Az engedélyköteles vízilétesítmény és vízimunka fogalma itt megismerhető. 3. Az elvi vízjogi engedélyezési eljárás célja Az engedélyköteles vízilétesítmények és vízimunka elvégzésének vonatkozásában a tényleges létesítési engedély megszerzése előtt lehetőséget biztosít a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet elvi vízjogi engedély megszerzésére[ 72/1996. rend. 2. Kérelem a jegyzői hatáskörbe tartozó kutak iránti engedélyezési eljárásához | Kunszentmárton város honlapja. § (1)bek. ]. A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. A hatósági gyakorlat azt mutatja, hogy elvi vízjogi engedélyt akkor célszerű megkérni, amennyiben az adott beruházás volumene, összetettsége azt indokolja (például szennyvíztisztító telepek, árvízvédelmi létesítmények, infrastrukturális beruházások, vasút és autópálya építések esetében).
(1995. törvény 29. § (7) bekezdése) 3. Vízjogi megszüntetési engedélyezése: Eljárás indulhat: - az ügyfél kérelmére vagy - hivatalból - A 41/2017. melléklet III. pontja szerint összeállított tervdokumentáció (fúrt kút esetén a kútfúró 101/2007. § (2) bekezdésnek való megfelelős igazolása) - Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a megszüntetendő kút által érintett ingatlan nem a kérelmező tulajdonában van Vonatkozó jogszabályok: - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, - a vízgazdálkodásról szóló 1995. Tervezés, engedélyeztetés, kornyezetvédelmi megbízott feladatkör. törvény, - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet, - a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. ) BM rendelet, - a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. ) KvVM rendelet, - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.
Cégcsoportunk hatósági tapasztalattal is rendelkező kollégái gyorsan és teljes körűen mérik fel az ügyfelek telephelyeinek engedély és adatszolgáltatás kötelezettségét és igényét. Árajánlatunk elfogadása esetén 10 munkanapon belül megkezdjük a telephelyek felmérését és az engedélyeztetési eljárás típusától függően akár 30 napon belül benyújtjuk engedélykérelmét a jogszabályban meghatározott mellékletekkel együtt. Cégcsoportunk vízilétesítmények engedélyeztetése területén kimagasló tapasztalattal rendelkezik, évente több mint 150 engedélyeztetési eljárást bonyolítunk le kiemelten a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. Objektum azonosítás - ATIVIZIG. ) Korm. rendelet alapján.
Szennyvíztisztító telepek, árvízvédelmi létesítmények, infrastrukturális beruházások, vasút és autópálya építések esetében célszerű elvi vízjogi engedélyezési eljárást lefolytatni. Az elvi vízjogi engedély lényege, hogy a vízügyi hatóság a beruházás megkezdését megelőzően, már a tervezési szakaszban megvizsgálja a beruházó által elképzelt műszaki megoldást. 1. Vonatkozó hatályos jogszabályok Az elvi vízjogi engedélyezési eljárást érintő jogszabályok: a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény b) vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet c) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13. ) KHVM rendelet d) a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4. rendelet e) a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31. ) BM rendelet 2. Mi minősül engedélyköteles vízilétesítménynek, illetve vízimunkának?
08. ; OVF frissítve: 2018. 21. ; frissítve: 2019. 04. ; frissítve: 2018. ; frissítve: 2020. 03. 17. 07. ; Trnovszki Ákos dr.
Vízjogi engedélyezési tervezés és engedélyeztetés lebonyolítása Cégünk teljes körű szolgáltatás nyújt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29. ) BM rendelet hatálya alá tartozó vízjogi engedélyezési folyamatban, ami a rendelet/jogszabály alapján kiterjed minden olyan vízi létesítményre, mely kapcsolatban van a felszíni, vagy felszín alatti vizekkel. Szakértőink rendelkeznek a tervezéshez és engedélyeztetéshez szükséges mérnöki jogosultsággal, így mind a öttípusú vízjogi engedélyeztetés ügyintézését vállaljuk. - Elvi vízjogi engedély Fogalma: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
]. 6. Milyen mellékletek csatolása szükséges az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez? Az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez az alábbi, jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni: a) tervezett műszaki megoldásnak ismertetését; b) ha a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. rendelet 2. mellékletében szerepel, azonban a tevékenység vagy létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. rendelet (a továbbiakban: Khvr. ) 3. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre vagy létesítményre a Khvr. -ben megállapított feltétel nem teljesül, a Khvr.