2021. dec 20. 7:38 Orbán Viktor szerint a magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be – írta Orbán Viktor a Szamizdat 15. című, a miniszterelnöki honlapon hétfőn megjelent írásában. Orbán Viktor: Szamizdat 15. - Legfrissebb hírek, információk és összefoglalók minden percben. A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy – ellentétben az Alaptörvény szabályaival – engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak. A magyar határőrök nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük – írta Orbán Viktor. Az Európai Bíróság döntése miatt a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult azzal a kérdéssel, mi a teendő.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen - írja Szamizdat 10. című közleményében a miniszterelnök. "Most a pedofilokat radikálisan büntető, a gyermekeinket pedig radikálisan védelmező új törvények miatt verik félre az európai harangokat. Hiába, a mozgalom örök, már nem a "világ proletárjai egyesüljetek", hanem a "világ liberálisai egyesüljetek" az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista. A mostani baloldali kampány Magyarország ellen újabb bizonyíték arra, hogy ma a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett az általuk definiált politikai korrektséget, véleménypluralizmus helyett pedig véleményhegemóniát akarnak a maguk számára. Pedig az új magyar törvény semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik. Szamizdat 7. – miniszterelnok.hu. Az új magyar törvény csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet. Az iskolai nevelés nem állhat ellentétben a szülő akaratával, az legfeljebb csak kiegészítő lehet, formáját és tartalmát pontosan meg kell határozni, és a szülők egyetértéséhez kell kötni.
A magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel: Mi a teendő? Az Alkotmánybíróság három döntést hozott. 1. Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével. 2. Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat. 3. Leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó. Történelmi jelentőségű határozat. Nem könnyű olvasmány. Középpontjában az ember és az emberi méltóság áll - úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható. Az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az utat járták be, mint a progresszív Európa társadalmai általában. Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális, családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság része. Tagadják, hogy ez alapjogi védelmet érdemel.
December 8-án Angela Merkel távozik a német kancellári hivatalból. A közép-európaiak életének egy darabja is vele távozik. Mi még értettük őt, ő még értett bennünket. Szovjet megszállás, kommunista diktatúra, ellenállás és népmozgalmak 1988-89-ben, győzelem, szabadság, újraegyesítés és a csúcskancellár, Helmut Kohl, az új államalapító. Magyar miniszterelnökként 1998-ban néhány hónapig együtt szolgálhattam Helmut Kohl kancellárral, aki atyai jó barátja, keresztény testvére és hűséges patrónusa volt a közép-európai népeknek. Merkellel évekig együtt ettük az ellenzék sovány kenyerét is. Majd először ő, aztán öt évvel később mi tértünk vissza a kormányrúdhoz. Együtt csináltuk végig 2010-ben a pénzügyi válságkezelést, harcostársak voltunk az Európai Unió egyben tartásáért folyó küzdelemben, és együtt néztük tehetetlenül és eszköztelenül az Európa számára tragikus orosz-ukrán háború kitörését. A lojális és fegyelmezett németek, a lázadó és szertelen magyarok egy közös célért, egy Európáért, amelyben minden nemzet otthon érezheti magát.
Nyíregyházi író is van az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda idei díjazottai között. Próza kategriában Kováts Judit író, szerkesztő a Hazátlanok (2019 Magvető) című regényéért kapja az Artisjus-díjat. Az eredeti foglalkozása szerint történész-levéltárosnak, számos tudományos munkája jelent meg a reformkorról. Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált a Vörös Postakocsi, az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor és az Alföld című folyóiratban. Éveken át készített életútinterjúkat idős emberekkel, akik szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, a kitelepítésekről, a munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a fronton és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019). Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki németajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel.
Szereplők/alkotók: Lilli Hartmann - Dézsi Darinka színművész Kováts Judit író - Kováts Judit narrátor - Kováts Dénes zene, hang- és képkulisszák - Karap Zoltán, Sas Szilárd, Molnár Máté dramaturg - Kováts Judit rendező - Karádi Zsolt A könyv tartalmából: Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára.
A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hiába írunk 1942-t, hanem élik a maguk megszokott diákéletét. Amellett, hogy félik a tanáraikat vagy a latindolgozatot, Horthy Miklós fiába a hősi haált halt fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. A plátói rajongás után azonban az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében, ám a közelgő háború elszakítja őket egymástól. Amint a front megérkezik, már mindenki csak azon igyekszik, hogy valahogy életben maradjon a végsőkig redukált létben, vagy épp egy aprócska előnyt kicsikarjon magának, amely lehet, hogy éppen a túlélést jelenti. Kováts Judit az "oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról és az orosz megszállásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a minimalista stílusú regénynek. Az író távolságtartó: csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, de a tanulságokat nekünk kell levonnunk.
A Magvető Kiadónál megjelent regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019). Vallja, hogy fontos feladatunk szembenézni múltunkkal, megismerni annak árnyoldalait is. A regényei főszereplői kisemberek, akiket – akár akarják, akár nem – "elsodor" a történelem. A hőstettek mellett mindig ott vannak a bűnök, a gyávaság, az árulás is. A Hazátlanok főhőse Lilli Hartmann, 1944-ben a késmárki gimnázium végzős tanulója, akinek életét kettétöri a nagybetűs történelem: Lilli egy a több mint 12 millió sziléziai, pomerániai, szudétanémet, kárpátnémet, magyarországi vagy donausváb közül, akit származása miatt bűnösnek bélyegeztek, s a háború befejezését követően a szétbombázott Németországba deportáltak, legtöbbjüket a volt zsidó koncentrációs táborokba zsúfolták be őket.
5. Ki a példaképed, kedvenc íród? Példaképem az apósom, aki 89 évesen előadásokat tart, köteteket ír és szerkeszt, aki egyetemistaként megjárta az ávó börtönét, majd Dobogókőn kényszermunkásként "építette a szocializmust", aztán meg a Hortobágyra lett 3 évre kitelepítve, s mégsem hagyta itt ezt az országot, hanem családot alapított, meg többek között a Kazinczy Társaságot, és sorolhatnám a végtelenségig, milyen nagyszerű ember. Kedvenc íróm nagyon sok van, a külföldiek közül most éppen Günter Grass, a magyarok közül Márait külön kiemelem. 6. Egyre nagyobb szerepet vállalsz férjeddel, az újságíró Kováts Dénessel Nyíregyháza kulturális és irodalmi életében. Belesodródtatok, vagy tudatos vállalás volt ez részetekről? Könyvbemutató, kiállítás megnyitó, költészet nap, könyvhét, egyik hozta maga után a másikat, aztán magunk is kezdeményeztünk, támadtak ötleteink, és meg kell mondjam, minden egyes "megmozdulást" nagyon élvezünk. 7. Ha azt mondom, Vörös Postakocsi?... Az alma mater, első szépirodalmi szövegem Métely címen itt jelent meg, aztán lett egy tárcasorozatom is, a mai napig publikálok benne, ill. a munkatársa vagyok.
Másik témám a II. József-kori katonai térképészet, s itt azokba a gyönyörű, kéziratos térképekbe szerelmesedtem bele, amelyek a mi megyéinket például a Tisza-szabályozás vagy a lápok lecsapolása előtti időkből ábrázolja, tehát a nagy természetátalakító idők előtti, ősi világ ismerhető meg belőlük. Nem mellesleg ezek a térképek keletkezésük után szó szerint hadititokká voltak nyilvánítva, s a civil társadalom számára nagyon sokáig hozzáférhetetlenek voltak. 4. Mennyire volt meghatározó élmény számodra, hogy Kazinczy íróasztalánál kezdhetted a levéltárosi pályádat? Az újhelyi levéltárból indult a pályám, s bármilyen nagy szó, ennek köszönhetem, hogy a levéltárosság nem egyszerűen munka, hanem hivatás lett a számomra. De hát ez nem is lehetett másképp, hiszen abból a mutatókönyvből kerestem ki az aktákat, amit Kazinczy készített. Az ő megjegyzését, hogy "Boszorkányság, haszontalan mendemonda" idéztem a gyerekeimnek, amikor babonáskodtak. A Rákócziak vagy a fiatal, pályakezdő Kossuth, mint kolerabiztos és Zemplén megye országgyűlési követe jelentették a hétköznapjaimat.
A közel 100 órányi hanganyag lett eddigi három regényének legfontosabb forrása. 2012-ben a Megtagadva, 2015-ben az Elszakítva, tavaly pedig a Hazátlanok jelent meg a Magvető kiadásában. Hétfőn, a Budapest Music Centerben, egy hatalmas koncertteremben tartották a díjátadó gálát a zene és az irodalom több kategóriájában. A folytatásban egy mesegyűjtemény szerepel az író tervei között, hiszen azt mondta, hogy vége. Három traumaregény után nem akar már tovább a XX. századdal foglalkozni, bár ha szembe jön egy újabb megrázó történet, mit lehet tenni, azt is megírja. De előbb a mese! Találkoztam egy legendagyűjteménnyel, a Tátráról szólt. Grósz Alfréd gyűjtése volt adatközlőkkel, hogy a hegycsúcsokhoz, tengerszemekhez, völgyekhez milyen legendák, mondák fűződnek. Gyönyörűségesek. Rövidebbek, hosszabbak voltak ezek a bejegyzések. Akkor a regény közben én hármat megírtam elejétől a végéig. Ezt a mesét írtam belőle, ennek a regényben széttöredezve egy-egy elemét, motívumát elhelyeztem. Abban a korszakban, amikor ezeket a tragédiákat és borzasztó dolgokat olvastam, tanulmányoztam, rémálmok gyötörtek, szinte felszabadulás volt mesét írni.