek, szabad társulásban Új-Zélanddal 9 terület – Amerikai Szamoa, Guam, Puerto Rico, az Egyesült Államok Virgin-szigetei, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Aruba és Hong Kong. Összesen 206 állam van, amelyet a NOB jogosultnak ismer el a 2020-as olimpián való részvételre.
( A legfrissebb hírek itt) A kapitány emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi szövetséget szorítja az idő, meg kellene határoznia az utolsó olimpiai kvalifikáló, valamint az európai zónaversenyek időpontját is. Udvarhelyi Gábor arról is beszélt, hogy a versenyzők három csoportba oszthatók, és eszerint készülnek: a férfi kardozóknak és a női tőrözőknek már van kvótájuk, a női kardozóknak és a férfi párbajtőrözőknek van esélyük a kvótaszerzésre, a többieknek pedig az egyéni olimpiai indulásról döntő európai zónaverseny, illetve az Európa-bajnokság lesz a fő viadaluk. "A vírushelyzet miatti speciális helyzetben az elnökség úgy döntött, hogy az edzések csak a maximális biztonsági intézkedések betartásával látogathatók, és a válogatottak számára nem kötelező a központi keretedzéseken való részvétel. Korábban ilyen nem fordulhatott volna elő, de most megengedett, hogy aki akar, a klubjában készülhessen. A döntéssel egyetértek, hiszen a mutáció miatt egyre nehezebb a helyzet, bár a vakcina reményt ad a folytatásra. "