Meditáció A csodát nem kívülről küldik – te idézet meg önmagadban. Ha ezt nem érted, ki vagy téve annak, hogy amire vársz, sohasem jön el. Ez a következő Müller Péter idézet nagyon elgondolkodtató: Elfelejtünk boldognak lenni Színdarabom hőse, Seress Rezső, így kiált föl, a túlvilágon, pár évvel az öngyilkossága után: – Boldog voltam harminchat éven át! …És én marha, észre sem vettem!!! Holtpont Van egy pont, amikor úgy érezzük, nem megy tovább. Ez a holtpont. A halál pontja. Akiben ilyenkor a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább és megnyeri a csatát. Több Müller Péter idézet szól a boldogságról… A boldogság unalmas A boldogság unalmas. Nem történik benne semmi. A boldogsághoz az kell, hogy semmi mást ne akarj. "Magadban kell megtalálnod a derű fényét" - Müller Péter ma 81 éves - Ezotéria | Femina. Elégedj meg azzal, hogy boldog vagy. Minden más csak boldogtalanná tesz. A vágy eleresztése Vágyadat küld fel az égnek – s utána felejtsd el az egészet. Táncolj, dalolj, élvezd az életedet. Akármennyi gondod van, szállj, repülj, fütyöréssz a sötétben. Mindent akkor kapunk meg, amikor már nem nagyon kell.
Sam Revell Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt? Bruno Ferrero Boldogság a nevem, Mert a vágyat, hogy jónak látsszam Felváltotta A vágy, hogy jó legyek. Sri Chinmoy Mindenben kell találni valamit, aminek örülhetünk! Eleanor Hodgman Porter Ne tegyük boldogtalanná a velünk egyenlőket, s tegyük boldoggá azokat, akik tőlünk függnek. Montesquieu Válságos helyzet: tudom, hogy boldog vagyok, csak épp nem érzem. Fodor Ákos Ha jó állapotban vagyok, úgy élek, mint a részegek. Szemmel nem láthatóan és műszerrel kimutathatatlanul, de egy kicsit a föld felett lebegek. Szeretek létezni. Müller Péter Félti és óvja az érzéseit, akár az életét, sosem fogja rossznak vallani azt, ami neki jó és kellemes. Ha pedig így tesz, nem látja meg benne a valódi rosszat, ezért meg sem szabadulhat tőle... Egyre mélyebbre zárja majd, és átlép a cselekedetek útjára, melyet az érzés követel... Hogyan mondjam el neki, hogy az őrjöngő én örömök után loholó vágyai fokozzák, felszítják a szenvedély lángját?
Mark Twain Az igazi boldogság ingyen van, mégis milyen sokat fizetünk a hamisítványért. Hosea Ballou A boldogság egy alkalmi rövid pillantás arra, hogy milyen egyszerű lehet minden. Robert Brault Az a meggyőződés, hogy a fiataloknak van a legboldogabb életük, tévedésen alapulnak. A legboldogabb személy az a személy, aki a legérdekesebb gondolatokat gondolja, és mindannyian boldogabbá válunk, ahogy öregszünk. William Phelps A boldogság soha nem cselekmény. Boldog ember nem cselekszik, hanem van, ezért boldog. Márai Sándor 20 Márai Sándor idézet, amely megsimogat A mindig megdolgoztatott tudat mindig boldog. Ez az igazi titok, a nagy recept, a boldogságért. Thomas Jefferson A boldogság keresése, a nyomorúság egyenes útja. Angol közmondás A boldogság kulcsa az a tudat, hogy hatalmad van afelett, hogy eldöntsd, hogy mit fogadj el és mit engedj el. Dodinsky Csak azért, mert boldog vagy, az nem jelenti azt, hogy tökéletes a napod, de felülkerekedtél a tökéletlenségeiden. Bob Marley A boldogság egy alapértelmezett állapot.
felveszi a Balázs-áldást gégeműtétje előtt (erről Balázsolás című versében olvashatunk), élete végén pedig az utolsó kenetet is felvette. A kereszténység iránti érdeklődésének folyománya volt a Jónás-történet feldolgozása is, akinek sorsában az isteni és emberi lépték összemérhetetlenségét ragadta meg. Annak a tapasztalatnak ad hangot, hogy Isten akarata mindenképpen érvényesülni fog. Jónás alakjában önmagát látta, történetében saját sorsát. A Jónás imája a nagybeteg Babits utolsó elkeseredett fohásza. A közelgő biztos halál árnyékában még egyszer felemeli hangját az emberi értékek védelmében. Babits Mihály Jónás Könyve Olvasónapló — Babits Mihály: Jónás Könyve Elemzés Ii., Jónás Imája - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel | Érettségi.Com. A Jónás könyvé nek megerősítése a vers, mely azt deklarálja, hogy vállalni kell a prófétaszerepet, le kell küzdeni az akadályokat. Jónás imája Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelzőkarókat gátakat.
A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja. Jónás Imája 1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imájá t, mely közvetlen líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához intézett rimánkodó fohász. Jones imja elemzés . Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat, ritmikai egységek határait. Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, " míg az égi és ninivei hatalmak engedik ", hogy beszéljen s meg ne haljon.
Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a 30-as évek elején felrémlett egy új háború pusztításának látomása. A kultúra s az emberiség féltésének morális aggálya fordította szembe a jogtipró állammal, elsősorban a nacionalizmusra épülő militarizmusok diktatúrájával. A Jónás könyvét súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. Babits Mihály Jónás Könyve Elemzés. A Nyugat 1938 szeptemberi számában jelent meg első ízben. 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben új erővel vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében? A Jónás könyvében prófétikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk, hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével.
A Nyugat 1938 szeptemberi számában jelent meg első ízben. 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben új erővel vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében? A Jónás könyve egy prófétikus vers. A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk, hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart elrejtőzködni. Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében is.