Gyakorlati oktatás és vizsgáztatás 4 helyen Pesten és Budán Ke dvező árak, akár részletfizetéssel Folyamatosan induló tanfolyamok Korszerű járműpark, jófej oktatók ffponthu 2021-02-02T07:07:42+00:00
Vizsgaszabályzat Érvényességi terület Ez a vizsgaszabályzat a 31/1992. (XII. 19) NM rendeletben meghatározott közúti járművezető jelöltek elsősegélynyújtás-vizsgáztatására vonatkozik. Vizsgabizottság A vizsgabizottság két főből áll. Közúti elsősegélynyújtás. A vizsgabizottság tagjait a Magyar Vöröskereszt illetékes megyei/fővárosi szervezete kéri fel. A vizsgabizottság illetékes: jelen vizsgaszabályzat és a Magyar Vöröskereszt Minőségirányítási rendszer vonatkozó szabályainak betartására, a vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzésére, a vizsga eredményének megállapítására, csalási cselekmények ügyében döntésre, igazolás kiadására. A vizsga tárgya és segédeszközök A vizsga során megállapításra kerül, hogy a vizsgázó tudását alkalmazni tudja-e. A vizsga tartalma, menete, követelményei a honlapon, a Megyei Vizsgaszervezési Központokban és a vizsgahelyeken hozzáférhető. A vizsga elsősorban gyakorlatban zajlik, melyet az ismeretek szóbeli számonkérése is kiegészít. A vizsgabizottság által biztosított segédeszközökön kívül egyéb segédeszköz használata nem megengedett.
A tanfolyam végén vizsgalehetőséget biztosítunk. Sikeres vizsga esetén magyar és német nyelven kiállított tanúsítványt kap kézhez a hallgató. A Vöröskeresztnél végzett tanfolyam és a sikeres vizsga után kiállított tanúsítvány Önnek és az Önt alkalmazónak is garanciát nyújt arra, hogy Ön szakszerűen látja el a munkáját, akár itthon, akár külföldön. Elsősegély tanfolyam - Tóth Autósiskola Szeged. Kérjük Önöket, amennyiben felkeltettük érdeklődését, és a VÖRÖSKERESZT - nél kívánnak képződni valamint tanúsítványt szerezni, az alábbi elérhetőségeken szíveskedjenek érdeklődni. 06-72-510 353 06-20-536 66 62 Személyesen: Pécs, Dobó istván utca 89. 8. 30-15. 00 óra között hétköznapokon Módosítás: ( 2016. csütörtök, 10:21)
Budapest és Pest megyei Elsősegélynyújtó Verseny 2011. május 12. csütörtök, 07:59 Megyesi Judit A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet immár 40. éve rendezi - a felmenő rendszerű Országos Elsősegélynyújtó Verseny részeként - a Budapest – Pest Megyei Elsősegélynyújtó Döntőt. A versenyen általános -, középiskolai és felnőtt csapatok mérik össze tudásukat az elsősegélynyújtás területén elméletben és gyakorlatban egyaránt. A Magyar Vöröskereszt az idei évben a verseny mellett több szempontból is jubilál; idén 90 éves a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, idén 130 éves a Magyar Vöröskereszt, ezért a hagyományokkal szakító, látványos és a társadalom számára elérhető eseményt szeretnénk 2011. május 15-én megvalósítani az Orczy-kertben. A Verseny a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt a társadalmi elsősegélynyújtás területén betöltött vezető szerepéből adódóan minden évben megszervezi a felmenő rendszerű Országos Elsősegélynyújtó Versenyt. A versenysorozat döntője alkalmával az Országos Elsősegélynyújtó Találkozót.
Batthyány Lajos és az aradi vértanúk kivégzése – 1849. október 6. A magyar szabadságharc leverését katonai megszállás és véres megtorlás követte. Ficsku Pál: Az utolsó szó jogán | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. A császár és kormánya ítéletét Haynau táborszernagy hajtotta végre. "A lázadó vezéreket fel fogom köttetni", a magyarokhoz átállt tiszteket "agyon fogom lövetni", "gyökerestől irtom ki a gazt, és egész Európának példát fogok statuálni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell a rendet, nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani" – kérkedett Haynau. 1849 sötét őszén valóban egymást követték a kivégzések. Október 6-án lőtték agyon Pesten, az Újépületben gróf Batthyány Lajost, az első magyar kormány miniszterelnökét, ekkor végezték ki Aradon a tizenkét hős tábornokot és egy ezredest. Álljon itt Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly neve emlékeztetőül és bizonyságul: magyar, német, osztrák, horvát, szerb együtt harcolt és együtt halt a szabadságért!
Az aradi Megbékélés terén újra felállított Emlékmű A többi vértanúról azonban senki sem tudott semmit, noha a gyanú szerint Lázár Vilmos és Schweidel József Dessewffy közelében, a várárokban nyugszik, öt másik társuk pedig a vesztőhelyen. Lázár és Schweidel csontjaira csak több mint hat évtizeddel később, 1912-ben bukkantak rá, de a sírhelyet a rossz talajviszonyok miatt csak a következő évben tudták feltárni. A Délmagyar tavalyi visszaemlékezésében idéz a megtalálás körülményeiről: A csontvázak guggoló helyzetben voltak, úgy mint a hóhér annak idején a gödörbe dobta őket. Index - Tudomány - Olvastak, fuvoláztak utolsó óráikban az aradi vértanúk. Amikor a csontvázak tisztán állottak, Lakatos Ottó két paptársával imádkozott és beszentelte a csontokat. A kiemelés munkálja estig el fog tartani, azután díszes faládában a kultúrpalotába viszik a csontokat és mindaddig ott tartják, amíg a többi vértanúk csontjait sikerül összeszedni. Azután a vesztőhelyen mauzóleumot építenek és abba helyezik el a vértanúk csontjait. Az Aulich Lajos, Knezić Károly, Nagysándor József, Pöltengerg Ernő és Török Ignác csontjainak megtalálására indult kutatások azonban továbbra sem jártak sikerrel.
Az osztrák bosszú már 1848 decemberében lecsapott Magyarországra, 1850 nyaráig különböző indokkal legalább 150-160 embert végeztek ki, többségük civil volt, aki soha nem fogott fegyvert. A szabadságharc leverése után, 1849-ben a császári kormányzat indokolatlanul durván lépett fel Magyarországon. Bécset a bosszú vezette, és Ferenc József hiába igyekezett Julius von Haynau "nyakába varrni", az egész Európát – még a cárt, sőt egyes osztrák udvari köröket is – megdöbbentő vérontás fő felelőse ő maga volt. Az aradi vértanúk kivégzése 3. Itt írtunk erről bővebben azt feszegetve, hogy Haynau, a magyarok hóhéra valójában szadista volt-e? A megtorlás csúcspontja mindenképp 1849. október 6., Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú kivégzése volt, tudatosan időzítették a magyar üggyel szimpatizáló bécsi forradalom első évfordulójára. A nemzeti emlékezet soha nem feledte, 2001 óta hivatalosan is nemzeti gyásznap, iskolai megemlékezések, könyvek, tanulmányok, cikkek ezrei dolgozzák fel az eseményeket. A szabadságharc alatti, majd az azt követő bosszúhadjáratnak azonban volt még az óvatos becslések szerint is legalább 150 olyan áldozata, akikről a tankönyvek is csak pár mondatban emlékeznek meg az aradi 13 árnyékában.
Honvédek, népfelkelők, jegyzők, papok, tanítók, egyszerű emberek, akiket a megtorlás során szűk másfél év alatt ítéltek halálra és végeztek ki. Nagyjából 60 százalékuk civil volt, soha nem fogott fegyvert – az ős sorsukról kérdeztük Dr. Hermann Róbert történészt, történészt, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét. Tényleg szadista volt a magyarok hóhéra? A feltehetően szociopata Julius von Haynaunyugdíjas éveit Szatmárban töltötte és csodálkozott, miért utálják szomszédai, Londonban megverték, de a kínhaláláról szóló történetek feltehetően a legendák világába tartoznak. Az első kivégzés Magyarországon megtorlás lesz, ezt mindenkinek nyíltan a tudomására hozta egy 1848. Aradi vértanúk - 1848/49. Budai 2-ik Honvédzászlóalj és 1-ső Hatfontos üteg. október 3-án kiadott császári rendelet, miszerint aki attól a naptól kezdve bármilyen módon is a magyar államot szolgálja, Bécs szemében fegyveres lázadónak számít, akár halálbüntetésre is számíthat. Az osztrák csapatok decemberi, általános támadásáig ennek nem lehetett érvényt szerezni, ám a hónap második felétől az elfoglalt magyar területeken megindultak a letartóztatások.
Kedves Olvasók! Ez az utolsó tárca, amit írok. Megtiszteltetés volt a Szalonba írni. Életem egyik legszebb és legfájdalmasabb írását biggyesztettem alább. A gyerekeimnek írtam, most március tizenötödikén újraírtam. Anno a kivégzésem után keletkezett. Amikor elrabolták a gyerekeimet. A lombikreket, Larát és Mátét. Lombikbékik voltak, de én csak lombikreknek hívom őket. Amikor a feleségem elrabolta őket, meghaltam. A klinikai halál állapotából hoztak vissza. 80/0 volt a vérnyomásom. Egy hónapig feküdtem a kórházban, hárman haltak meg a mellettem levő ágyon. Az aradi vértanúk kivégzése 10. Néha sétáltam az infúziós állvánnyal, és azon gondolkodtam, hogyan válik a szerelem gyűlöletté. Aztán arra jutottam, hogy erről nem írok. Inkább arról, hogy mi az igazi apai szeretet. Olvassák szeretettel. Szeretném beléd lehelleni utolsó sóhajtásom. Élj boldogan örök szerelmemben. Drága gyermekeim! Jók legyetek! Szeressétek egymást! Örök életetekben. Drága gyerekeim! Lara Réka és Máté Pál. Ezeket a sorokat írtam le nektek a kivégzésem után, kétezerhét karácsonyán.
A kiságyaitokban aludtatok ártatlanul, nem tudva a világ gonoszságáról, nem tudva bűnről és bűnbeesésről, rettegésről és gonoszságról, fájdalomról és halálról, nem tudtatok Heródesről és a gyerekgyilkosságokról, és nem tudtatok semmit az életről, ami vár majd rátok. Jézuskáról már tudtatok, aki ajándékot hozott nektek. A derengő fényben mintha a Svéd-fenyves tükröződött volna az arcotokon, az a hely, ahová apátok tizenévesen kirándulni járt, szarvasok, őzek, vaddisznók, bujálkodó vadnyulak, szitakötők, ciripelő tücskök, vadkaticák nyomait keresve a Bükkben, de nem a Svéd-fenyves volt, csak a kertben álló óriás fenyő tűlevelei. Drága gyermekeim! Jók legyetek! Szeressétek egymást! Örök életetekben. Néztelek benneteket. Nem volt tollam, papírom. A levegőbe írtam nektek a hajnali derengésben. Tudjátok, hogy milyen nehéz a levegőbe írni? Az aradi vértanúk kivégzése 9. Csöndben pontot rakni a felkiáltójel aljára, amikor az ember legszívesebben ordítana lélekfájdalmában? Ne tudjátok meg soha, örök életetekben. Boldog voltam, mert éltetek.
Majd a győztes nevében Johan Nobili gróf, altábornagy szólt a honvédekhez: az önként jelentkezőket rangjuk megtartása mellett átveszi a császári hadseregbe. Óriási kegy volt ez, rajtuk kívül senkit nem illetett. Fölszólítását mély csend követé. Senki se lépett ki a sorból. Egy vén altiszt azonban hangosan és nyugodtan így szól: »Tábornok úr! Az osztrákokhoz nem lépünk át. De ha a hazának ismét szüksége lesz ránk, mindnyájunkra számot tarthat ön! « – idézi Nemeskürty István 1848-49 "Kik érted haltak, szent világszabadság" című művében a szemtanú Szinnyei Józsefet. Hermann Róbert pedig történészként megerősíti, hogy amikor Komárom védői szabadon választhattak, senki nem lett a császár katonája. És bármennyire is utólagos romantikának tűnik, fenti jelenet valóságát Klapka György is megerősítette. Kiemelt kép: részlet Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel című festményéből. Forrás: Wikipedia