Évszázádok emlékei - a kiálítás témái Mitől pálos a pálos? - Gyarapodás - Gazdálkodás - Lelki élet és szentkultusz - Romlás és újjászületés - Pálosok és a világ - Alkotó pálosok - Közösség és örökség Különleges kísérő programok A tervek szerint a kiállítást szubjektív tárlatvezetések színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek. Művészettörténész és látványtervező, pálos szerzetes, zenész és könyvtáros változik tárlatvezetővé, hogy a megszokott muzeológusi nézőpontból kilépve személyes történetekkel színesítve mutassa be a tárlatot. A Múzeumok Éjszakáján is lesz meglepetés program, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést. A programokról a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak. Kurátorok: Bojtos Anita, történész (Magyar Pálos Rend) Pető Zsuzsa, régész (Magyar Nemzeti Múzeum) Grafikai terv és kiállításépítés: DE Creative Kft.
Magyar Pálos Rend Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat. A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV. századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is.
Hozzá hasonlóan cselekedett a kanonokká választott esztergomi Özséb is, amikor találkozott a Pilisben élő remetékkel. Olyan hatással volt rá a remeték élete, hogy vagyonát szétosztotta, és a pilisi hegyekbe vonulva ő is remeteként élte életét. Később közösségbe hívta a Pilisben élő remetéket, szerzetesrendet alapított, de megtartotta a remeteéletet mint a pálos szerzetesrend egyik adományát, kincsét. Minden embernek szüksége lenne időközönként elvonulni a csendbe, magányba, a világ ügyeiből hátrahagyva Istennel tölteni időt, ezzel biztatást nyerni a mindennapi munkához, küzdelmekhez – hangsúlyozta a püspök, és hozzátette: a másik adomány a vezeklés, a közbenjárás. Ez volt Boldog Özséb indoka is, amiért a remeteéletet választotta. Úgy érezte, hogy népéért ezzel tud a legtöbbet tenni: elvonulva a világtól böjtölt, imádkozott, engesztelt, és a tatárdúlások idején közbenjárt sokat szenvedő népéért. Ez azóta is a pálosok karizmája, amely által közbenjárnak Istennél népünkért. "Ha virágzik a pálos rend, akkor virágzik a magyar nép is! "
Ezt az Isten szolgálatára való önátadást a pálosok fogadalomtétele is tartalmazza. A harmadik indok a közbenjárás, amely szintén a pálosok egyik karizmája. Ebben is példakép a Szűzanya, hiszen Jézus első csodája édesanyja kérésére történt. "A szerzetesek közbenjárásával sok csodát tett a történelemben, és reméljük, hogy most is tesz majd az Úr Jézus értünk, akik fohászkodunk, könyörgünk hozzá. Mi is a mai napon ezzel a pálos lelkiséggel szeretnénk töltekezni, hogy szeretjük Istent, embertestvéreinket. Lelkünk üdvössége érdekében mi is sok szép dolgot tudjunk megtenni, tudjuk magunkat is Isten és embertásaink szolgálatába állítani" – zárta ünnepi prédikációját Tamás József püspök. A pálosok két évszázad után, 2013-ben térhettek vissza Erdélybe. 2014 januárjában szentelték fel a hargitafürdői kolostorukat. Bátor Botond pálos szerzetes a hargitai pálos életről elmondta: "Hargitafürdő alapjában véve a pálos lelkiséghez elég közelálló hely, merthogy csendben is tudunk lenni, ugyanakkor a lelkipásztori szolgálatot is bőségesen el tudjuk végezni, hiszen sokan jönnek ide, illetve mi is elmegyünk, bekapcsolódunk a térség életébe.
Ilyen volt a fiatalon elhunyt Ányos Pál költő (1756–1784), a felvilágosodás, a nemzeti öntudat és a szentimentalizmus, a lírai érzelgősség megszólaltatója, aki alig huszonnyolc évet élt. Őt közel fél évszázaddal túlélte rendtársa és barátja, Virág Benedek költő, műfordító, történetíró (1754–1830), a rend feloszlatása utáni évtizedekben írásaiból élő független literátor. A pálos költő-triász harmadik tagja Verseghy Ferenc (1757–1822) volt, irodalmár, nyelvész, esztéta, Bessenyei körének tagja, a rend feloszlatása után tábori lelkész, majd független irodalmár, a Martinovics -per elítéltje, kilenc börtönév után szabadulva házitanító, alkalmi szellemi munkás. Költői művek, esztétikai írások mellett nyelvészeti dolgozatok és magyar nyelvtankönyvek írója, szerkesztője is volt. A salföldi Pálos kolostor romjai - Kép: Páczai Tamás Miután II. József országaiban 1786-ban feloszlatta a rendet, az főleg lengyel földön élt tovább. Többszöri próbálkozás után a pálos élet itthon csak 1934-ben indult újra a budai Sziklatemplomban és Pécsett, majd 1940-ben a Petőfiszállás melletti Szentkút kegyhelyen, amelyet aztán a pálosok miatt Pálosszentkútnak neveztek el.
A 228 és 341 között élt Remete Szent Pál Szent Antal és Szent Pakhomiosz mellett egyike volt az egyiptomi sivatagban a szerzetesi élet példaképéül szolgáló jámbor aszkétáknak, akiknek az életéről Szent Jeromos készített beszámolót. Emellett voltak olyan jámbor klerikusok és vezeklők, akik a régi egyiptomi, szentföldi, itáliai, galliai példát követve magányos remeteéletet éltek, egyedül vagy meg nem szervezett kis közösségekben. Hegyekbe, barlangokba húzódva élték a maguk aszketikus, imádságos remeteéletét. Elsőként a Mecsekben és a Pilisben került sor arra, hogy ezek a magányos aszkéták rendi közösséget teremtsenek maguknak, és ez vezetett el az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend megszületéséhez. A kezdeményező egy bizonyos Özséb volt, aki 1200 körül Esztergomban született. Nemesember, talán egy várispán fia, aki a helyi káptalani iskolában tanult, pappá szentelése után pedig kanonokként tagja lett a székeskáptalannak. Jámbor és tudós ember lehetett, talán képzett kánonjogász, bőven osztotta az alamizsnát és gyakran került kapcsolatba a pilisi remetékkel.
A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban titokban folytatódott egyházmegyés kispapok közül, akikről fogadalmaik után még szemináriumi elöljáróik, sőt püspökük sem tudta, hogy pálos szerzetesek. A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Az újraindulás után negyedszázaddal pedig, 2014 januárja óta az erdélyi Hargitafürdőn is már pálos szerzetesek imádkozzák a zsolozsmát. Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Erdélyben, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lettországban, Angliában, Spanyolországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, Ausztráliában és az USA-ban, 73 rendházban, több mint 500 szerzetes él. A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel.
Ha ítéletemet és viselkedésemet csupán az örömtől és szimpátiától teszem függővé, akkor magamat állítom előtérbe és kényszerítem rá a világra. Úgy akarom magam a világba kapcsolni, amilyen vagyok, de a világot nem akarom elfogulatlanul elfogadni, és nem engedem, hogy a benne ható erők szerint élje ki magát. Más szóval: csak azzal szemben vagyok türelmes, ami nekem felel meg. Minden mást visszautasítok. - Rudolf Steiner Sohasem lehet igazán indokolt, hogy valaki mértékadónak tartsa magát nemcsak abban, hogy ő maga mit tudhat, hanem abban is, hogy "az ember" mit nem tudhat. [Részletek] - Rudolf Steiner Morális félreértés vagy összeütközés morálisan szabad emberek között kizárt. Rudolf Steiner: “Saját létünk az egész világmindenség ajándéka” | Zacc. Csak a morálisan nem szabad ember, aki tehát valamely természeti ösztönt vagy valamely általa... [Részletek] - Rudolf Steiner Aki ismeri az életet, az tudja, hogy milyen kevéssé lehet valakit logikus érveléssel meggyőzni. Ami a lélekben a döntő elhatározást meghozza, sokkal mélyebben járó valami, mint a... [Részletek] - Rudolf Steiner Az a tevékenység, amelyet az ember mint gondolkodó lény fejt ki, nem pusztán szubjektív, hanem olyan, amely sem nem szubjektív, sem nem objektív, amely tehát e két fogalmon túlemelkedik.... [Részletek] - Rudolf Steiner Az egész élet olyan, mint a növény, amely nemcsak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő állapotot is hordoz.
Aki előtt növény van, mely... [Részletek] - Rudolf Steiner Ne tartsuk a rosszat jónak, a téveset helyesnek, de jussunk el oda, hogy a rossz, a téves ne tartson vissza a jó, az igaz meglátásától. [Részletek] - Rudolf Steiner A császár elleni összeesküvést csak akkor hiszik el, amikor a császárt már megölték. [Részletek] - Josef Toman Az élet megtanította arra, hogy a boldog pillanatokért néha nagy árat fizet az ember. (... ) A boldogsággal csak az a bökkenő, hogy hamar hozzászokik az ember. [Részletek] - Guillaume Musso A kísértés sosem a külvilágból származik; a kísértés az elnyomott indulatokból, az elnyomott szexualitásból, az elnyomott mohóságból táplálkozik. A kísértés belőled származik,... Rudolf Steiner Idézetek | Híres emberek ídzetei. [Részletek] - Osho A véleményt a legprimitívebb válasznak tartom, hiszen megelőzi a gondolkodást, és műveltséget csak gondolkodásból lehet teremteni, és fordítva. Ha elvesszük a gondolkodási... [Részletek] - Ágh István
( Rudolf Steiner wikipediáját érdemes végigolvasni! ) Az antropozófiáról mindent megtalálsz ide kattintva! Nos, az ember, aki fényévekkel előttünk járt, és két rendkívüli intézményt is létrehozott. Gyerekek százezrei köszönhetik neki, hogy méltósággal tanulhattak az általa megalapított és leszabályozott Waldorf iskolákban. "Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Rudolf Steiner idézetek. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. " De ránk, felnőttekre is rengeteg gondolatot hagyott, ami szeretek újra és újra átértékelni magamban. Valódi kihívás magamévá tenni őket. Néhányat szeretnék most átadni neked is itt. "Az anyag a szellem romhalmaza. " "Az emberiség legtöbbször nagyon keveset beszél arról, amit tud, és nagyon sokat beszél arról, amit nem tud. " "Sohasem lehet igazán indokolt, hogy valaki mértékadónak tartsa magát nemcsak abban, hogy ő maga mit tudhat, hanem abban is, hogy "az ember" mit nem tudhat. "
Linkek a témában: Meghatározás A Waldorf típusú alternatív pedagógiai irányzat lényege, hogy a gyermekek életkori sajátosságai határozzák meg a tanítási módszert és a tananyagot. Ennek célja, hogy a gyermekeket koruknak megfelelően, testi és szellemi fejlődésüket elősegítve oktassa. Rudolf steiner idézetek 3. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Rudolf Steiner Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Ha az igazság önállóan, önmagában nem állna fenn, hanem értékét és jelentőségét az emberi lélek érzéseitől kapná, akkor nem lehetne minden ember egyetemes célja. Önmagában megálló létét éppen azzal ismerjük el, hogy elérésére törekszünk. Aki ismeri az életet, az tudja, hogy milyen kevéssé lehet valakit logikus érveléssel meggyőzni. Rudolf steiner idézetek v. Ami a lélekben a döntő elhatározást meghozza, sokkal mélyebben járó valami, mint a logikus érvelés. "
A forgás bekövetkeztekor szellemi látóképessége is működni kezd, mert a "lótuszvirágok" a lélek érzékszervei, az pedig, hogy forognak, azt fejezi ki, hogy észlelik az érzékfeletti világot. Érzékfeletti látása senkinek sem lehet, míg az asztrális érzékszervei ilyen módon nem fejlődnek ki. Aki semmin sem tud nevetni, éppen úgy nem uralkodik az életén, mint az, akit - mert nem tud magán uralkodni - minden nevetésre ingerel. Rudolf steiner idézetek 4. Semmi sem ápolja jobban a lelki élet egészségét, mint az igazi gondolkodás. A valóság mint észlelet és fogalom jelenik meg számunkra, a képzet mint ennek a valóságnak a szubjektív reprezentánsa. Aki a gondolkodás munkájának lebecsülésével, az emberben lévő egyéb erők felhasználásával törekszik a megismerésre, nem veszi tekintetbe, hogy az emberi képességek közül a fizikai világban éppen a gondolkodás a legmagasabb rendű. Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja.
" Tanulni nem a hiba elítéléséből, hanem csakis a megértéséből lehet. " " Nem kell az élményeket keresni; mindenütt ott vannak. " "Minden emberben benne szunnyadnak olyan képességek, amelyeknek kifejlesztésével ismereteket szerezhet a magasabb világokról – a lélek és szellemvilágról. " "Ne vess el semmit, amíg nem értetted meg, ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg. " "Tudnunk kell, hogy saját létünk az egész világmindenség ajándéka. " "Mikor a külsőn keresztül megnyilvánul a szellem: ez a szép. " "A valódi türelemmel párosult szelídség és hallgatás megnyitja a lelket a lélekvilág számára. " "Csak azok a pillanatok a megismerés pillanatai, amikor minden ítélkezés és kritika elhallgat bennünk. " "Minden ember kötelessége, hogy megértse a lélek útját; megértse, hogy honnan és hová. " "A szépet csodálni, Az igazat óvni, A nemeset tisztelni, A jót körülölelni, Ez vezeti az embert Az életben célokhoz. " " Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk.