Sokak számára lehet ismerős Ujréti László orgánuma, hiszen ő a leggyakoribb szinkronhangja Terence Hillnek. A Jászai Mari-díjas színművész az Almáriumban beszélt arról, miként lett a híres olasz filmsztár magyar hangja és azt is kifejtette, mi a szinkronizálás titka. Nem volt casting, vagy hangpróba, a rendező egyszerűen csak kiválasztotta a színészeket, így történt velem és Bujtor Istvánnal is, aztán ránk ragadtak Terence Hill és Bud Spencer szerepei – mesélte a színművész az Almáriumban arról a korszakról, mikor a magyar színészek színe-java szinkronizált és ennek köszönhetőn sok legendás karaktert máig jellegzetes magyar hangokkal kapcsoltak össze a nézők. A szinkronizálás rengeteget fejlődött hazai története során, felgyorsult a gyártás is, annak idején akár tíz napig is dolgoztak egy filmen, ma már ez egy nap alatt megvan, és a megnövekedett igények miatt nem feltétlenül színészek kölcsönzik hangjukat egy-egy karakternek – árulta el Ujréti László, aki szerint mindenkinek meg lehet tanítani a szinkronizálást, ha van ritmusérzéke.
Ma lenne 75 éves mindenki Ötvös Csöpije, Bud Spencer magyar hangja, Bujtor István. 2017. 05. 05 11:48 MTI Fotó: Wikipédia Hetvenöt éve, 1942. május 5-én született Bujtor István színész, producer, rendező, a veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, aki egyik legnagyobb sikerét Ötvös Csöpi megszemélyesítőjeként aratta több filmben is. Anyai ágon a neves vendéglátó Gundel famíliából származott, apja orvos volt, féltestvére a színészkirály Latinovits Zoltán, testvére a rockzenész Frenreisz Károly. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, egy évig segédmunkás, majd pincér volt. Ez idő alatt rájött, hogy közgazdász-külkereskedő akar lenni, ezért a budapesti közgazdasági egyetemre jelentkezett, a külkereskedelmi szakon 1966-ban szerzett diplomát. A szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Keleti Márton rendező tanácsára ekkor változtatta nevét Frenreiszről - anyai nagyanyja után - Bujtorra.
A Piedone Egyiptomban forgatása idején hasznát is vette fiatalkori sportmúltjának: tényleg ő maga úszta át a Nílust abban a jelenetben, amikor krokodilok veszik üldözőbe. 5. Van egy baki az egyik vicces bunyós jelenetben. Amikor Piedone verekedésbe keveredik egy rakás dühös, handzsáros-késes martalóccal, hiába tanítja őket móresre egy asztallal, egyre több burnuszos fickó ugrál le az erkélyekről, hogy miszlikbe vágja a jó nyomozót. Piedone ezért inkább cselhez folyamodik: úgy tesz, mint aki az udvar közepén lévő kút kávájára ülve akarja kifújni magát, aztán beleveti magát a vízbe. A martalócok utána ugranak, de hősünk egyenként visszapofozza őket az udvarra. Azt viszont egyszer sem látjuk, milyen mély egyáltalán ez a kút, mennyi hely van az alján verekedni. És egyáltalán: hogyan kecmereg vissza Piedone a mélyből a verekedés végén?!? 6. Természetesen ebben a filmben is Bujtor István volt Bud Spencer magyar hangja. De csak az eredeti szinkronban, amit a MOKÉP készíttetett el 1980-ban a Pannónia Filmstúdióban a mozis vetítésekhez (valamint az 1988 és 1993 között forgalomban lévő VHS-kiadáshoz).
1979-ben Balázs Béla-díjat kapott és ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is. Ő szinkronizálta Bud Spencer (Született: 1929. október 31. ) filmjeit is, alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre. A "bunyós" filmsorozat igazi magyar specialitás volt, amelyben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpinek nemcsak a bűnözőkkel, hanem mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével is meg kellett küzdenie. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (ezt a filmet már rendezte is) céget alapított és "összekalapozta" a szükséges pénzt. Ma ezt úgy mondjuk, hogy szponzorokat keresett, akiket aztán cserébe a filmben reklámozott vagy a főcímlistán tüntette fel a nevüket - a módszer Magyarországon csak évekkel később kezdett elterjedni. Az Ötvös Csöpi-sorozat darabjai igazi közönségfilmek, itthon több mint egymillió nézőjük volt és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is.
A hetvenes évektől kezdve feltűnt játék- és tévéfilmekben - Mephisto, Redl ezredes, Mielőtt befejezi röptét a denevér -, de láthattuk a Linda, a Szomszédok vagy az Életképek című sorozatokban is. Emellett gyakran mond verset és prózát, lemezeit is kiadták. Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone állandó magyar hangja. Sokszor szinkronizálta Jean-Paul Belmondót is, akárcsak Laurence Fishburne -t, akit első ízben a Mátrix alkalmával magyarított. Az Őrült szív c. filmben a főszereplőt, Jeff Bridges -t szólaltatta meg, a Visszavágóban Kris Kristoffersont, de volt például Michael Keaton hangja is a Gyilkos donor c. thrillerben. Több alkalommal az ő hangján szólalt meg Robert De Niro, Liam Neeson, John Travolta és Jean-Claude Van Damme is
A nő szintén végrehajtóként dolgozott, a nyomozati papírok szerint pedig férjéhez hasonlóan diplomata-útlevéllel is rendelkezett. Schadl György mellett a gyakran csak "gazdámként" említett R. Róbert, valamint a végrehajtói kar elnökének sofőrje maradt letartóztatásban. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnökének felesége nem szerepel az ügy gyanúsítottjai között, ennek megfelelően nincs házi őrizetben sem – derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Házon kívülnek küldött válaszából. Schadl Györgyöt elkísérte volna Dubajba is, de a rendőrök elfogták őket a reptéren. A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint eddig tizenhárom személyt hallgattak ki az ügyben, és hárman vannak letartóztatásban. A főügyészség további három személy esetében is indokoltnak látta volna a letartóztatás meghosszabbítását, azonban a bíróság enyhébb kényszerintézkedés mellett döntött, esetükben ez bűnügyi felügyeletet jelent. Ez a döntés még nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett.
Schadl György 2015-ben lett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. A büntetőeljárásról kiszivárgott sajtóhírek alapján – az Origo szerint – Schadl alatt a végrehajtói karba pénzért lehetett bekerülni, a tagságért pedig állítólag, havonta kellett fizetni. Hol tart most a nyomozás? Az Origo szerint jelenleg hetvenhat végrehajtói iroda érintett az ügyben. A nyomozás során házkutatást tartottak a Városmajor utca 74. szám alatti irodaházban, ahol a Schadl család egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. Korábban is botrányok övezték a végrehajtók működését. Korrupció, pénzszórás, szakmai alkalmatlanság – a kétezres évek elején ezek a kifejezések jellemezték leginkább a szervezetet. Mitől robbant ki a botrány? A sajtóban gyakran lehetett arról olvasni, hogy bizonyos ellenérték fejében a végrehajtók közreműködtek bizonyos javak átjátszásában. Később attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a végrehajtói kamara vezetői a családtagjaikkal milyen utazásokra mentek, mint hivatalos külföldi út, például a Dél-afrikai Köztársaságba, Kanadába, Krétára vagy épp Ciprusra, kiemelt napidíj mellett.
Akkor mégis mi lett volna? Persze, értem én, hogy 800 millió forint az rengeteg pénznek tűnik, de hát az is csak olyan, hogy négy falu uszodát, lovardát meg történelmi szabadidőparkot akar építettni a határba, aztán kapnak EU-s pénzből 200-200 milliócskát. Volt Schadlnak NB1-es focicsapata? Dehogy volt. Vagy legalább egy feljutóban lévő másodosztályú klubja? Ugyan. Az eddigi tudásunk szerint nemhogy egy sportszövetséget nem varrtak a nyakába, de még csak egy haverokból összeállított aprócska futsalcsapatra sem futotta. Ő vitte a pénzt Völnernek, vagy Völner fuvarozta neki? Persze, hogy ő, és nem fordítva. Schadl György szintje ugyanis – bár az embert könnyen meghülyítik a sajtóban repkedő számok, az itt-ott előkerülő ingatlanok, a nevek és a kiterjedt, szövevényes kapcsolatai – még 2021-ben is a kék villogó volt. Azt tényleg ő intézte, azt tényleg ő járta ki, ahhoz tényleg nem kellett senkinek legalább a hallgatólagos jóváhagyása. Nem véletlenül borult ki, amikor a kekeckedő rendőrök el akarták venni tőle.
Később aztán néhány telefonnal sikerült elintéznie, hogy visszakapja a villogóját, de csak hat napra, amikor a rendőrség ismét megvonta tőle az engedélyt. A magán mentőszolgálat vezetője és Schadl György úgy akarták megoldani a helyzetet, hogy vesznek egy céget, amelybe átpakoltak volna több autót is, majd ezen keresztül igényeltek volna engedélyt a villogóra. Végül a közös cégvásárlás ötletétől elálltak. A cikke szerint az érintett orvos felesége – akivel a rögzített megbeszélések alapján számoltak a cégvásárlásnál – éppen ebben az időben vett egy nem különösebben vonzó, az előző három évben egyetlen fillér bevételt sem felmutató céget. Ennek ügyvezetője az orvos lett, és átnevezték a céget a magán mentőszolgálat nevéhez hasonlóra. Ez is érdekelheti: Nyolc végrehajtást indított Erdélyi Mónika ellen Völner Pál bűntársa Schadl György korrupció végrehajtói kar autó
A nyomozati iratok szerint Schadl György mellett a gyakran csak "gazdámként" említett R. Az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő széles körű nyomozás folyamatos, a főügyészség az eljárási cselekményeket soron kívül végzi és valamennyi felmerült bűncselekmény gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket – közölte korábban a KNYF. Nyitókép: RTL Híradó
A Végrehajtói Kar vezetője már azelőtt fizetett az ingatlanokért, hogy javára döntött volna az önkormányzat bizottsága. Kormányzati erővel igyekszik a jobboldal ellehetetleníteni a fővárosi Schadl vizsgálóbizottság működését. Erre utalt Niedermüller Péter, a testület elnöke, amikor a mai ülésen úgy fogalmazott: a fővárosi kormányhivatal szerint nekünk nincs jogi lehetőségünk erre a vizsgálatra, és felszólítják a közgyűlést, hogy vonja vissza azt a felhatalmazást, amivel ezt a bizottságot létrehozta. Szerinte ez egy rossz érvelés, Budapest képviselő-testülete meg fogja tárgyalni a törvényességi felhívást. Amíg a bíróság másképp nem dönt, folytatjuk a munkát – egészítette ki Pikó András, jelezve, hogy az a kormányhivatali vezető, aki megkérdőjelezi ennek a bizottságnak a létjogosultságát, illetve munkáját, az egyben érintett is VIII. kerületi polgármesterként, mert abban az időszakban felelős volt az itteni vagyongazdálkodásért és ingatlanértékesítésekért. A vizsgálóbizottság munkáját meghatározó korábbi ülésen elhangzott, hogy az V. és a VII.
A hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40-80 milliót adott Schadl nak, hárman viszont 190-250 milliót, mindezt másfél és három év közötti idő alatt. Cserébe Schadl havi 1-2 milliót juttatott nekik, a párszázezres fizetésük mellett. A nyomozás szerint Völner szintén így kapta a kenőpénzeket. Schadllal három éven keresztül találkozgattak rendszeresen, és nagyjából kéthavonta jutott pénzéhez az államtitkár, havi bontásban átlagosan 2, 2 millióhoz. Az összegekből is egyértelműek az erőviszonyok: Völner a vád szerint 83 milliót kapott, míg Schadlnak a végrehajtók összesen 884 milliót fizettek. A pénzeket Schadl egyik alkalmazottja, úgymond sofőrje, egy jól megtermett férfi szedte be a végrehajtóktól is, szintén nagyon szabályszerűen: nem csak átvette a milliókat, hanem szinte mindig a bankfiókba is elkísérte a delikvenseket, illetve ő szállította ki a havi "fizetéseket". Azt meglehetősen pontosan lehet tudni, hogy mikor és mennyi pénzt kapott Schadl, hiszen a nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során.