Északi szomszédunk nevét innentől kötőjelesen, Cseh-szlovák Köztársaságként írták, ami a néhai Osztrák–Magyar Monarchia mintájára két központú állammá szerveződött át. Pozsony és Prága között ugyanis csak a külügy, a hadügy, illetve a pénzügy maradt közös. Magyarország a lengyelekkel ellentétben békés úton kívánta visszaszerezni a közel két évtizeddel korábban elszakított felvidéki területeit. A két fél 1938. október 9-én ült tárgyalóasztal mellé Komáromban. A magyar delegációt Kánya Kálmán külügyminiszter vezette – de szakértőként jelen volt Teleki Pál is –, míg a szlovákot Jozef Tiso. Kánya először a teljes magyarlakta határ menti sáv átadását követelte, továbbá népszavazást a szlovákok és rutének lakta vidékeken. A szlovák küldöttek azonban elsőre csak a magyar területek autonómiáját, másodjára pedig a Csallóköz átengedését ajánlották fel. 2. bécsi döntés fogalma. Október 13-ra az egyeztetések holtpontra jutottak, és mindkét állam a hadserege mozgósításába kezdett. Háborúra viszont nem került sor, mivel a magyarok és a szlovákok is főképpen a nagyhatalmak, elsődlegesen Olaszország és Németország nyomásgyakorlásában bíztak.
A Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területen az 1941-es népszámlálás 84%-ban állapította meg a magyarok arányát, és 10% körül a szlovákságét, ezzel együtt pedig az új határon túl mindössze 67 000 magát magyarnak valló – szlovák – állampolgárt regisztráltak. A döntést emellett jogi szempontból sem lehetett támadni, hiszen az ítélet a müncheni konferenciából eredően, a nyugati nagyhatalmak beleegyezésével – és önkéntes távolmaradásával – született meg. Más kérdés ugyanakkor a jog, és más a realitás: Magyarország, miután az első bécsi döntést követő revíziós sikerekkel – melyek közül a legközelebbi Kárpátalja megszállása volt –menthetetlenül elkötelezte magát a tengelyhatalmak oldalán, a világháborút vesztesként fejezte be, ezáltal pedig a német–olasz döntőbíráskodással visszaszerzett területek feletti uralma is vitathatóvá vált. Hazánknak a moszkvai előzetes fegyverszünet (1944. október 11. Tech: Édes Erdély, itt voltunk… | hvg.hu. ) rendelkezése nyomán aztán vissza kellett térnie 1937-es határai mögé, csehszlovák–magyar viszonylatban pedig az 1947-es párizsi békeszerződés még további veszteségeket is hozott, hiszen Magyarországnak – Pozsony előterében – újabb három településről kellett lemondania északi szomszédja javára.
I. cikk. A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örök barátság fog fennállni. II. cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik. III. cikk. A jelen Szerződés meg fog erősíttetni és megerősítő okiratok mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe. Aminek hiteléül a fentnevezett Meghatalmazottak és ezt a Szerződést pecsétjeikkel ellátva, aláírták. Kelt és eredeti példányban, Belgrádban, ezerkilencszáznegyven évi december hó 12. napján. gróf Csáky István s. Milyen következményei lettek volna, ha 1940-ben nincs 2. bécsi döntés, és a.... k. Al. Tsintsar-Markocitch s. k" /Horthy-Magyarország részvétele... / Rátz Jenő vezérezredes (79339). Darányi Kálmán miniszterelnök, a "győri program" bejelentője (25543). Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (74664/alb). Magyar csapatok bevonulása Ipolyságra (48003). Magyar gyalogság Kassa felé menetel (44839). Ünneplő tömeg fogadta a magyar csapatokat Kassán (47855, MFI).
1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt. Amellett, hogy hazánk jelentős revíziós sikert ért el, a döntés számos negatív következménnyel is járt, elsősorban abból a szempontból, hogy Magyarország szorosabbra fűzte viszonyát a Berlin-Róma tengellyel. A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS SZÖVEGE | Magyarok a II. világháborúban | Kézikönyvtár. Románia számára az 1940-es esztendő súlyos kríziseket hozott, ugyanis Jugoszlávia kivételével valamennyi szomszédja területi követeléseket fogalmazott meg vele szemben: a Szovjetunió Besszarábiára – a mai Moldáviára –, Bulgária Dél-Dobrudzsára, Magyarország pedig Erdély lehető legnagyobb részére pályázott. Bukarest a három oldalról várható fegyveres konfliktus elkerülése érdekében kénytelen volt engedni a nyomásnak, így például a Szovjetunió – a Molotov-Ribbentrop-paktum záradékában foglaltak nyomán – 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát. A szovjet sikereken felbátorodva a Teleki-kormány is agresszívabban lépett fel Romániával szemben, és elérte, hogy augusztus 16-án Szörényváron – Hory András és Valeriu Pop vezetésével – a két állam delegációi tárgyalóasztalhoz üljenek.
22. 21:04 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: Valójában eltudtuk volna foglalni romániát. Akkoriban a román hadsereg 1. világháborús katonai fejlettségi szinten volt körülbelül. Míg Magyarország 30 éven át erre készült. Titokban volt harckocsi iparunk, páncél autók, egész komoly légi erő bombázókkal és miegymással, amik akkoriban még modernnek számítottak. Nem tudom mit kezdett volna Románia az akkori 100 ezer fős teljesen felszerelt magyar had testel, úgy, hogy román hadseregnek puskákon kívül nem sok mindene volt. 2018. okt. 15. 23:36 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 anonim válasza: Persze ez a 100 ezer fő semmi a nagy szovjet vagy német hadi gépezethez, de most Romániával volt összehasonlítva. Jó eséllyel betörtünk volna a harckocsikkal, lebombáztuk volna a gyáraikat, mert nem volt légvédelmük és igazából ennyi, nem lett volna nehéz dolgunk mert mint mondtam, Románia hadi szempontokból teljesen le volt épülve, pl: az egész 2. vh-ban a román hadsereg bírt a legrosszabb harci értékkel a tengelyhatalmak közt, míg magyar ország 3. legfontosabb szövetséges volt.
"A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit. " (Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből) 1938. november 2-án született meg az első bécsi döntés, melynek köszönhetően a párizsi békerendszer által megcsonkított Magyarország elkönyvelhette első revíziós sikerét. A német és olasz külügyminiszterek határozata nyomán a Felvidék magyarlakta területeinek túlnyomó része – mintegy 12 000 négyzetkilométer, 1 millió lakossal – húsz év után visszatérhetett az anyaországhoz, igaz, az új – igazságosabb – határvonal végül csak átmeneti állapotnak bizonyult. Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elveszítette területeinek kétharmadát, ennek következtében aztán nem volt olyan szomszédja, mellyel szemben ne fogalmazott volna meg revíziós igényeket.