A nyugdíjazás és a nyugdíjkorhatár kritériumainak változása mind egy összetett szociális rendszer részei: az egész lényege az, hogy a fiatalabb, dolgozó generáció feladata az idős, munkaképtelenné vált réteg fenntartása. A rendszer tökéletesen működőképes egy olyan társadalomban, ahol a dolgozó fiatalok és a nemdolgozó idősek száma egyenlő - de mi a helyzet egy olyan öregedő társadalomban, mint a magyaroké? 70 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár a magyarországi cégvezetők szerint - Blikk. Az öregedő társadalmakban kisebb a születések száma, mint az elhalálozásoké, emiatt a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz a munkaképes fiatalokénál. Annak érdekében, hogy hogy az idősek eltartása biztosított legyen, olyan állami intézkedések bevezetése szükséges, mint a nyugdíjkorhatár emelés. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése mellett Magyarországon több jelentős nyugdíjkedvezmény is megszűnt, mint például az előrehozott nyugdíj, így, ha korhatár előtti ellátás kedvezményét figyelmen kívül hagyjuk, az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével igényelhető.
Míg a 15–18 munkaévvel rendelkező ukránoknak 65 éves korukig, addig a 18–28 munkaévvel rendelkező ukránoknak 63 éves korukig kell dolgozniuk.
2011. 12. 28. 11:50 Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, miközben a társadalmi szervezetek szerint egyben az öregkori elszegényedés veszélye is növekedik. Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. Emelkedik a nyugdíjkorhatár Németországban - Adózóna.hu. A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével - írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék.
Lengyelországban a nők 60, a férfiak 65 éves korukban, Szlovákiában 62 éves és 6 hónapos korukban, Szlovéniában pedig 65 éves korukban válhatnak nyugdíjasokká. Spanyolországban a hozzájárulás mértéke szerint 65 év, illetve 65 év és 6 hónap a nyugdíjkorhatár, amely viszont 2027-re 67 évre emelkedik. Svédországban a legrugalmasabb a nyugdíjrendszer: aki szeretné, már 61 éves korában kérheti a nyugdíjaztatását, felső korhatár pedig gyakorlatilag nincsen: bár 67 év után nyugdíjba kellene vonulni, ám az alkalmazóval történt megállapodás szerint ennél is tovább lehet dolgozni. Megint emelkedik a nyugdíjkorhatár – itt vannak a részletek - Infostart.hu. Magyarországon idén az 1956 első félévében születettek mehetnek nyugdíjba. 10 évvel ezelőtt elkezdődött a folyamat, hogy minden évben egy félévvel emelik a nyugdíjkorhatárt így 2022-ben mindenki 65 éves lesz, amikor nyugdíjba vonulhat. Jelenleg 64 és fél év a nyugdíjkorhatár. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
De mit keres az MNB-nél? Nagy vihart kavart a napokban az, hogy kiderült: a nyugdíjpénztári vagyon – tételesen 2856 milliárd forint – a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel. Matolcsy György jegybankelnök – a 2011-es einstandot levezénylő miniszter – egy ezzel kapcsolatos képviselői kérdésre azt mondta: mindez elszámolástechnikai kérdés, egyben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című 114 oldalas dokumentum vonatkozó fejezetét ajánlotta a kérdező, Tóth Bertalan szocialista képviselő figyelmébe. Az elemzés vonatkozó fejezetéből két figyelemreméltó dolog azért kiviláglik: az összeg az átvételkor a háztartásoktól az államhoz került át a 2014 óta alkalmazott módszertan szerint 35 évre elosztva (2012–2046 között) javítja az államháztartás egyenlegét. Vagyis a nyugdíjba készülők egy életre búcsút mondhatnak korábbi befizetéseiknek. Ráadásul úgy, hogy azt az MNB egy 2016-os tanulmányában is elismerte: Magyarországon sem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának klasszikus eszköze, a korhatár emelése, sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nem növelte érdemben a nyugdíjak nettó bérekhez viszonyított szintjét.
Több változást is hozott az idei év a nyugdíjaknál, többek között 2022-től 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy az azt követően születettek körében. A fiatalabbak azonban ennél jóval későbbre saccolják a nyugdíjas éveik kezdetét – derült ki a reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a nyugdíjkorhatár emelkedését várják: a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették a megkérdezettek, ez jóval több a mostani szabályozásban szereplőnél. A most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek pedig 73 évre teszik ezt. 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68, 8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66, 4 évvel kalkulálnak. A várható élettartam a 2010-es évek közepe óta lassuló ütemben, de folyamatosan nő, így egyre több lesz azoknak az éveknek a száma, amikor a munkabér helyett a nyugdíjból és a megtakarításokból kell megélni. A felmérésből az is kiderül, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezettek mindössze 17 százaléka spórol, ugyanakkor a nyugdíjhoz közelebb állóknál már jóval magasabb az arány.
Tiltott adatszerzés Btk. 422. - Vidákovics Ügyvédi Iroda BÜNTETŐJOGI ÜGYVÉD BUDAPEST 422.
Lezárult a Mészáros Lőrinc tankjainak lefilmezése miatt indított nyomozás a Magyar Hang és az Átlátszó újságírói ellen. "Megkeresésére tájékoztatom, hogy a tiltott adatszerzés bűntette miatt indult eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2021. január 14-én megszüntette. " Ezt a választ kaptuk a hatóságtól, amikor arról érdeklődtünk, hogy hol tart az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás, melyben az Átlátszó és a Magyar Hang egy-egy újságíróját is tanúként hallgatták ki tavaly októberben. Támogatási kampány Miután a Magyar Hang közölte a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kisrepülőgépről készült fotóit a hatalmas bicskei birtokon állomásozó harci járművekről, az Átlátszó stábja drónfelvételeket készített a helyszínről. Megnéztük közelebbről a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárműveket Két katonai járművet fényképezett le nemrég Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc bicskei birtokán, a képeket a Magyar Hang múlt heti száma közölte.
A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen, majd a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárművekről szóló cikkünkről kérdeztek. Tiltott adatszerzés gyanújával nyomoz a rendőrség az Átlátszó bicskei drónvideója után Munkatársunkat, Horn Gabriellát tanúként idézte a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hétfőn. A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen, majd a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárművekről szóló cikkünkről, és az ahhoz készült videófelvételről kérdezték az Átlátszó újságíróját. A tiltott adatszerzés a Büntető Törvénykönyv szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett, amelyet az követhet el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok megismerése céljából más lakását, ingatlanát titokban átkutatja, az ott történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, más zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, vagy elektronikus hírközlő hálózaton másnak tárolt vagy továbbított adatot kifürkész.
Számos esetben előfordul, hogy egy hangfelvétel felhasználása fontos bizonyítékként szolgálhat a peres eljárásban tett nyilatkozataink alátámasztására. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban a gyakorlatban és az elméletben egyaránt: felhasználható egy titokban készített hangfelvétel bizonyítékként? Milyen jogkövetkezményekkel járhat egy hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel bírósági felhasználása? A hangfelvétel jogi megítélése A hangfelvételhez való jog az ún. nevesített személyiségi jogok közé tartozik a Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) értelmében. Ez azt jelenti, hogy egy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához is az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A hangfelvételhez való személyiségi jog megsértését jelenti tehát, ha elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy nem adta hozzájárulását.