Felnőttkorára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, így tudott jelentős fordítói munkát végezni. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerőjeként, páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Művei írásában ragaszkodott a régi, irodalmi archaikus nyelvezet használatához. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást. Sulinet Tudásbázis. 1851 és 1860 között Nagykőrösön vállalt tanári állást. Az élete akkor változott meg, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, és Pestre költözött.
Nem tudhatta, hogy beteljesedik egy másik szörnyű tragédia, melyet a Toldi szerelmében megfogalmazott. Arany János 1882-ben meghalt – elkerülte az újabb kínzó fájdalmat, amelyet lánya elvesztésekor átélt. Unokája, 1886-ban, mindössze 21 évesen ugyanabban a betegségben hunyt el váratlanul, mint édesanyja. Egyetlen öröme volt ez időben, unokája, a kis Piroska, akit magához vett, aki vígságban édesanyja mása volt, aki sokszor felderítette a szomorú nagyapát. Az élénk gyermeket a jó nagymamának sokszor meg kellett feddnie csínjelért, ilyenkor a kis leány mindég a nagyapa védőszárnyai alá menekült, aki szelíd komolysággal vette pártfogásába mondván: "Ne bántsátok a szegény árvát! " (Gyöngyösy László) Végül legyen itt megemlítve még egy epizód, mely nagyon jellemzi az Arany-családban uralkodott idealista világnézetet. Piroska gyászos elhunytának sajátságos utójátéka lett. Hol született arany jános j. Vita támadt Arany László és a Piroska atyja közt a Piroskát megillető vagyon tárgyában. Ez elég jelentékeny volt, körülbelül százezer forintot tett ki.
Arany 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Nemességüket soha elismertetni nem tudó szülei akkori értelemben idős emberek voltak, akik féltő szeretettel nevelték gyermeküket. Mire iskolába került, már folyékonyan írt és olvasott, szinte mindent, ami a keze ügyébe került. Szerző:Arany János – Wikiforrás. A debreceni kollégiumban tanult, festett, dalokat szerzett, miután apja megvakult, tanulmányainak költségét segédtanítóskodással teremtette elő. A félénk ifjú tizenkilenc évesen váratlanul félbehagyta tanulmányait és jeles bizonyítványával hóna alatt színésznek állt. A társulat néhány hónap alatt felbomlott, a kiábrándult, lelkifurdalástól gyötört Arany hazatért. Anyja rövidesen meghalt kolerában, és Arany úgy döntött, megpróbál "közönséges ember lenni, mint más". 1840-ben elvette Ercsey Juliannát, aki hűséges társa lett, a házasságból két gyermekük született, Juliska és László - utóbbi az az Arany Laci, akihez Petőfi gyermekverse szól, s aki maga is jeles költő lett, fő műve a Délibábok hőse. Arany 1846-ban a Kisfaludy Társaság vígeposz írására hirdetett pályázatára küldte be Az elveszett alkotmány című eposzát, s elnyerte a 25 arany pályadíjat.
Fotó: Wikimédia Március 2-án éppen 205 éve született a magyar nemzet nagy költője. A romantikus irodalom nagyjainak sorai között természetes az Istenhez fordulás, de talán nem mindenki ismeri vagy ismerte fel eddig Arany mély vallásosságát, ami hol a sorok között kacsintgat ki, hol egészen nyíltan, vallomásosan látszik meg. Kicsit ezekből szemezgettünk az évforduló alkalmából. Puritán családban nőtt fel, református vallású volt, de a vallásos költeményei felekezettől független, erős hitet sugalló hangnemben terelnek az Isten felé egyszerűen, mégis mélyen, meggyőződéssel. Hol született arany jános di. Az életrajza nem olyan szenvedélyes, látványos, mint Petőfié vagy Jókai Móré, de élettapasztalata sokkal mélyebb, sokoldalúbb, mint azt gondolnánk. Talán éppen azért érzi a magyar ember sokszor közelebb magához Arany szavait, mert nem egy már kultikussá vált, romantikus, túlfűtött történelmi figura életszavait kapja általa, hanem a hétköznapi élet nehézségei és örömei iránti finom érzékenységgel teli költészetet. Petőfi idealizált képe mellett szükségünk van a hozzánk, egyszerű laikusokhoz sokkal jobban hasonlító, sokkal közelebb álló Arany János érzésvilágára.
1847-ben megnyerte a társaság "költői beszélyre" kiírt pályázatát, a Toldi Petőfi barátságát is meghozta számára. Kapcsolatuk lelki és szellemi kibontakozást, irodalmi és politikai iránymutatást jelentett Aranynak, amelyhez élete végéig hű maradt. Az 1848-as forradalom idején önkéntes nemzetőrszolgálatot teljesített, majd fogalmazói állást kapott a belügyminisztériumban. Az összeomlás után neki is menekülnie kellett, mély lelki válságát tetézte Petőfi halálhíre. 1851-től Nagykőrösön tanított, a Bach-korszak és saját hangulatát többéves hallgatás után olyan versekben fejezte ki, mint a Letészem a lantot, a Fiamnak, A honvéd özvegye. Arany első nagy ballada-író korszaka is a nagykőrösi években indult olyan remekművekkel, mit az Ágnes asszony, a Walesi bárdok, a Mátyás anyja, az V. Hol született arany jános teljes film. László, a Szondi két apródja és ekkor jelentette meg A Toldi estéjét is. Arany 1860-ban Pestre költözött és a Kisfaludy Társaság igazgató-titkára lett. Hosszú ideje kísértette az elveszett magyar "őseposz" rekonstruálásának terve, az általa tervezett Csaba-trilógiának azonban csak előtörténete született meg.
Szülei: Arany György és Megyeri Sára Arany szülőháza ilyen lehetett. György gazda, aki szerény sorsához képest tanult ember volt, a latin nyelvhez is tudott, szívesen és eleget olvasott, nem tudott és nem is akart belenyugodni nem nemes voltában. 1803 után… többször Erdélybe járt pöre miatt. Utazásai alkalmával kis gazdasága felesége vállára nehezedett. Így Sára asszony nemcsak szerető, gyöngéd anya, hanem a sors csapásaitól megedzett önálló jellemmé fejlődött. A költőnek mintaképül szolgált, mint ezt később maga bevallja, Toldi Miklós édesanyja jellemének megteremtéséhez. (Gyöngyösy László) Arany szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal neveltek, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek, csak a legidősebb, Sára maradt életben. Születésekor nővére már régen férjhez ment, már gyermeke is volt. Szülei hívő reformátusok voltak. Család – ARANY JÁNOS KAPCSOS KÖNYVE. János fiatal korától tisztes szegénységben, de békés és csendes környezetben nőhetett fel. Egészen korán, három-négy éves korában édesapja megtanította olvasni, hamuba írt betűk segítségével.
A folytatás jó ideig eseménytelenül csordogált, egyhangúságát egy-egy kósza próbálkozás megtörte ugyan, de nehezen tudtuk volna elképzelni, hogy dűlőre jutnak a felek. Nem is jutottak, noha a véghajrában adódott egy-egy ígéretes lövőhelyzete Dzsudzsák Balázséknak, de Baráth Péter és David Babunski sem járt sikerrel: 1-1 a vége! A Loki így továbbra is egyetlen ponttal előzi meg a kiesőhelyen szerénykedő Gyirmót együttesét, jövő héten pedig Zalaegerszegre látogatva kísérelheti meg pozíciója bebiztosítását. OTP Bank Liga, 14. forduló. DVSC-Paks 1-1 (1-1). Nagyerdei Stadion, 2433 néző. Vezette: Bognár T. DVSC: Gróf – Bévárdi, Pávkovics (Szujó, 71. ), Deslandes, Ferenczi – Dzsudzsák, Baráth P., Varga J., Bódi (Babunski, 85. )- Ugrai (Soltész, 85. Dvsc új edző állás. ), Németh K. (Sós, 68. ). Vezetőedző: Joan Carrillo. Paks: Rácz – Kinyik, Tamás O., Szabó J. – Sajbán M., Windecker, Balogh B. (Osváth, 74. ), Bognár I., Medgyes (Lencsér, 58. ) – Böde (Nagy R., 58. ), Ádám (Pethő, 84. Vezetőedző: Bognár György. Tóth Sándor
Ha a városunkkal kapcsolatban szavakat, kifejezéseket szeretnénk mondani, akkor a Nagytemplom, a Nagyerdő és néhány nevezetes identitáshoz tartozó fogalom mellett egészen biztosan ott van a DVSC is. Amikor a DVSC Businness Club gondolata megfogalmazódott, akkor az volt a szándék, hogy szervezzük meg azoknak az együttműködését akik akarnak, hajlandók és tudnak tenni a Lokiért. Ez egyben egy hívószó is. Szeretném, ha az üzleti klubhoz való tartozás presztízs lenne, mint ahogy ez a most kialakított VIP-páholy is sugallja – hívta fel a figyelmet Papp László. Kósa Lajos, a DVSC Egyesület elnöke kiemelte, a Lokinak óriási tradíciója van, ami kötelez is: nemcsak a piros-fehéreket erősíteni, hanem a magyar labdarúgást is. Női kézi NB I: a Győrnek nem jelentett akadályt a DVSC - NSO. – Ennek persze megvan az ára, nem leszünk azonnal sikeresek, viszont szeretnénk, ha olyan csapatunk lenne, mint nem is olyan régen volt, amikor Sándor Tamásék hazajöttek. Mi egy jó és erős utánpótlásból szeretnénk eredményeket elérni. Lehet ezt Ajax-, vagy Barcelona-modellnek mondani, remélem eljön majd az az idő, amikor DVSC-modellnek fogják hívni.