Elhunyt Vida Ferenc, a szombathelyi Lord együttes egykori alapítója, volt basszusgitárosa. A csütörtökön eltávozott zenész 67 éves volt, halálhírét a Lord erősítette meg közösségi oldalán. Első zenekara 1969-ben a vassurányi Red Fire volt, 1972-ben alapította meg a Lord együttest, amelynek nyolcéves szünettel, 2005-ig volt a vezetője és basszusgitárosa; abban az évben a zenekar megvált tőle. Vida Ferenc (zenész) - Uniópédia. 2007-ben életre hívta a Vida Rock Bandet, tavaly új társakkal Vida néven indított új formációt. A népszerű szombathelyi hard rock zenekar, a Lord basszusgitárosaként a csapat hat nagylemezén – Big City Lights (1985), Szemedben a csillagok (1988), Ragadozók (1989), Lord 3 (1990), Az utca kövén (1992), Lord 2002 (2002) – játszott. A Lord a nyolcvanas években lett rendkívül népszerű, az akkori klasszikus felállásban Vida Ferenc mellett Pohl Mihály (ének), Gidófalvy Attila (billentyűs hangszerek) és Erős Attila (gitár) szerepelt.
A magyar rockzene két meghatározó személyisége távozott rövid időn belül körünkből. Különösen fájó, hogy Balázs Ferenc és Benkő László, a két vasi kötődésű alkotóművész – mert azok voltak – a járványnak esett áldozatul. Balázs Ferenc, Fecó, változatos zenei pályát futott be. Számos együttesben játszott, dallamos, de mégis ütős zenei stílusa a hetvenes években nagy feltűnést keltett. Rajongótábora a Taurus idején formálódott, Radics Bélával és egy ideig Zoránnal kőkemény rockot játszottak. Az igazi népszerűséget a Korál hozta el. Ekkor derült ki, hogy remek zeneszerző, Horváth Attila szövegíróval zsinórban szülték a slágereket. Majd eljutott Sitkére, köszönhetően a helyi fogadósnak, Kovács Ferencnek, akivel életre szóló barátságot kötött. Ő vetette fel először egy "nagyobb rendezvény" ötletét, megmentendő a már régóta romos kápolnát a Hercseg hegyen. Vida ferenc zenész program. Aztán egyik alapítója lett az azóta is működő sitkei rockfesztiválnak. Nem szak szervezett, de fel is lépett, hol a Korállal, hol szólóban, hol alkalmi formációval.
Különbség, hogy a levest ciberével (erjesztett korpa-kovász levével) kissé megsavanyították. Gyakran némi tejföllel is ízesítették. A céklás böjti borscs pedig a hagyományos böjti csorba máramarosi, bukovinai és gyimesi változata. Annyi eltéréssel hogy a burgonyát és a zöldségeket – jelentős részben – cékla (vagy kerék-répa) helyettesítette. Fűszerezése helyileg igen különbözhetett. De mindig rántás nélkül készült és korpa-kovász levével savanyították. Fotó: Pixabay 3+1: Lestyános, medvehagymás burgonyaleves, pirított magokkal Végezetül egy saját kedvenc, a friss és nyers lestyánnal és medvehagymával megbolondított burgonyaleves következik. Négy személyre: 1 nagy felaprított vöröshagymát kevés olajon megpirítunk, 6-8 db burgonyát kockára vágunk (2 db fehérrépát is teszek mellé), majd az egészet felengedem vízzel, babérlevéllel, medvehagymával, sóval, fokhagymával és friss lestyánnal ízesítjük. 3+1 hagyományos böjti leves, ami feltölt energiával - 24.hu. Aki nem tartózkodik a tejtermékektől, görög joghurttal is besűrítheti. A legvégén apróra vágott nyers vadsnidlinget és pirított napraforgó-magot hintsünk a tetejére.
A húsvét egyes szakaszai során fogyasztott ételeknek a magyar és európai keresztény hagyományban nagy jelentősége van. A 40 napos böjt Európában már a 7. században szokás volt, a húsvét napján elkészített ételek mindegyikének van saját hagyománya, szimbolikája, mely alapján az ünnepi asztalra kerültek. Böjti ételek A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt során a régi időkben csak napjában egyszer ehettek, akkor is csak kenyeret, sót és száraz növényi táplálékot. A böjttel kapcsolatban sok vita alakult ki, azonban a magyar parasztság – a könnyítések ellenére – a 19. 3+1 hagyományos böjti leves, ami feltölt energiával | Sokszínű vidék. század végéig csupán halat és növényféléket fogyasztott a böjt során. Ma a katolikusok többségénél már a nagyhétre és nagypéntekre csökkent ennek betartása, akkor is leginkább csak a hús elhagyása a jellemző. Ahogyan a húsvét napján, a böjt során fogyasztottaknál is vannak tájegységekként különböző hagyományos ételek. Ezeknek az alapanyaga is változott a különböző térségeknél. Az Őrségben jellemző volt reggelente a forralt tej és kenyér fogyasztása, ebédre babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös szilva, mákos hajdina (vagy kukoricagánica) stb.
A 17. században a böjt kérdésében nagy vita támadt a gyöngyösi franciskánusok és jezsuiták között. A franciskánus barátok a régi tilalom szerint húst, tojást és tejneműt sem fogyasztottak, míg a jezsuiták azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad tojást és tejfélét fogyasztani. A vita odáig fajult, hogy a kérdés a római Congregatio de propaganda fide elé került, amely ugyan a barátok hagyományos értelmezésével értett egyet, azonban az ország különleges helyzetére való tekintettel mégis engedélyezte a könnyítést. A folytonos könnyítésekkel (tej, túró, vaj, tojás) a magyar parasztság sem élt, szinte a 19. Hagyományos böjti ételek cukorbetegeknek. század végéig csak halat és –ahogy a szegedi nép mondja– harmat nevelte eledeleket (vagyis növényféléket) fogyasztott. Ezért mondták a múlt század közepén az öreg tápiak: könnyű a bűt túrún, kinyérön, vagyis hiányzik belőle az önmegtagadás. A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre. Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel.
A böjt nem keverendő össze az éhezéssel: csoportos vagy egyéni éhségsztrájkot politikai-társadalmi okokból, tiltakozásként is tarthat valaki, erre híres és szép példa Mahatma Gandhi. Keresztény böjt A keresztények két fő böjti időszaka a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti negyven nap, ebből a második a szigorúbb. Hagyományos böjti ételek video. A nagyböjt (az adventtel ellentétben) mozgó időszak, húsvét időpontját a IV. században határozták meg: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnap. A negyvennapos böjt (a Szentírásban a negyvenes szám szent) a középkorban rendkívül szigorú volt, szerdán, pénteken és szombaton csak kenyeret és sót fogyasztottak, napjában egyszer, a jóllakás és a húsevés pedig a többi napokon sem volt megengedett. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat (1962−65) óta már csak a hamvazószerdát, a nagypénteket és a nagyböjti időszak péntekjeit veszik szigorúan (napi háromszor étkezés, egyszer jóllakás, hústól való tartózkodás), a protestáns egyházak híveikre bízzák az önmegtartóztatást.