Ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Mi lesz a járvány miatt nem teljesíthető szerződésekkel?. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni. A Polgári Törvénykönyv a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bíróságok már foglalkoztak a kérdéssel. [1] A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői összegyűjtötték a vis maior helyzetekben a Polgári Törvénykönyv alapján alkalmazható jogkövetkezményeket.
A kínai hatóságoknak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében meghozott egyes intézkedései (például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása) előbb-utóbb egyre több magyarországi gyártó és szolgáltató számára teszi lehetetlenné szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Egyes hazai gyártók termeléskorlátozáson, mások gyárbezáráson, a munka ideiglenes beszüntetésén gondolkodnak. Mivel Kína központi szerepet játszik a globális ellátási láncokban, a termelés, illetve a szállítások korlátozása számos szektorban (különösen a high-tech és háztartási árucikkek, gépgyártás, illetve a textil- és ruházat szektorokban) okozhat komoly fennakadást. Erre nagyon kell figyelniük a cégeknek a koronavírus miatt. Egy kínai beszállító kiesése az ellátási láncból nem csupán annak közvetlen magyarországi vevőjére, hanem a magyarországi vevő külföldi megrendelőire is komoly hatást gyakorolhat. Ilyen körülmények között a formálisan "szerződést szegő" fél elvileg mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól, ám ennek sikere alapvetően függ attól, hogy a szerződéses jogviszonyra mely állam jogát kell alkalmazni, illetve, hogy az adott szerződés hogyan definiálja a vis maior fogalmát, milyen jogokat és kötelezettségeket telepít a vis maiorra hivatkozó félre.
A személyi szabadság el nem ismerésén és intézményesítésén alapult az ókori rabszolgaság, a rabszolgatartó gazdasági rendszer, a középkorban a jobbágyok földhöz kötöttsége. Az erkölcsi szabadság az ember akaratelhatározási szabadságát jelenti, ebben a formában az akarat és akaratszabadság szinonimája. Az akaratszabadságot általában csak az embernél lehet értelmezni, míg az emberen kívül eső természetet kötöttnek vagy nem szabadnak tekintik, mivel a szükségszerűség jellegével bíró természeti okság törvényének feltétlen uralma alatt áll. A jogi értelemben vett szabadság kiterjed mindarra, amit a jog szerint tenni lehet. Költői vagy szélesebb értelemben alkotói szabadság Belső szabadság [ szerkesztés] A filozófiában a szabadság értelmezése általában a szabad akarattal egyezik. Vis maior mint jogi kategória - Jogadó Blog. A francia filozófus, Jean-Jacques Rousseau jelentette ki, hogy a szabadság az ember alapvető jellemzője: " Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel. " A libertárius filozófusok értelmezése szerint minden ember mindenkor szabad – ahogyan Jean-Paul Sartre fogalmazott: az emberek szabadságra vannak kárhoztatva.
Természetesen egyik beszállító sem szeretne arra kényszerülni, hogy az általa nyújtott terméken túlmutató károkért - például a teljes beszállítói lánc késedelméért - kártérítést kelljen fizetnie. Ezért gyakori, hogy a beszállítók a szerződésekben a kártérítési felelősségüket meghatározott összegre korlátozzák. Ha ilyen kikötést a szerződés nem tartalmaz, azonban a koronavírus-járvány miatt a beszállító nem tud teljesíteni, a Ptk. fent említett rendelkezése alapján a beszállítónak lehetősége van bizonyítani, hogy a késedelmet, és az annak folytán felmerült kárt rajta kívül álló körülmény okozta. Ebben az esetben mentesülhet a felelősség alól. A szakértők szerint fontos leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha: az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható, következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.
A szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség. Azonban az irányadónak tűnő álláspont szerint a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Ezért nem lehet arra számítani, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a bíróságok tömegesen fogják módosítani a fennálló szerződéseket. A szakértők aláhúzzák: amennyiben egy szerződő fél a koronavírus-járványra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól – függetlenül attól, hogy a fentiek közül mely jogkövetkezményt kívánja alkalmazni – nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia, általánosságban a vírusra való hivatkozás nem elégséges. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a járvány következményei milyen mértékben voltak előreláthatók, illetve a konkrét szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg.
Egyáltalán nem biztos, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés körülményei között lehetőség van egy minden szempontnak és előírásnak megfelelő szemészeti készítmény elkészítésére. Összességében elmondhatjuk, hogy a gyógyszerészek nehéz helyzetbe kerülnek ilyen esetekben. Gyógyszerrendelés indikáción innen és túl – HGYSZ. Számos alkalommal pusztán a vény alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban indikáción túli gyógyszerrendeléssel állunk-e szemben vagy sem. Emellett nem biztos az sem, hogy a szakmai felkészültségünk elegendő egy-egy nagyon speciális magisztrális gyógyszerkészítmény megfelelő elkészítéséhez. A legnehezebb azonban mindenképpen az, hogy a betegnek azt kell mondanunk, hogy a problémájára sajnos nem tudunk gyógyszerrel szolgálni.
Az egyik, hogy vényre felír egy gyári injekciós készítményt, melynek adagolásánál feltünteti, hogy a beteg nem parenterálisan fogja megkapni, hanem szemcseppként fogja azt alkalmazni. Értelemszerűen ez egy indikáción túli gyógyszerrendelés lesz, melynek megvannak a külön szabályai. A másik lehetőség, hogy olyan magisztrális készítményt rendel az orvos, melynek egyetlen összetevője a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező C-vitamin injekció. Ebben az esetben a gyógyszerésznek kellene az injekcióból szemcseppet elkészítenie a gyógyszertárban. Indikáción túli gyógyszerrendelés | eLitMed.hu. Indikáción túli gyógyszerrendelés A Gyógyszertörvény rendelkezései alapján a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszereket alapvetően az engedélyben jóváhagyott alkalmazási előírásban szereplő javallatban lehet rendelni. Adódhatnak azonban olyan speciális esetek is, amikor arra van szükség, hogy olyan betegségek kezelésére használjuk az adott készítményeket, melyeket a hatóság nem engedélyezett. Ekkor beszélünk indikáción túli gyógyszerrendelésről.
© Szoftver: - Adatbázis: GYEMSZI
§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatát (erről a nyilatkozatról támpontként AJÁNLÁST is közzétettünk a honlapon), A Rendelet 2/A § (4) bekezdés d. pontja szerint a kérelemnek továbbá tartalmaznia kell a kérelmezett javallatban való alkalmazás indokait, valamint indokoltságának bizonyítékait, így különösen: - a klinikai vizsgálatokról szóló közleményeket, és - a gyógyszerrel történt kezeléssel kapcsolatos szakmai folyóiratban közzétett közleményeket, és - a hazai, illetve nemzetközi ajánlásokat. Fekvőbeteg gyógyintézetben alkalmazni kívánt gyógyszer esetén, amennyiben az adott gyógyszer szerepel az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2. ) NM rendelet 3. számú mellékletében foglalt homogén betegségcsoportok 5. 0 verzióhoz kapcsolódó, az egészségügyi miniszter által tájékoztatóban közzétett Besorolási Kézikönyv "Besorolási Táblázatok" fejezetében besorolt protokollokban, továbbá a Besorolási Kézikönyv függelékében kihirdetett, nemzetközi irányelveken és hazai szakmai tapasztalatokon alapuló protokollokban,, úgy a kérelemhez nem kell csatolni a következőket: - első alkalommal a kezelőorvosi nyilatkozatot, - az indokoltság bizonyítékait (a protokoll pontos megnevezése azonban előfeltétel).
törvény az egészségügyről ("egészségügyi törvény") 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról ("gyógyszertörvény") 44/2004. (IV. 28. ) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 39/2008. EüM rendelet: jogilag hatályát vesztette, a szövege beépült a 44/2004. ESzCsM-rendeletbe 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól ("egészségbiztosítási törvény") 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről – az új polgári törvénykönyv hatályon kívül helyezte Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Off-label use című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.