Nézem a filmet, és nem akarom látni. Csakhogy muszáj. Visz előre a történet, haladok vele én is, az időfonal olykor megszakad, de a történet mindig ugyanaz. Van egy lány, apró lélek, éveinek száma hét. A testét borító sebek száma ennek többszöröse. És akkor még nem beszéltünk arról, milyen hegek rejtőznek odabent, a szerveiben, az élethez elengedhetetlenül szükséges rendszerekben. Zuzia betegsége nem ismeretlen az orvostudomány előtt. Neve is van: epidermolysis bullosa. Rövidítése: EB. Ez egy igen ritka, folyamatos hólyag- és sebképződéssel járó bőrbetegség. Gyógyíthatatlan. A betegségben szenvedő gyerekek bőre olyan érzékeny, akár a pillangó szárnya, ezért őket úgy is hívják: pillangógyerekek. Amikor azt mondjuk, hogy ez ritka betegség, érdemes eltűnődni azon, hogy ha minden 25 ezredik gyerek EB-vel születik, Magyarországon évente mintegy tíz, az vajon ritkának nevezhető-e. A pillangó álma című lengyel dokumentumfilm 91 percen keresztül mutatja meg azt, mi vár azokra az EB-ben szenvedő gyerekekre, akik az Amerikai Egyesült Államokban olyan beavatkozássorozaton esnek át, amellyel esélyt kaphatnak arra, hogy betegségüket megfelelő odafigyeléssel szinten tudják tartani.
Húzós volt a hét és péntek este megnéznél egy jó filmet, vagy csak olyan hideg van, hogy az orrod hegyét sem szeretnéd kidugni a lakásból? Szereted a török filmeket és sorozatokat? Netalántán Kıvanç Tatlıtuǧ a kedvenc színészed? Ha ezekre a kérdésekre igen a válaszod, akkor ajánlunk neked egy igazán szívbemarkoló filmet, melynek címe: " A pillangó álma " (Kelebeǧin Rüyası). A történet Törökország északi részén, a Fekete-tenger partján, Zonguldakban játszódik, 1941-ben. " A pillangó álma " számomra az egyik legmeghatározóbb török film, amit valaha láttam. A film készítője, írója és egyik szereplője is Yılmaz Erdoǧan török költő, aki ezzel a költészetről, ifjúságról, fiatal szerelemről, a rendszer elleni lázadásról és a TBC elleni harcról szóló filmmel tért vissza a filmvászonra. A történetben ő maga is feltűnik, mint nagyra becsült költő és nem mellesleg a két főszereplő tanára és legjobb barátja, Behçet Necatigil. A film háttértörténetét a II. világháború zűrzavaros időszaka adja. A Zonguldakban és a környező településeken élő férfiaknak kényszermunkában kell dolgozniuk a zonguldaki szénbányában.
Értékelés: 51 szavazatból Elsa (Claire Bouanich), a kilencesztendős kislány egyedül él nemtörődöm anyukájával, aki a suli után rendre elfelejt érte menni. Julien (Michel Serrault), a hasonlóan magányos öregember szárnyai alá veszi a szomszédjában lakó cserfes kislányt, és egy olyan kirándulásra viszi az Alpokba, mely mindkettejük életét gyökerestől megváltoztatja. Míg az Isabella nevű ritka pillangófaj nyomában járnak, életre szóló barátság szövődik Elsa és Julien között. Bemutató dátuma: 2004. február 12. Forgalmazó: Best Hollywood Stáblista:
FilmEngine | Katalyst Films | BenderSpink | Sci-Fi | Thriller | 7. 5 IMDb Teljes film tartalma A pillangó-effektus elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Pekingben, az akár tornádót is gerjeszthet Amerikában. Világunkban minden mindennel összefügg, minden cselekedetünk alapjában változtathatja meg a jövőt. Még elképzelni is rémes, hogy mi lenne, ha valaki képes lenne a múltunkat megváltoztatni - ez kiszámíthatatlan következménnyel járna jelenünkre nézve. Evan Treborn gyerekkorában számtalanszor elvesztette az öntudatát, élete egyes szakaszai sötét foltok csupán az emlékezetében. Amikor tudatánál volt, naplót vezetett és most, hogy felnőttként megpróbál visszaemlékezni a múltra, a naplója segít neki ebben. Miközben Evan lassan feltérképezi saját múltját, rájön, hogy egy különös adottság birtokában van: képes az időutazásra! Így visszatér a múltba, hogy helyrehozzon néhány baklövést, amelyek zsákutcába juttatták szeretett barátait.
Sikertelen próbálkozásait szigorított börtönbüntetéssel "jutalmazzák", mely nagy részét teljes sötétségben és fél adag koszton tölti. Legyengült, kimerült állapotban szabadul, ám azonnal újabb ötleten töri a fejét. Amint erőre kap szüntelenül a lehetséges télakon gondolkodik. Vajon, hányszor lehet megszökni az egyik legjobban őrzött börtönből, túl lehet-e élni a kegyetlen körülményeket? A történet egyik kulcseleme, a pénz. Minden fegyenc tartalékol magának pénzt, ki cigarettára, ki a szökéshez szükséges csónakra. Állandóan kereskednek, és a megszerzett pénzt különbnél különb helyeken rejtegetik. A börtönben is virágzik a korrupció, éppen ezért sosem lehet tudni, hogy kiben bízhat meg a főhősünk, kit lehet megvásárolni. A könyvben állandóan érezni a feszültséget: sikerül-e lefizetni a smasszert, időben érkezik-e a csónak, megfelelő-e a széljárás, ami minél távolabbra viheti a szökötteket? Ezt a feszültséget a film is nagyon jól fenn tudja tartani és köszönhetően Steve McQuenn és Dustin Hoffman nagyszerű játékának igazán élvezhető is.
A boldoggá avatáshoz mindazonáltal egy, az illetőnek tulajdonított csoda is szükséges. Ettől azonban Hamel atya esetében eltekintenek, miután – ahogy azt Ferenc pápa is hangsúlyozta – ő az egyház vértanúja, és ez egyértelműen kijelöli helyét Isten mellett a mennyországban. Szentté avatásához ugyanakkor mindenképpen szükség lesz majd egy neki tulajdonítható csoda felmutatására.
A vádlottak padján a rendőrség által a helyszínen megölt két dzsihadista három közeli ismerőse foglalt helyet, valamennyien tagadták az ellenük felhozott vádakat. Egy negyedik férfi, a feltételezett felbujtó is vádlottnak számított, de ő 2017 februárjában, 30 évesen meghalt az iraki Moszulban egy bombázás során. A 85 éves Jacques Hamelt 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli szentmisére Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában. A támadásban a 86 éves sekrestyés, Guy Coponet súlyosan megsérült. A helyi születésű Adel Kermiche és Abdel-Malik Petitjean az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében követték el a merényletet, a rendőrség a helyszínen megölte mindkét iszlamistát. Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el. A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t tizenhárom év börtönre, Farid Khelilt tíz év szabadságvesztésre és Yassine Sebaihiát nyolc év börtönre ítélték terrorista bűnszövetkezet működtetése miatt.
Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el. A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t 13 év börtönre, Farid Khelilt tíz év szabadságvesztésre és Yassine Sebaihiát nyolc év börtönre ítélték terrorista bűnszövetkezet működtetése miatt. A vád szerint tudtak arról, hogy merénylet készül, osztották a két gyilkos nézeteit, illetve megpróbáltak eljutni Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz. A negyedik vádlott, Rachid Kassim 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. A férfi számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, mielőtt 2017-ben a bombázásban meghalt. Őt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Ferenc pápa 2016 októberében elfogadta a lefejezett francia atya, Jacques Hamel boldoggá avatási folyamatának felgyorsítását.
Végül Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy éppen két évvel ezelőtt, ugyancsak a Szent Péter térről emelte fel könyörgését a pandémia mielőbbi végéért. Ma ugyanezt tette a hívekkel együtt az Ukrajnában dúló háború végéért. A tér kijáratánál a hívek tiszteletbeli példányt kaphatnak abból a könyvből, amelyet a Covid-19 Vatikáni Bizottság a Kommunikációs Dikasztériummal közösen valósított meg, és amely arra szólít, hogy a nehéz pillanatokban imádkozzunk félelem nélkül, mindig bízva az Úrban. Forrás: Vatican News
2022. ápr 2. 13:15 Ferenc pápát a repülőgépén tartózkodó riporter bírta szóra / Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari Az ukrán nép számára megtisztelő, a világpolitikai vezetőknek pedig erős üzenetértékkel bírhatna, ha Ferenc pápa a háború miatt Ukrajnába látogatnak. A Reuters szerint az katolikus egyházfő fontolgatja, hogy Kijevbe látogat. A kijevi látogatásra egy riporter kérdezett rá a pápánál a Rómából Máltára tartó gépén, Ferenc pápa pedig rövid, de annál jelentősebb választ adott: ( A legfrissebb hírek itt) Igen, szó van róla. () orosz-ukrán konfliktus orosz ukrán háború Ferenc pápa konfliktus látogatás kijev
Jálics Ferenc 2017 nyarán visszatért Magyarországra. Az utóbbi években a budai Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban élt, itt érte a halál is – írja a Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Temetéséről a magyar rendtartomány később ad hírt. 2021. február 13-án, szombat hajnalban a budapesti Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban 94 éves korában elhunyt Jálics Ferenc jezsuita atya, a nevéhez kötődő szemlélődő imamód iskolájának megteremtője – közölte a. Jálics Ferenc 1927. november 16-án született Budapesten, majd családjának gyáli birtokán nevelkedett. Tízen voltak testvérek, ám egyikük korán meghalt. Édesapja kívánságára Kőszegen katonai pályára lépett: hadapródiskolás, majd tisztjelölt volt, a második világháború vége felé pedig Nürnbergbe vezényelték. Személyiségfejlődésének meghatározó pillanataként egy pincében a légitámadások alatt közvetlen közelről tapasztalta meg a halál fenyegetését. 1946-ban tért haza Magyarországra. Itt leérettségizett, és belépett a jezsuita rendbe. Az egyre erősödő kommunista diktatúra miatt két év múlva sok más fiatal jezsuitával együtt el kellett hagynia hazáját. 1950-től Németországban nyelveket és irodalmat tanult, diplomáját Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte filozófiából 1954-ben.