A száraz, árnyékos helyek többnyire az olyan nagy fák alatt találhatók, melyeknek gyökerei közvetlenül a felszín alatt vannak és lombkoronájuk nagy árnyékot ad. A következőkben bemutatunk 10 olyan növényt, amelyek megélnek a szárazabb és árnyékosabb területeken is. Bár sok növényről azt tartják, hogy kedvelik a száraz, árnyékos helyeket, az említett körülmények között, a legtöbb mégis kevesebbet virágzik és növekedése is gyérebb. A száraz, árnyékos helyet tűrő növények nagy részét sok, a komposzthoz hasonló szerves anyag-, illetve nedvességtöbbletben kellene részesíteni. Japánszentfa ( Nandina domestica) A japánszentfa vagy égibambusz néven is közismert növény a kevés árnyékot adó, teljes napfényes helyeket kedveli. Igen sok fajtája kapható. Félárnyéki évelők gazdag választéka kertészetemben. Némelyik 2, 5 méter magasra is megnő, míg más, törpe fajták alig érik el az 1 métert, vagy még annál is kevesebbet. A japánszentfa rendkívüli jellemzői közé tartoznak az üstökösen álló, többszörösen szárnyaltan összetett levelei, illetve a téli időszakban termő, piros termésbugái.
Jó tanács: ha inkább az ablakpárkányt ékesíti növényekkel, kisebb virágoknál is érdemes figyelembe vennie, hogy az adott virágfajtától függően legfeljebb 7-11 növény ültethető egy balkonládába (1 m hosszú, 20 cm magas). 6. Praktikus Egyre szélesebb körben hódít a bukszus Árnyékos helyeken a bukszusgömbök jelenthetik az ideális megoldást. Három egymás mellé téve egész évben szemet gyönyörködtető látványt nyújt, míg télen egykettőre karácsonyi hangulat varázsolható a rájuk függesztett lámpafüzérnek köszönhetően. 7. Letisztult 8. A megfelelő gondozás Kártevők elleni védekezés A hervadt virágok gátolják újabb hajtások kialakulását. Mi kerülhet az árnyékos balkonra? | Balkonada. Az elsárgult vagy elhervadt leveleket leszedve ugyanakkor a gombaképződés is megelőzhető. Ellenőrizze rendszeresen, hogy nem támadták-e meg kártevők a növényeit, mert kezdeti stádiumban mindig könnyebb elpusztítani őket. A rovarirtót 30 cm-es távolságból permetezze a növényre. Beltéri helyiségekben inkább rovarirtóval átitatott pálcikát vagy granulátumot használjon.
«« 1 2 »» Kerti tollbuga (Astilbe x arendsii Fanal) (Astilbe arrendsii Fanal) 60-70 cm magas árnyékkedvelő évelő. Piros virágait júliustól bontja. Kombinálhatjuk páfrányokkal, árnyliliomokkal (Hosta), palástfű... - Ft Törpe palástfű (Alma) (Alchemilla erythropoda Alma) 30-40 cm magas, bokros növekedésű évelő. Kör alakú tőlevelei selymesen molyhosak. Félárnyékos, nedvesebb talajokat kedvel. Virá... 1 290 Ft Árnyliliom (Night Before Christmas) (Hosta Night before Christmas) 30-40 cm magas árnyliliom, világos lila virágait hosszú szárakon július-augusztusban hozza. Lándzsás leveleinek közepe fehér,... 1 690 Ft Törpe szívvirág (Dicentra eximia) (Dicentra eximia) 20-30 cm magas évelő. Rózsaszín, szív alakú virágait májustól júliusig bontja. Dekoratív, szeldelt levelei ezüstös színűek. Kínai tollbuga (Astilbe chinensis Pumila) (Astilbe chinensis Pumilla) 30-35 cm magas árnyéki évelő. Dekoratív virágait júniustól augusztusig bontja. Tápdús, savanyú talat szeret, árnyékos, félárnyéko... 2 850 Ft Podagrafű (Aegopodium podagraria) (Aegopodium podagraria) 20-40 cm magas, tarackokkal gyorsan terjedő levéldísznövény.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte" – mondta lapunknak Hegedűs Vilmos kultúrakutató. A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Hegedűs megemlíti még, hogy gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni. Múzeumok éjszakája Manapság Magyarországon is újra visszatérőben van a tradicionális Szent Iván éji tűzrakás, az ahhoz kötődő népi hagyományok, hiedelmek felelevenítése, és a nyári napforduló alkalmából történő kulturális fesztiválok megrendezése.
Vagy legalábbis eltöri a másik lábát. A feldolgozások közül az 1999-es, Michael Hoffman által rendezett film is igen izgalmas körülmények között forgott: a filmet ugyanis nem egy igazi erdőben, hanem egy repülőgép-hangár méretű épületben vették fel, ahol is az odaszállított dús növényzet hamar rohadásnak indult, és mérgező gázokkal árasztotta el a zárt teret. Igazán varázslatos lehetett, nem? A Szentivánéji álom ból 1959-ben csehszlovák bábfilm is készült Sen noci svatojánské címmel, amely abban az évben a cannes-i filmfesztivál résztvevője is volt nagyjátékfilm kategóriában, de feldolgozták a britek, a franciák, az olaszok és még Bollywood is, nem beszélve pár, kifejezetten ifjúsági filmnek készült amerikai alkotásról – mert ami örök, az örök, ugye. Más kérdés, hogy Szent Iván éjjeléből az utóbbi évtizedekben kikopott egy kicsit a varázslat és a mágia, és nagyon oda kell figyelnünk, ha meg szeretnénk teremteni az elmúlt korok történelmi leírásaiból ránk maradt ősi, ösztönös, felszabadult és életigenlő hangulatot – de ha egy kicsit jobban magunkba nézünk, akkor talán még megtaláljuk azt a csipetnyi bűbájt, ami visszaterel minket oda, ahonnan jöttünk: egy hatalmas, lobogó tűz mellé, a többiekkel.
A főbejárat közelében lévő színpadon tűzzsonglőr bemutatóban, akrobatikus LED-zsonglőr műsorban, LED-show-ban lehet része a látogatóknak, és ugyanitt fellép majd a Somogy Zenekar, illetve a Somogy Táncegyüttes is. A programok között szerepel még esti fóka show és elefánttréning, arcfestés, ökohangszer és fluoreszkáló álarc készítés, szerelmi jóslás, bátorságpróba, előadás a mítoszokról és a totemállatokról, valamint boomwhackers (ütőshangszerként használt hangolt csövek) bemutató is. Séta közben pedig LED-ruhás gólyalábasokkal is találkozhatnak a látogatók a kertben. Emellett lesznek planetáriumi vetítések és távcsöves bemutató is. A programok este 7-kor kezdődnek és egészen éjfélig tartanak június 25-én az Állatkertben. A 18 éven felüli személyek belépéséhez védettségi igazolványra, illetve személyazonosító igazolványra vagy útlevélre van szükség (a védettségi igazolvány ugyanis csak ezek felmutatásával együtt érvényes), a 18. életévüket be nem töltött személyek esetében pedig személyazonosító igazolványra vagy útlevélre vagy vezetői engedélyre vagy diákigazolványra.
Aki folyó vagy tó közelébe él, érdemes este kimennie a vízpartra és a borítékot a a kívánságunkkal együtt bedobni a vízbe. Lénárt Évi Parapszichológus Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Tűzgyújtás, gyógynövények meg alma… tudnánk ezekről valamit, ha nem lenne évente a magyar múzeumok talán legsikeresebb rendezvénysorozata? Eszünkbe jutna parázson futni, tűz fölött ugrani, gyógynövénnyel füstölni, ha nem lenne Múzeumok Éjszakája? Még talán az újpogány szektaszerű szerveződések sem tartanának tűzugrálós vízparti mágikus ősmagyar tündérnézést napimádással… Felhasznált irodalom: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964) Magyar Katolikus Lexikon (2020. 06. 22. ) Magyar Néprajzi Lexikon szócikkei (Bp., 1982) Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság (Bp., 1990) Európai kitekintés: Wikipedia, egyéb internetes felderítés és finnországi tanulmányaim emlékei Fejléckép: Balatoni naplemente (Fotó: Gyanó Szilvia)
Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.