Az ókori Kelet (teljes vázlat) Az első államok az i. e. 4. és 3. évezredben a nagy folyók völgyében alakultak ki a Közel-Kelet (" termékeny félhold " térsége), India és Kína területén. Jellemzőik: - elterjedt az öntözéses földművelés és az állattartás, - hatalmi központok emelkedtek ki, - kialakult az írás, - létrejött az állam, amely biztosította az: irányítást, az elosztást (csere), és a védelmet. Történelem: Vaktérkép. - az ókori keleti állam és társadalom működése: Jelentős földművelő civilizációk: - Egyiptom ("a Nílus ajándéka"): a Nílus völgyében alakult ki Alsó, - és Felső-Egyiptom, Aha-Ménész fáraó egyesítette i. 2950 körül (Archaikus kor) az Óbirodalom korában a fáraók korlátlan hatalommal rendelkeztek ( templom, palota és piramisépítkezések), a Középbirodalom korában megnőtt az Ámon papság befolyása, az Újbirodalom fáraói hódításokat folytattak, ami jelentős gazdasági fellendüléssel járt, az 1. évezred végén külső hódítások hatására az állam összeomlott. - Mezopotámia (folyóköz): a Tigris és Eufrátesz folyók völgye, élelemben bővelkedik, de ásványkincsekben szegény, a termelést és az elosztást a templomgazdaság irányítja, melynek a toronytemplom (zikkurat) a központja.
ÓKORI KELET, GÖRÖG ÉS RÓMA TÉRKÉPEK
Nevezetes látnivalói többek között az Azáleás-völgy valamint a földön járó toronyóra. Győr Tatabánya Sopron Zalaegerszeg Dél-Alföld legnagyobb, és az ország második legnépesebb városa. Területén már az újkőkorban is laktak. A város az 1978-es nagy árvíz során szinte teljesen elpusztult. Egyetemi város, és kulturális központ. Szeged Békéscsaba Hódmezővásárhely Makó A város a török megszállás alatt teljesen elpusztult, és újra kellett építeni. Régen Európa legnagyobb falujának hívták, mára már várossá vált. Híres kolbászáról, és az erre alapozott fesztiválról. Kaposvár Szombathely Az ország egyik legnagyobb városa a Balaton és a Velencei-tó közelében terül el. Ókor vaktérkép - Tananyagok. Az őskor óta lakott hely, kiemelten fontos stratégiai szempontból, mert fontos útvonalak kereszteződésében található. Székesfehérvár Veszprém Magyarország egyik legrégebbi városát a nyugat királynőjeként is nevezik. Az Alpokalja legnépesebb települése. A várost Claudius császár alapította időszámításunk szerint 43-ban. A Bükk-vidék délnyugati szélén található, Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa.
A nagyvárosok közül ez fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város szinte bárhonnan könnyen megközelíthető. Itt található a híres Cifrapalota. Szolnok Dunaújváros Kiskőrös Kecskemét Népességét tekintve az ország egyik legkisebb megyeszékhelye, de a megye legnagyobb városa. Nevezetességei többek között a Medves-fennsík csúcsán található vár, valamint a vadaspark. Gyöngyös Ózd Salgótarján Eger A Duna szeli ketté. A folyó egyik oldalán található városrész dimbes-dombos, míg a másik sík. 23 kerületre oszlik, ezek közül 20-nak saját neve is van. Cegléd Budapest Érd Vác A Tiszántúl legnagyobb városa, emellett Magyarország második legnépesebb, és hermedik legnagyobb területű városa. Néha "cívisváros"-ként is emlegetik. Debrecen Miskolc Tiszafüred Nyíregyháza Észak-Alföld egyik legfontosabb települése. Gazdasági és kultúrális központ, valamint sűrűn látogtott turisztikai célpont. Állatparkja Európai szinten ismert, és elismert. Miután az 1600-as években Kanizsa elesett, megnőtt a szerepe ennek a városnak, és az 1920-as években megkezdődött a fellendülése is.
A húsos szervezetű növényeket pozsgásoknak vgy szukkulenseknek nevezzük. A pozsgás növénytípust elsősorban a mostoha környezeti viszonyokhoz, többnyire a tartós vízhiányhoz való alkalmazkodás hozta létre. Ez utóbbi miatt e növények sok víztartó, raktározó szövetet tartalmaznak, s így a víz felhalmozódásával a növény húsossá, pozsgássá válik. Ha egy pozsgás növényt mikroszkóppal megvizsgálunk, a testét védő bőrszövet sejtjeiben nagy központi hólyagocskák láthatók, amelyek bőségesen tartalmaznak sejtnedvet. * Kaktuszok (Növény) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. A bőrszövet tehát a víztartó szövet szerepét is betölti, s ha a növényben vízhiány lép fel, a vizet az alatta lévő szövetnek átadja. A sejtnedvben, de még a sejtfalban is öt szénatomos cukorszerű vegyület és számos nyálkaanyag található. A nyálka vízfelhalmozó képességének döntő szerepe van a növények kiszáradásának megakadályozásában. Segítségével a növény sejtjeinek víztartó képessége megnő. A pozsgások nehezen szerik meg a vizet, de a meglevővel jól gazdálkodnak. Mivel bőrszövetük külső fala igen vastag, párologtatásukat minimálisra csökkenthetik.
Írta: Dr. Nemes Lajos A növénytanban – a botanika tudományában – minden faj nemzetközileg érvényesnek elfogadott, hitelesen leírt és közölt nevet visel. A fajokat kettős latin névvel jelöljük (binominalis nomenclatura, magyar átírásban: binominális nomenklatúra). Korábban, 1735 előtt az egyes növényfajok elnevezését mondatokkal történő körülírással rögzítették a korok tudósai. A jelzett évvel kezdődően Carl Linné svéd tudós bevezette az említett kettős nevezéktant. Miért latin nevűek a növények? E nevezéktan bevezetésének idején a tudomány nyelve latin volt A binominális nomenklatúra latin nyelve lehetővé teszi a fajok nemzetközileg egységes elnevezését. Pozsgás növények never stop. A köznyelvben ma már nem használt ún. "holt nyelvként" a latin szavak jelentése, értelme és ragozása, a mondatok szerkesztése a századok folyamán (Kr. után kb. 100-tól) nem változott. Ez időtől a latin nyelv szabályait és szókincsét a római katolikus Egyház őrizte meg legtisztábban, a közösség hivatalos nyelveként. A növényi nevezéktan az eredeti latin szavak mellett más, legtöbbször élő nyelvekből is átvesz szavakat vagy szóelemeket.
Az említett nemzetségeket a virágaik színe illetve alakja alapján tudjuk legjobban megkülönböztetni. A Sempervivum ok virága 8-15 darab, csillag alakban szétterülő, eltérő árnyalatú rózsaszín vagy sárga szirmokból áll. A Jovibarbá k felfelé álló kehely alakú virágai hat (6) szirmúak és világosabb sárgák, sárgásfehérek. Az meg közös, hogy a virágzat a néhánytól a 100, vagy még több virágból állhat. A kövirózsák elsősorban a napsütött, déli fekvésű, kopár hegyoldalak, sziklarések lakói. Főleg Dél-, és Közép-Európában, az Alpokon, a Kárpátokon át a Balkán-félsziget egész területén gyakori. Fotók és pozsgás növények nevei az otthoni termesztéshez. Jellegzetes levélrózsái többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin tűnnek fel. Magyarországon két fajuk őshonos, és ezek a vadon élő fajok mindegyike védett növény! Egyik a Mátrai kövirózsa (Rózsás kövirózsa-alfaja, mások szerint szinonimája, Sempervivum matricum, Sempervivum marmoreum ssp. matricum) őshonos növényünk, a Velencei, a Pilis, a Mátra és a Bükk hegységek gyepszirtet alkotó törvényes védelem alatt álló botanikai ritkasága.
Gyógynövények közül főként aloe vera és kerti ruta nő itt, különösen sok a paprika és a kukorica, de ehető ~, mint a bíborka ktusz, is megtalálhatóak. A feliratok pedig kétnyelvűek, angolul és spanyolul is szerepelnek. Eredeti hazája Mexikó, ahol a fügekaktuszok (Opuntia-fajok) nedvét szívja. Kárminvörös, szárnyas hímje 1, 6 mm hosszú; Nősténye majdnem félgömb alakú, szárnyatlan, 2 mm hosszú. Mexikóban a bíbortermő kaktusz (Opuntia cochenillifera) parazitája. Pozsgás növények never forget. Ezért is szükséges a nagyon világos tenyészhely számára ilyenkor, különben hajtásai elvékonyodnak. Átültetni tavasszal kell, ha a gyökerek túlnőtték a cserepet, ez viszont ritkán fordul elő: 2-3 évenként. Tápanyagot csak ha feltétlenül akarunk, adjunk neki, ~ nak való tápoldatot használjunk. Lásd még: Mit jelent Leyland-ciprus, Bükksás, Sárkányfüzér, Ringló, Inkaliliom?