Október 16-án Szegedről indult útjára a kezdeményezés, hogy az 1848-as márciusi ifjúság példáját követve megfogalmazzák: "Mit kíván a magyar nemzet? " Külpolitikai téren a legfontosabb követelések közé tartozott a szovjet– magyar kereskedelmi szerződések felülvizsgálata az egyenjogúság alapján és a békeszerződés értelmében az összes szovjet csapatok Magyarországról való kivonása. Az egyetemisták új nemzeti jellegű címer és katonai egyenruha bevezetését is követelték. 1956. október 23. | Debreceni Egyetem. Október 23-án – a műegyetemisták előző nap elfogadott döntésének megfelelően – folytatódott a demonstráció szervezése. A belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, a tüntetést a fegyveres erők alkalmazásával fogja megakadályozni. A párt és a kormány vezetői a tűzzel játszottak. Marosán György és Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága ülésén nyíltan kimondták: "Ha kell, lövetni fogunk! " A diákok egyébként sem sokat törődtek a belügyminiszter tilalmával, sőt a tilalom mozgósító erővé vált.
Az SZKP KB Elnökségét október 23- án moszkvai idő szerint kb. 23, magyar idő szerint 21 órakor Zsukov arról tájékoztatta, hogy Budapesten a "százezres" tüntetés résztvevői "felgyújtották a Rádiót", Debrecenben "elfoglalták a megyei pártbizottság és a BM megyei főosztály épületét". Az elnökségi tagok többsége mindezt elegendőnek tartotta ahhoz, hogy támogassa Hruscsov javaslatát: "a csapatoknak be kell vonulniuk Budapestre". A szovjet vezetés javaslatai és döntései megvalósítása érdekében az Elnökség tagjai közül Mikojant és Szuszlovot, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, Malinyin hadseregtábornokot és a KGB elnökét, Ivan F. 1956 október 23 juillet. Szerovot Magyarországra küldte. A végső döntést megelőzően Hruscsov berendelte a Kremlbe az akkor Moszkvában lévő Rákosi Mátyást is, aki haladéktalanul szükségnek látta a szovjet csapatok közbelépését. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szovjet csapatok október 23-i bevetésével – függetlenül attól, hogy azt kérték, vagy a bevetés tényét tudomásul vették – a magyar politikai vezetés meghatározó része egyetértett.
INTZMÉNYI FERTŐZÖTTSÉGI ADATOK: Diák: 0 Tanár: 0 NOKS alkalmazott: 0 Technikai dolgozó: 0
… Énekekkel emlékeztek 1956-ra + FOTÓK Dinnyés József zenés estjével tisztelegtek az 1956-os események előtt a KIK Műhelyben. … A Fidesz-KDNP tápéi szervezete is megemlékezett az 1956-os forradalomról, hétfő délelőtt helyeztek el koszorút a tápéi országzászlónál. … Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. A forradalom kezdete – 1956. október 23.. évfordulóján hétfő reggel az Országház előtt, a Kossuth… A zsúfolásig telt Csongor téren tisztelegtek 1956 hősei előtt a tarjáni és felsővárosi városrész lakói. Kothencz János önkormányzati képviselő a hősök összetartását és közös küzdelmét állította példaként napjaink Magyarsága elé. … Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956. októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára - mondta a honvédelmi miniszter vasárnap délután a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.
A kőzetanyag nagy része 14 millió éves. A pleisztocénig a terület üledékektől mentes volt. Loess az utolsó jégkorszakban rakódott le ott. A Dunakanyar szintén a Visegráder-hegység része. A Visegrád és a Börzsöny közelében, 200-300 m magasságban folyó Duna mély szurdokat faragott ki az ott található sziklából. Az egyik elmélet szerint ez egy egpigenetikus áttörő völgy, de sok érv is áll e feltételezés ellen. Kilátó épül a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsán - Szentendrei Médiaközpont. A Visegrádi-hegység domborzata több szempontból is különbözik a Pilis felszínétől. A meredek törések és mély szurdokok száma kevesebb, de a Visegrádi-hegységben is található néhány lenyűgöző szurdok, például a Rám-szurdok ( rám-szakadék). A barlangrendszerek is kisebbek, mint a Pilis-hegységben. Megemlítendők a kitett andezit kőzet kiemelkedései is, amelyekből a szél és az eső gyakran furcsa alakzatokat faragott. Erre példák találhatók többek között a Kő-hegynél. barlangok A Visegrádi-hegységben összesen 75 természetesen kialakult barlang található. Nem olyan karsztbarlangok, mint a legtöbb pilisi barlang.
Miután megcsodáltuk a mindig népes seregek által látogatott panorámát, induljunk kelet felé a K↺ jelzésen! Hamarosan elérjük a sípálya gyeppásztáját, ahonnan szűk kilátás nyílik következő útszakaszunkra, a Prédikálószék gerincére. Amikor a TV-adóépületet is hátunk mögött hagyjuk, belépünk a fák alá. Göröngyös ösvényen lépdelünk lefelé a 2014. év végi jégkár által látványosan megtépázott erdőben. A talpunk alatti ( P ▲) csapás néhol dózerútra vált; lankásan ereszkedünk, csak a Király-völgy előtti utolsó lejtő meredek. Rálépünk az aszfaltútra, és jobbra, hamarosan megérkezünk a Király-kúti-kunyhó mellé. A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KIALAKULÁSA. A takaros épület előtt információs táblát találunk, mellette padok várják a fáradt vándort. Az ösvény itt balra fordul, tovább ereszkedik a patakhoz. Elhaladunk a Király-kút időszakos forrása mellett, ahonnan az ösvény meredek szerpentinen közelíti meg a patakot. Egészen szurdokszerű az élmény; a kimászás a túlparton nem is olyan egyszerű - kezünkre és lábunkra is szükség van a falszerű, csúszós talajú ösvényszakaszon.
Dobogókő, hegytető buszmegálló (693 m) Koordináták: DD 47. 719057, 18. 897593 DMS 47°43'08. 6"N 18°53'51. 3"E UTM 34T 342323 5287216 w3w ///mécses. honvágy. átsegít Itiner Dobogókőről a K↺ jelzésen induljunk el, amíg az aszfaltút vége után erdei elágazásba érünk! Az elágazástól a P▲ jelzésen ereszkedünk le a Király-kúti-kunyhóig. Zrínyi Miklós Gimnázium 10.B. Onnan szintén a P ▲ jelzést követjük a Prédikálószékig. A Prédikálószéktől a P ▲ jelű úton jutunk le a Szőke-forrás-völgybe. A Szőke-forrás-völgyben bal felé követjük az aszfaltutat vagy a fák alatt párhuzamosan kanyargó Z jelzést. A Z jelzésen lekanyarodunk jobbra és végigmegyünk a Rám-szakadékon. A Rám-szakadék után a S jelzésen térünk vissza Dobogókőre. A túráról részletesen Dobogókőről a Király-patakig Dobogókőn az első lépteink a kilátóteraszra vezetnek: páratlan látvány a Duna kanyarjának erdős hegyek szegélyezte vidéke, a Visegrádi-hegység sugarasan lefelé futó völgyeinek és gerinceinek rendszere. A kilátás egy természetes sziklateraszról nyílik, mely a hő hatására összesült vulkáni törmelékből épül föl, és kemény, ellenálló mivolta miatt kipreparálódott környezetéből.
A Pilisi Parkerdő Zrt. az építkezési munkálatok okozta esetleges kellemetlenségekért a kirándulók, természetjárók türelmét és megértését kéri.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Alapítás éve: 1997 Összterület: 60 314, 3 ha Hegyek, vizek A Visegrádi-hegység magmás eredetű kőzete a múltban lejátszódott vulkanikus tevékenységet jelzik. Lenyűgöző szépségűek a hegység andezit-sziklái (Vadálló-kövek, Thirring-szikla). A Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb hegye, magassága meghaladja a 700 métert. Kőzete mészkő és dolomit, amely kiválóan alkalmas barlangképződésre. A nemzeti park közel 200 barlangjának döntő hányada nyílik itt. A hegység barlangjai őslénytani és régészeti leletekben is igen gazdagok. Tudományos és kultúrtörténeti jelentősége miatt kilenc barlang fokozottan védett. A Börzsöny - a Visegrádi-hegységhez hasonlóan - vulkanikus eredetű. Visegrad hegyseg kőzete. Különös földtani értéke a szabaddá vált andezit lávaréteg, és az ebből kiinduló számos kőfolyás. A hegység önálló hegycsúcsok rendszere: a főcsúcsok magassága 900 méter körüli, a csúcsokból induló mellék gerincek, völgyek erősen tagolt felszínt eredményeznek. A Börzsöny forrásokban rendkívül gazdag terület, közel 350 forrásából több mint 40 a tengerszint fölött 600 méterrel fakad - ez országosan egyedülálló.
A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KIALAKULÁSA Aki a földtörténet titkait akarja kutatni, hamar ráébred arra, hogy milyen parány az ember, s mennyire kevés az az ismeret, amely egy életen át birtokba vehető. Mert csak olyan tudós szakember számára tárulkoznak fel a közember számára megfoghatatlan fogalmak, nyílnak meg több millió évvel ezelőtt lezajlott folyamatok, aki szinte az egész életét feláldozta a tudomány oltárán egy-egy őstáj születésének, kialakulásának kutatására. A föld és a földkéreg összetételével, történetének törvényszerűségeivel a geológia, a föld felületét jellemző formák keletkezésével, átalakulásával, fejlődésük lehetséges formáival pedig egy másik földrajzi tudományág, a geomorfológia foglalkozik. A megnevezett tudományterületek magyar tudósai segítenek abban, hogy az ősidők tájalakító folyamatait és összefüggéseit megismerjük. A város hátterét képező Visegrádi-hegység területe több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt.
Visegrádi-hegység Kilátás a Dobogó-kőről a Dunakanyarba Legmagasabb csúcs Dobogó-kő ( 699 m) elhelyezkedés Pest megye, Komárom-Esztergom, Magyarország része Észak-magyarországi középhegység Koordináták 47 ° 45 ' N, 18 ° 58' E Koordináták: 47 ° 45 ' N, 18 ° 58' E szikla Andezit, piroklasztok A dunántúli alacsony hegylánc északkeleten a Visegrádi-hegységgel A Visegrádi-hegység (szintén Plintenburgi-hegység; magyarul: Visegrádi-hegység) a Dunakanyarban található hegylánc. Földrajzilag az Észak-magyarországi Közép-Felvidékhez tartozik, amely a Visegrádi-hegységgel folytatódik a Dunától nyugatra. Nem része a dunántúli alacsony hegyláncnak, amelynek legkeletibb hegyalja, a Pilis-hegység közvetlenül szomszédos. Ettől a Dera-patak és a Szentléleki-patak folyam választja el. A Visegrádi-hegység a Pomáz, egy Budapesttől északra fekvő falu és Esztergom között húzódó vonalon fekszik. A név a hegy származik a város Visegrád a Pest megyében, amely az egyik legrégebbi városa az ország régészeti jelentőségű.