6. Boros István Háziorvos, Debrecen, Sámsoni út 81. Buda Katalin Háziorvos, Debrecen, Faraktár u. 74. Burai Ágnes Ninon Háziorvos, Debrecen, Hadház u. 7-9
A térkép betöltése folyamatban. További információk Házi gyermekorvos Rendelés helye: Újpesti Király utcai Gyermekrendelő Rendelőnkben időpont kérésére van lehetőség (természetesen korlátozott számban) úgy a betegrendelésre, mint a tanácsadásra. Egészséges rendelés: (1-3691-541) hétfő: 8-10 szerda: 14-16 1 korábbi értékelés - Dr. Dr erdei zsuzsanna in miami. Erdei Zsuzsanna gyermek háziorvos Vendég A legszuperebb és legkörültekintőbb gyermek orvos, akivel valaha találkoztam! Feltétlen bizalmam és tiszteletem az Övé.
Háziorvos Cím: Hajdú-Bihar | 4200 Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. 1-3. Háziorvosi rendelő 52/271-467 Rendelési idő: H: 14. 00 - 18. 00, K: 08. 00 - 12. 00, Sze: 13. 00 - 17. 00, Cs: 07. 00 - 11. 00, P: 15. 00 - 19. 00 Dr. Békési Zoltán Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Dr. Bereczki Beáta Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Borbás Viktor Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3. Fucskó Csilla Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3. Gulyás István Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. 1-3 Dr. Kovács Zoltán Sándor Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Kovács Zsuzsanna Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfáklja u. Kovács Petronella Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3. Magyari Mária Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Molnár Lajos Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Papp Jenő Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3. Szapora Erzsébet Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3. Tóth Katalin Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3. Tóth Katalin Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Ügyvéd, ügyvédi iroda. Zemó Anna Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. Zudor Ágnes Háziorvos, Hajdúszoboszló, Szilfákalja 1-3.
1; Az elektronburok réteges felépítésű úgynevezett elektronhéjakból áll. Az egyes elektronhéjakon különböző számú elektron fér el. 2; Az elektronburok szerkezetének ábrázolása (az első húsz atom esetében) Az első héjon: 2 elektron (ábrázolunk) A második héjon: 8 elektron (ábrázolunk) A harmadik héjon: 8 elektron (ábrázolunk) A negyedik héjon: 2 elektron (ábrázolunk) Így is lehet ábrázolni, jelölni: Tankönyv:69-71. oldal
A túlságosan nagy számokkal való nehézkes számolást megkönnyíti egy új mennyiség, az anyagmennyiség bevezetése. Az anyagmennyiség mértékegysége a mol. 1 mol az az anyagmennyiség, amelyben 6. 1023 db részecske van. (elektron, ion, molekula stb. ) A moláris tömeg az anyag tömegének (m) és anyagmennyiségének (n) hányadosa: Egy atom moláris tömege egyenlő a relatív atomtömegével, egy molekula moláris tömege egyenlő a molekulát alkotó elemek relatív atomtömegeinek összegével. : M(Fe) = 55, 5 g/mol M(O 2) = 32, 0 g/mol (Kerekített értékek. ) M(H 2 SO 4) = 2· 1+ 32 + 4· 16 = 98 g/mol M(C 6 H 12 O 6) = 6· 12+12· 1+ 6· 16 = 180 g/mol 7 Az atomburok felépítése A pozitív töltésű atommagot a protonok számával azonos számú, negatív töltésű elektron veszi körül az atomburokban. Az atomban adott helyen az elektronnak csupán a megtalálási valószínűségét adhatjuk meg. Ennek értelmében az elektron atomi pályájának, vagyis atompályának azt a teret tekintjük az atommag körüli térben, amelyen belül 90%-os valószínűséggel található meg az elektron.
Így kapjuk meg az egyre növekvő energiaszintű pályákat a következő sorrendben (legkisebb energiaszinttől a legnagyobbig): 1s 2s 2p 3s 3p 4s 3d 4p 5s 4d 5p 6s 4f 5d 6p 7s 5f 6d 7p Kvantumszámok [ szerkesztés] A hidrogénatom elektronjának a tartózkodási valószínűsége a különböző állapotokban Egy elektron állapotát egy atomban, illetve egy atompálya tulajdonságait kvantumszámokkal jellemezhetjük. A kvantumszámok: Főkvantumszám: Az elektronnak az atommagtól való átlagos távolságát jellemzi. Minél nagyobb a főkvantumszám értéke, az elektron mozgása annál nagyobb térrészre terjed ki. Jele n. Értéke lehet 1, 2, 3… Az azonos főkvantumszámú atompályák héjakat alkotnak. A héjakat nagybetűkkel jelöljük. Az 1-es főkvantumszámú pályák alkotják a K, a 2-es főkvantumszámúak az L, a 3-as főkvantumszámúak az M, a 4-es főkvantumszámúak az N, az 5-ös főkvantumszámúak az O héjat. Az egyes héjakon elektron tartózkodhat. Mellékkvantumszám: Az elektron mag körüli mozgásából származó impulzusmomentumát, illetve az atompálya térbeli alakját jellemzi.
Az első két főcsoportban mindig az adott héj s-alhéja töltődik, ezért ez a két oszlop alkotja a periódusos rendszer s-mezejét. A p-mező hat csoportból áll, mivel itt (III. A - VIII. A főcsoport) a legkülső héj p-alhéja töltődik. A főcsoportok elemeinek vegyértékét a legkülső, le nem zárt héj elektronjai határozzák meg, ezért ezt a héjat vegyértékhéjnak, az elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. A többi elektron és az atommag együttesen az atomtörzset alkotja. Az elemek vegyértékelektronjainak száma megegyezik a főcsoport sorszámával. Az ugyanabba a csoportba tartozó elemek egymáshoz hasonló tulajdonságúak, mert hasonló a vegyértékelektron-szerkezetük. A nemesgázok (VIII. A csoport) atomjainak elektronszerkezete zárt. Az ilyen zárt szerkezet (1 s 2, illetve ns 2 np 6, ha n ≥ 2) igen stabilis, ezért ezek az elemek kémiai reakcióra nem hajlamosak. 14 A periódusos rendszer d-mezőjének atomjai esetén a legkülső héj alatti elektronhéj, a d-alhéj töltődik fel. A dmező elemeinek kémiai tulajdonságait a külső héj s-alhéja és a külső alatti héj d-alhéja egyaránt befolyásolja, ezért a vegyérték-szerkezetet két különböző héj elektronjai együttesen alkotják.
Az adott pályán található elektron energiája a pálya alakjától is függ. Jele: l. Értéke 0, 1, 2, … n -1 lehet ( n a főkvantumszám). A mellékkvantumszámok helyett gyakran azok betűjeleit használjuk: 0 – s ( s harp) pálya, 1 – p ( p rinciple) pálya, 2 – d ( d iffuse) pálya, 3 – f ( f undamental) pálya. Egy héjon belül az azonos mellékkvantumszámú pályák alhéjakat alkotnak. Mágneses kvantumszám: Az elektron mag körüli mozgása miatt mágneses nyomaték is keletkezik. A mágneses kvantumszám az elektron pályamozgásából adódó mágneses momentumot jellemzi. Az adott alakú (adott mellékkvantumszámú) atompálya térbeli irányát is megadja. Jele: m. Értéke egy egész szám −l -től +l -ig. Ha a mellékkvantumszám 0, a pálya térbeli állása csak egyféle lehet, a pálya gömbszimmetrikus. Ekkor a mágneses kvantumszám mindig 0. Ha a mellékkvantumszám 1, a mágneses kvantumszám 1, 0 vagy −1 lehet, tehát egy p-pálya háromféleképpen helyezkedhet el a térben, háromféle p-pálya lehetséges. Továbbá d-pályából ötféle ( m = 2, 1, 0, −1, −2), f-pályából hétféle ( m = 3, 2, 1, 0, −1, −2, −3) létezik.
Ennek értelmében az elektronok mindig a lehető legkisebb energiaszintű alhéjat próbálják meg feltölteni először. Előfordul, hogy ezt a jelenséget az energiaminimum elvével magyarázzák, bár az egy sokkal tágabb értelmezést lehetővé tevő szabály, míg az aufbau-elv szigorúan az atompályák elektronokkal való feltöltődését határozza meg. Az atompályákon elhelyezkedő elektronok energiáját kétféle mennyiség adja meg: a helyzeti energia és a mozgási energia. A helyzeti energiát az atommagtól való távolság határozza meg. Minél messzebb van az elektron az atommagtól, annál nagyobb a helyzeti energiája. A mozgási energiát többek közt az atompálya csomósíkjainak száma határozza meg. Minél több a csomósík, annál nagyobb a mozgási energia. Az atomok elektronszerkezetét az alhéjakból állapítjuk meg és jellemezzük. Az alhéjak energiaszintjét az n+l egyenlettel kapjuk meg, ahol az n a héj sorszáma, az l pedig a csomósíkok száma. A csomósíkok száma pedig n−1. A két képletet egyesítve kapjuk meg a következőt: n+(n−1).
A periódusban a növekvı effektív magtöltés csökkenti az atomok méretét Az effektív magtöltés = a magtöltés-számból kivonjuk a belsı elektronok befolyásoló hatását kifejezı árnyékolási számot Zeff = Z - S 1.