Több mint 10 millió tranzakció valósult meg az azonnali fizetés keretében. December havi tranzakciók alakulása 2019-2020, saját szerkesztésű ábra, adatok forrása: Az azonnali fizetési rendszer 2020 márciusi elindulásának következtében a Bankközi Klíring Rendszerben egy új elszámolási mód lépett érvénybe az eddig működő IG1 és IG2 elszámolásokon kívül. Az MNB által kötelezve bevezetett azonnali fizetés lehetővé teszi, hogy öt másodpercen belül megtörténjen a tranzakció két fogyasztó között abban az esetben, ha a tranzakció paraméterei ezt lehetővé teszik. A bevezetés hatására az eddigi elszámolási módok mindegyike megmaradt, viszont az IG2-es csatorna jelentős tranzakciószám vesztést szenvedett a GIROInstant előnyére. A jövőben folyamatosan teret nyerhet az azonnali fizetés az erre épülő szolgáltatások következtében.
Miképp utalhattunk az azonnali fizetési rendszer bevezetése előtt? Magyarországon a kisösszegű bankközi átutalások elszámolását végző Bankközi Klíring Rendszert (BKR) a GIRO Zrt. üzemelteti, melynek tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank. Feladata, hogy a kis összegű, nagy tételszámú tranzakciókat, így 2020. március 2-től követően az azonnali átutalásokat is elszámolja a klíringtagok, azaz a hazai pénzintézetek között.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. Az azonnali fizetési rendszer (egyszerűbben: azonnali fizetés) egy modern kommunikációs és informatikai technológiák segítségével működtetett pénzügyi rendszer. Célja az, hogy Magyarországon 10 millió forint összeghatárig a nap 24 órájában, az év minden napján utalásokat lehessen lebonyolítani magyarországi bankszámlák között, 5 másodperc alatt. A rendszert 2020. március 2-án vezették be; [1] különlegessége, hogy ellentétben más azonnali fizetési megoldásokkal, [2] hogy a Magyar Nemzeti Bank rendeletben tette kötelezővé [3] a magyarországi bankok számára a szolgáltatást, így már az indulás pillanatától kezdve valamennyi magyarországi banknál igénybe lehetett venni. A rendszer előnye, hogy bankszámlaszám mellett a kedvezményezett mobiltelefonszámának, e-mail-címének, adószámának vagy adóazonosító jelének megadásával is lehet utalni.
Fontos, hogy a 10 millió forint feletti, illetve az előre értéknapos eseti átutalások, a nem EGT tagdevizanemben vezetett kedvezményezetti számlára érkező forint átutalások, valamint a csoportos átutalási megbízások nem az AFR-ben teljesítendőek, azok továbbra sem fognak néhány másodperc alatt teljesülni. Az AFR utalások sikeres teljesüléséről a kezdeményező fél azonnali visszajelzést kap, hibás átutalás (pl. nem létező másodlagos azonosító) esetén is azonnali visszajelzést kap a felületen, valamint DirektNet üzenetben az elutasításról és a megbízás nem teljesül. A visszautasított AFR tranzakciók nem teljesülnek, emiatt nem kerülnek számlatörténetbe és kivonatban sem megjelenítésre.
Ezért helyes, hogyha kellő öntudattal és kuruc nyelven beszélünk a külföldi befektetőkkel és az európai uniós bürokratákkal, nem pedig labanc nyelven, ugyanis ők tartoznak nekünk, és nem mi nekik" – vonta le a következtetést. Fájdalom: valójában a profitegyenleg és az uniós támogatások közti összefüggés egyáltalán nem így néz ki. Hivatalos: Orbán Viktor tényleg levélben kérte a korábban visszautasított kedvezményes uniós hitelt - Jövő TV. A profitegyenleg a jövedelemegyenleg része, ide tartozik még a külföldi hitelek kamategyenlege, a tulajdonosi hitelek kamategyenlege és a munkavállalói jövedelmek. Nem mellesleg a négy tényező közül egyedül ez van a pozitív tartományban, mivel a külföldön dolgozó magyarok sokkal több jövedelmet hoznak/küldenek haza, mint amennyit az itt dolgozó külföldiek kivisznek. © MTI/Benko Vivien Cher Az uniós támogatások nem számítanak bele a jövedelemegyenlegbe, azok a transzferegyenleg részét képezik. Magyarország transzeferegyenlege – szemben a jövedelemegyenleggel – vaskosan pozitív, köszönhetően elsősorban az uniós támogatásoknak. A nettó uniós forrásbeáramlás 2021 harmadik negyedévében a GDP 2, 6 százalékát tette ki.
Sokatmondó adatsor, hogy míg az ellenzékiek táborában a jogállamiság fontossága rendre 90 százalék körüli, addig a kormánypárti szavazók körében ez csak 66 százalékot ért el, vagyis – a kormányzati narratívának megfelelően – a Fidesz támogatóinak kevésbé fontosak a jogállami értékek. Pulai András az adatok értékelése során ugyanakkor arra is rámutatott, hogy amikor a veszélyben lévő európai értékekre kérdeztek rá, akkor a Fidesz szavazóinak 27 százaléka is megjelölte a jogállamiságot, ami azt jelenti: még az állami propaganda ellenére is a kormánypárti tábor negyede ugyancsak érez problémát a magyarországi jogállamiságot illetően. A kutatás készítői a magyar választóközösség "jó immunrendszerének jelzéseként" értékelték, hogy a megkérdezettek érdemi többsége (62 százalék) hamisnak tartja azt az állítást, miszerint a "nemváltoztató műtéteket propagáló LMBTQ-aktivisták" elleni magyar fellépés miatt tartja vissza Brüsszel az uniós forrásokat, ezzel szemben a válaszadók több mint kétharmada azt állítja: a pénzek befagyasztásának oka az állami szintű korrupció.
Az Európai Bizottság javaslata nyomán Magyarország mintegy 300 millió euróval (körülbelül százmilliárd forinttal) magasabb összegű előfinanszírozásra számíthat az európai helyreállítási terv (NextGenerationEU) részét képező, az uniós régiókat segítő EU-alap (REACT-EU) forrásaiból - közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képiviselete pénteken. Az Európai Bizottság március 23-án tett javaslatot arra, hogy uniós szinten 3, 4 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) növekedjen a REACT-EU kezdeményezés, azaz a kohéziós célú és a regionális célzatú helyreállítási támogatás forrásaiból biztosított teljes előfinanszírozás. Az Európai Uniós előcsatlakozási támogatások controlling rendszere Magyarországon - mfor.hu. A javaslat azoknak a tagállamoknak a támogatására irányul, amelyek fogadják és elszállásolják az ukrajnai háború elől a területükre érkező menekülteket. Az uniós végrehajtó testület azt javasolta, hogy az EU mindegyik tagállam esetében emelje az előfinanszírozást a 2021-es REACT-EU támogatási részlet 11 százalékáról 15 százalékra. Ezen túlmenően azt szorgalmazta, hogy ez az arány emelkedjen 45 százalékra az uniós frontországok, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia, valamint azon tagállamok, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország esetében, ahová lakosságarányosan a legnagyobb számban érkeztek ukrajnai menekültek.
Hozzáteszik azt is, hogy a magyar közbeszerzés működése rendszerszintű hiányosságokra enged következtetni, és hogy 2015-2019 között a tagállamok közül Magyarországon zárult a legtöbb OLAF-vizsgálat pénzügyi ajánlással. Rekordösszeget ruházott be az Európai Beruházási Bank Magyarországon - Portfolio.hu. A jelentésről rendezett szerda esti vitában Daniel Freund zöldpárti képviselő felvetette: nem csak az orosz oligarchák vagyonát kell befagyasztani, hanem az EU saját oligarcháinak járó uniós forrásokat is. "Ha így folytatjuk, Orbán oligarchái felvásárolják az utolsó független napilapot is Magyarországon" – fogalmazott a német politikus. A jogilag nem kötelező jelentésben a képviselők sürgetik az Európai Unió intézményeit, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt az oligarchák megakadályozására, hogy azok ne tudják átvenni a gazdaság, a pénzügyek és politika irányítását.
Tanulságos, hogy míg az ellenzéki táborban 90 százalék körüli az Európai Egészségügyi Unió támogatottsága, addig a bizonytalanoknál is 70 százalék, de még a nemzeti hatáskörök kapcsán érzékeny fideszes szavazók 29 százaléka is pozitívan nyilatkozott. Utóbbi azért is érdekes, mert amikor csak arról kérdezték őket, hogy adnának-e több befolyást az Európai Uniónak az egészségügy területén, akkor még kevesebb, mintegy 20 százalékuk jelezte egyetértését, amikor azonban már a konkrét programról kérdezték őket, jóval támogatóbbak voltak. Ujhelyi István és Pulai András a sajtótájékoztatón egyetértett abban, hogy a különbség a kormányzati propaganda beágyazottságából adódik: amikor általánosságban kell válaszolni szuverenitást érintő kérdésekre, akkor a kormánypárti tábor alapvetően a fideszes narratívát követi, amikor azonban attól részben eltérő módon megfogalmazva, de például konkrétan az egészségügy működésének európai szintre emeléséről kell válaszolniuk, már átlépnek a kormányzati sablonokon.
Orbán Viktor szerint "a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Magyarország felkészült és helytáll a válságban. Több mint 450. 000 személyt fogadtunk eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújtunk a hozzánk érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítettük keleti határaink védelmét. Tesszük mindezt az emberiesség nevében, az egész Európai Unió békéje és biztonsága érdekében". A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy válsághelyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel – fogalmazott. Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait.
E tekintetben a keleti és dél-európai tagállamok többsége gyengébben teljesít, bár azt is meg kell jegyezni, hogy a támogatások legnagyobb része hozzájuk érkezik, ami komoly adminisztratív terheket ró az ezzel foglalkozó állami intézményekre. Mindenesetre az adatok azt sugallják, hogy a pénzmennyiség növelése önmagában nem elegendő látványos eredmények elérésére. A források igazán hatékony felhasználásához szükséges az intézményi környezet javítása is, vagyis növelni kell a források elköltésének átláthatóságát és az adminisztratív kapacitásokat. Intézményi minőség és a 2014-2020-as uniós források elköltése közötti összefüggés. Forrás: WGI adatok és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok részletes tagállami kimutatásai alapján[6] | © Mérték Médiaelemző Műhely Az elmúlt 15 év tapasztalataiból alighanem sokat tanultak a tagállamok és maga az Európai Unió is. A tagállamoknak növelniük kell intézményeik adminisztratív kapacitását és működési hatékonyságát. Ebbe beletartozik a pártatlan működés, a pénzek elosztásának átláthatósága, a támogatások teljesítmény alapú odaítélése és persze egy erős ellenőrző hatóság, így például a független ügyészség, amely feltárja és szankcionálja a visszaéléseket.