"Van, hogy a hallgatás jobb a szónál, van, hogy a szó a hallgatásnál. " (Euripidész) Minden munkahelyen vannak kisebb-nagyobb problémák, mint például a nem megfelelő kommunikáció, ami nyílt vagy rejtett konfliktusokhoz, feszültségekhez vezethet. Mindannyian olyan munkahelyről álmodunk, ahová jó minden reggel bemenni, ahol tisztelettel és kedvesen szólnak egymáshoz a kollégák és a vezetők. A kommunikációs tréning célja A kommunikáció javításával, illetve a kommunikációs eszközrendszer fejlesztésével a befolyásolási készség és az interperszonális kapcsolatok javítása, az együttműködés dimenzióinak fejlesztése, ezáltal mind az egyéni, mind a csoportszintű, illetve szervezeti hatékonyság növelése. A tréning során a szituációs gyakorlatok tanulságait átültetjük a gyakorlatba is, ami segít a tréningen tanultakat azonnal alkalmazhatóvá tenni. A videós elemzések és személyes visszacsatolások segítségével a résztvevők folyamatos visszajelzést kapnak teljesítményükről, kommunikációs stílusukról, beszédkészségükről.
A csoportos kommunikációs tréning célja elérni, hogy a résztvevők minden helyzetben és környezetben gyorsan, pontosan, a kívánalmaknak megfelelően, hitelesen reagáljanak a sajtó felvetéseire valamennyi műfajban. A tréningen e mellett a sajtókapcsolatok építéséről, a protokollról, öltözködésről és más kapcsolódó témáról is szó esik a gyakorlati tudnivalók fényében. A programhoz olyan technikai eszközök állnak rendelkezésre, melyek segítenek élethűen modellezni mindazt, amit a résztvevő tapasztal majd feladatai teljesítése közben. A tréning helyszínén olyan boxok várnak kialakításra, mikrofonokkal, kamerákkal, lámpaparkkal, melyek a valódi médiahelyszínek hangulatát, technikai felszereltségét mutatják meg. Rádióstúdiót, tévéstúdiót, helyszíni interjúállásokat, stb. építünk és nemcsak azokat a miliőket mutatjuk meg, melyekhez alkalmazkodni kell egy-egy szereplés kapcsán, hanem lejátsszuk, rögzítjük a megnyilvánulásokat és elemezzük azokat. Hasonló elemzés vár azokra a felvételekre, melyek korábban éles helyzetekben készültek és melyek a rendelkezésére állnak a tréning idején.
Amennyiben az egyéni kommunikációs problémákra fókuszálunk, elengedhetetlen a résztvevőkkel való személyes beszélgetés a tréner részéről, hogy milyen kommunikációs problémákkal szembesülnek. Természetesen történhet ez úgy is, hogy egy vezető jelzi beosztottja kommunikációjával kapcsolatos problémáit. Pozitív esetben ezt a beosztottal is megbeszélte, aki nem csak a tréningen szembesül azzal, hogy neki például udvariasabbnak kellene lennie a női kollégákkal. Egy ilyen típusú tréningnél kifejezetten fontosak a résztvevők elvárásai, amit akár már a tréning előtt meg lehet kérdezni és ennek függvényében is alakítani a tréninget. Az egyéni kommunikációs problémákra fókuszáló tréning igényli a legnagyobb rugalmasságot a kommunikációs tréningek közül és nagyon alaposan személyre, vállalatra kell szabni. Amennyiben egy konkrét kommunikációs technika, vagy módszer köré építjük fel a tréninget, ezzel keretet adhatunk a kommunikációs problémáknak, viszont figyelnünk kell arra, hogy a módszer tényleg csak egy eszköz legyen, ne erről szóljon csak a tréning.
A kommunikáció alapvetően meghatározza kapcsolataink minőségét, problémákat szül, vagy konfliktusok kialakulását előzi meg, nézeteltéréseket old meg. A kommunikáció kitölti a mindennapjainkat. Fontos azonban, hogy ne csak megszokásból kommunikáljunk, hanem jól, egyre jobban és eredményesebben kommunikáljunk. Mivel mindig, mindenhol szükség van a megfelelő kommunikációra, ezért e területen való fejlődés, ismereteink bővítése és hatékonyságának fokozása a magánélettől kezdve, a társas kapcsolatainkon keresztül a karrieren át az üzleti világáig szinte mindenhol nélkülözhetetlen. A kommunikáció során nem mindegy, hogy kinek, mit, hogyan, miért, mikor és mennyit mondunk, merre és hová nézünk, milyen mozdulatokat teszünk, milyen hangsúlyt és hanglejtést használunk, gyorsan, vagy lassan beszélünk. Milyen irányba megy el egy tárgyalás, mennyire sikeres egy beszélgetés, vagy kialakul-e konfliktushelyzet és ezt milyen módon tudjuk kezelni? Ez mind tőlünk, a kommunikációs képességünktől, képzettségünktől függ.
A hivatal döntése alapján közülük mintegy 9775 gyermek óvodában marad idén is. " Mivel az OH a kérelmekről közigazgatási eljárásban hozott döntést, ami ellen bírósági jogorvoslatot lehetett igénybe venni. Ezt 22 esetben (a kérelmek 0, 17 százaléka) tették meg a szülők, és eddig 18 ügyben zárult le a bírósági szakasz. A 18 lezárult döntésből 13 esetben a bíróság elutasította a keresetet, kettő esetben megsemmisítette az OH határozatát és új eljárás lefolytatására utasította a hivatalt, egy ügyben pedig visszautasította a felperes keresetlevelét. Két esetben a felperes állt el a keresettől, ezért a bíróság megszüntette a pert. A fennmaradó négy ügyben a bíróság még nem hozott döntést. Itthon: 22 szülő perelt azért, hogy óvodában maradhasson a gyereke | hvg.hu. Az adatokat ugyanakkor kis mértékben árnyalja, hogy tavaly sok szülő kihasználta a kiskaput, és még a törvény hatályba lépése előtt véleményeztette gyereke iskolaérettségét a pedagógiai szakszolgálatokkal. Sok szülő pedig nem is értesült arról, hogy idén már nem az óvodához, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia, ezért kicsúszott a határidőből.
Ez az eljárás változik meg 2020. január 1-jétől: az új szabályozás az óvoda meghosszabbítását már szakértői döntéshez köti. Ha a szülő még nem szeretné beíratni iskolába a gyereket, január 15-ig az Oktatási Hivatalhoz kell beadnia a kérelmet. Mint Maruzsa válaszából kiderült, az iskolakezdés eldöntéséhez szükséges vizsgálatokat ezután a pedagógiai szakszolgálatok folytatják le. Magyar Emma és Fehér Tibor pszichológusok, a PDSZ aktivistái nemrég nyílt levelet írtak Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, hogy vessen véget az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatos információhiánynak, ami sok családot tart bizonytalanságban. A szakmai nyílt levelet mára több mint 800 pszichológus írta alá, és 4000 magánember támogatta a kezdeményezést. Maruzsa Zoltán november 4-én konzultált a kezdeményezés elindítóival. Magyar Emma és Fehér Tibor ezután azt közölte: az Oktatási Hivatal online felületére beérkezett kérvényeket megközelítőleg 30 ember fogja elbírálni, többnyire óvodapedagógus szakemberek.
Beigazolódott az a félelem, hogy több tízezer gyermek esetén kérelmezik a szülők a további egy év óvodát, hiszen a kb. 10 ezer OH kérvény mellett kb. 12 ezer gyermeknél adtak ki előzetesen iskolaérettségi szakvéleményt a szakszolgálatoknál. Idén is túlterheltséget okoztak a vizsgálatok, és a szakszolgálatok a sok iskolaérettségi vizsgálat következtében számos fontos más vizsgálatot, terápiát halasztani kényszerültek. Jövőre pedig a január előtti vizsgálatok lehetősége megszűnt, így az iskolaérettségi vizsgálatok időben még inkább koncentrálódva fognak jelentkezni, még nagyobb túlterhelést okozva. A járvány következtében fennálló helyzetben a Szülői Hang Közösség azt kéri a kormánytól, hogy a még nem lezárt bírósági ügyeket a szülők kérésének megfelelően zárja le, az SNI-seknek engedélyezzék a korábban lehetséges további egy év óvodát, a koraszülöttek iskolaérettségét pedig a korrigált koruk alapján ítéljék meg, hogy ők is azonos eséllyel indulhassanak és a fogantatásuktól ugyanannyi idejük legyen az iskolakezdésig!