1928-ban módosították a törvényt, és enyhítették az alkalmazását. Ki tudja megmondani, hogyan alakult volna a történelem, ha a harmincas években másképp alakul a nemzetközi környezet? Mindamellett éppen ez a probléma hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen veszélyes a jogegyenlőségén alapuló rendszerbe zsidó, vagy bármilyen származási kvótát bevezetni, hiszen ez az egész jogrendet rombolja le. Mert a numerus clausus filozófiája és a mögöttes elgondolások átkerültek a harmincas évek zsidótörvényeibe. – Az is egy tanulság, hogy Magyarország azóta is folyamatosan veszíti el tehetséges embereit. Más kérdés: Ön több amerikai egyetemen tanított. Numerus clausus törvény. Mennyire fogékonyak az ottani hallgatók a mi térségünk problémáira? – Nekem nagyon jók a tapasztalataim, igaz, jó egyetemeken is voltam. Ha összehasonlítom az ottani és a magyar hallgatókat, az amerikaiak nem jönnek ki ebből negatívan. De hát a CEU-n is vannak külföldi és magyar diákjaim. Közép-kelet-európai hallgatóim rendszerint jobban ismerik a térség történelmét, viszont az amerikai diákokban óriási elszántság van arra, hogy megértsék és megismerjék a mi történelmünket.
Sokáig annak antiszemita jellegét is elhallgatták, mígnem előkerült annak végrehajtási rendelete, melyből feketén-fehéren kitűnt, hogy a nemzetiségek meghatározásában, valamint az azokhoz rendelt számarányok alapján egyértelműen a zsidóság ellen irányult. A műsorvezető kérdésére Újváry elismerte ugyan, hogy nem valamiféle korlátozásra, létszámstopra gondol, amikor "szükségesnek" nevezte a törvényt, és nem azzal ért egyet, "ami született ebből a törvényből" – de meg sem említi, hogy éppen a zsidó diákok kiszorítása a felsőoktatásból volt az elsődleges célja ennek a rendelkezésnek. A Numerus Clausus parlamenti vitája, 1920. Ha viszont valaki a numerus clausus törvény kapcsán ráadásul még azt is kiemeli, hogy az "kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult", tehát nem "általános rendelkezés" volt, hiszen nem érintette azt, hogy az értelmiségi, gazdasági pályákon ki, hogy helyezkedjen el, az éppen a fent említett történeti kontextust nem veszi figyelembe. Ebben a vitában nem szerencsés a szavakon lovagolni, nem segíti elő a szükséges dialógust, ám ez esetben egy, a történelmi kontextusból kiragadott esemény önmagában való téves értékeléséről van szó.
A 20. század elejétől kezdve a felsőoktatás helyzete sok szempontból a mai válságos állapotokat tükrözte, ugyanis az egyetemet végzettek aránya ugrásszerűen megnőtt, foglalkoztatásuk pedig az idő múlásával mind nehezebben feladatnak bizonyult. Ez a folyamat 1918 után a Monarchia összeomlásával és Magyarország széthullásával tetőzött, ugyanis a megszállt, majd – a trianoni békediktátumban – elcsatolt területekről a magyar értelmiségiek tömegesen repatriáltak, ezzel egy időben pedig az új határokon belüli – főleg budapesti – egyetemek még mindig "Nagy-Magyarországnyi" diplomást képeztek. A szellemi szférában ennek megfelelően az 1919-20-as évben komoly konfliktushelyzet alakult ki, mely – más szférákhoz hasonlóan – a Horthy-rendszer konszolidálása előtti időszakban itt is az antiszemita hangok megerősödéséhez vezetett. A zsidóság visszaszorítását követelő szélsőjobboldal 1919 után döntően két érvre támaszkodott: az egyik az volt, hogy az izraeliták felülreprezentálják magukat az egyetemeken – 1920-ban a diplomások 22, 4%-a volt zsidó, miközben megközelítőleg a népesség 6%-át adták –, a másik pedig az az – egyébként hamis – vád volt, miszerint Magyarország összeomlásáért és a tanácsköztársaság uralmáért kollektíven a zsidók lennének a felelősek.
Magyarország 2030-ra az öt legjobban élhető európai ország közé kíván kerülni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után számolt be a sajtó előtt a történtekről. Kérdésre válaszolva ugyanakkor elmondta: közös gondolkodás zajlik, hogy miképpen lehetne "a közszolgáltatások színvonalának megtartása mellett, kisebb létszámmal" működni. Elmondta a pénzügyminiszter: a MNB és az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatait vitatták meg a tanács ülésén. Az elképzeléseket nyár végéig áttekintik, egy-egy feladathoz a felelősöket is hozzá rendelik-fűzte hozzá. Elbocsátás várható a közszférában? - AzÜzlet. A kormány gondolkodik azon, hogy az egészségpénztári megtakarítások adókedvezménye megmaradjon – mondta újságírói kérdésre Varga Mihály. A cafeteria a gazdaságpolitikai ösztönző rendszer egyik eleme, a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok között is van, amelyik ezt a területet érinti – tette hozzá. Ezzel utalt arra, hogy az egészségbiztosítások mellett a nyugdíjpénztári megtakarítások támogatását is fontosnak tartják.
Így sorvad az egyik utolsó magyar szocialista mamut. Elbocsátások jöhetnek a Raiffeisennél Dolgoznak az állami mentőcsomag visszafizetésén a Raiffeisennél, mondta el az ORF rádióban a bank vezérigazgatója. Karl Sevelda a létszámleépítéseket sem zárta ki a költségcsökkentések lehetséges eszközei közül. Rohadjon meg az egész vasmű! Az ukrán-orosz tulajdonosok elküldik a Dunaferr dolgozóinak 23 százalékát, de a tervezett 1500 fős létszámleépítésről egyelőre Dunaújvárosban sem tudnak semmi biztosat. Létszámleépítés a közszférában 2020 — «classic dance. A Dunaferr máig a szocialista időkből örökölt nagyvállalati struktúrában működik, csak a dolgozók fele foglalkozik acélgyártással, egy ilyen brutális elbocsátás után azonban működésképtelenné válhat a vasmű, ami a teljes magyar vaskohászat végét jelentené. 500 postás kerülhet az utcára A Népszabadság szerint csendben "fogyókúrázik" a Magyar Posta, akár fél ezren is az utcára kerülhetnek. Az állami társaság kisebb csoportokban, egyedi alkukkal igyekszik csökkenteni a létszámát, hogy az akcióra a bejelentési kötelezettség ne vonatkozzon.
A kormány továbbra is a bürokráciacsökkentés politikáját folytatja, célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, amennyire feltétlenül szükség van - közölte a Világgazdaság megkeresésére a Miniszterelnökség. A tájékoztatás szerint tavaly 6800 álláshelyet szüntettek meg a minisztériumoknál, valamint a háttérintézményeknél, a közigazgatásban mintegy 25 ezren dolgoznak. A munkavállalók bére az elmúlt időszakban átlagosan 30 százalékkal nőtt, s az idén további mintegy 32 milliárd forintot szánnak a területi közigazgatásban dolgozók illetményének emelésére. Létszámleépítés a közszférában 2010 relatif. A dolgozók a megemelt fizetésüket áprilistól, január 1-jéig visszamenőleg kapják majd meg, emellett ismét bevezetik számukra a cafeteriarendszert - részletezte a Miniszterelnökség. Az összes hazai munkavállaló 29 százalékát a közszféra, 6, 8 százalékát az államapparátus foglalkoztatja. A rendszer működtetése költséges, ez az arány régiós és uniós összevetésben is magas - mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Akik nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, azok a közfoglalkoztatás keretében dolgozhatnak" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a járványról és az újranyitásról. 2021. január 28. csütörtök, 10:00 Eddig civilek képezték a községek népszerű "mindeneseit", de elvették tőlük ezt a feladatot. 2021. január 27. szerda, 09:00 Megalázó a minimálbér-emelési javaslat a közszféra négy szakszervezete szerint. A közszféra dolgozóinak problémáit alig hallgatják meg, a béremelési javaslat pedig szinte semmire nem elég – így kommentálta négy szakszervezet a tervet. 2020. Leépítéseket és béremeléseket tervez a kormány. december 16. szerda, 09:30 A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése egybeesett Pápán az önkormányzati intézmények átszervezésével, melynek következtében sokan felálltak a kisváros kulturális életét meghatározó emberek közül. Ami viszont Pápán történt, országos tanmese is lehetne, és kérdéseket vet fel a többi könyvtári, múzeumi vagy művelődésházi dolgozó jövőjéről is.