Területe várhatóan 1, 0-1, 5 millió hektárral csökken, leginkább az extenzív termelési zónákban. - Az extenzív földhasználati zónákban az alacsony agrárpotenciálú és nagy környezeti érzékenységű szántóterületeken /700-800 ezer hektár/ csak mérsékelten gazdaságos avagy gazdaságtalan növénytermelés folytatható. Mennyibe kerül egy hektár erdő telepítése?. Nos ezek azok a területek amelyek az energiafüvek termesztésének lehetőségét, igényét teremtik meg. Felismerve a biomassza többirányú felhasználásának fontosságát a Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaság Európában elsőként kezdte meg az 1980-as évek végén az ipari hasznosításra /energetikai, papír-, rost-, építőipari alapanyag/ alkalmas fűfélék nemesítését. A nemesítési program célkitűzése: Nagy szárazanyag tömeget, abban jó minőségű nyerscellulózt termő, energetikai, papír-, rost- és építőipari hasznosításra egyaránt alkalmas fű fajták előállítása, nemesítése, melyek a talajhasznosítási, gazdaságossági, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével új piaci távlatokat és foglalkoztatottsági lehetőséget kínálnak, biztosítanak a kedvezőtlen ökológiai adottságú térségeknek.
A "Szarvasi-1" energiafű fontosabb agronómiai jellemzői: Hazai és külföldi /kínai, török/ vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a "Szarvasi-1" energiafű kiválóan tolerálja az évi 250-2000 mm vízellátottságot, az 5-19 C évi átlaghőmérsékletet, valamint az 5-9 pH kémhatású /szikes, szódás, sós/ talajokat. Szárazság-, só és fagytűrése kiváló, ökológiai toleranciája jobb mint az erdőé. Gazdasági értéke, botanikai tulajdonságai /pl. mélyre hatoló gyökérzet/ alapján a földhasználati struktúra átalakítására, a termőtalaj védelmére, tulajdonságainak javítására új, perspektivikus alternatív megoldást kínál. Termesztésére az 5-30 Ak minőségű, szántó művelési ágú területek javasolhatók. A homoktól a szikes talaj típusig eredményesen termeszthető. Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető. Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása. Növényi betegségekkel szemben toleráns /lisztharmat/, illetve mérsékelten toleráns /barna, vörös rozsda/. Telepítési költsége az erdő telepítési költségének kevesebb mint 20%-a. Újrahasznosítása évenként történik, szemben az erdő 20-70 éves, a fásszárú energiaültetvények 5-8 éves vágásfordulójával, így: - rendszeres bevételt biztosít a termelőnek - a feldolgozó kapacitások kihasználása is hatékonyabb Termesztése, betakarítása nem igényel drága célgépeket /mint pl.
Kiemelt cél a települések közötti utak melletti fásítás is, mert csak akkor lesz ez a program sikeres, ha mindenki magáénak érzi, ezt a feladatott.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. július 3-án, a kérdés sorszáma ott: 3218 […] épület, az egyéb építmény, az ültetvény, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog és az erdő. Az erdő önálló számviteli kategória, a földterülettől, az ültetvénytől különbözik, külön főkönyvi szám alatt szereplő vagyontárgy. Az új erdő telepítésének összes költsége az erdő bekerülési értékét képezi. Az erdő el nem használódó tárgyi eszköz, ezért a számviteli előírások szerint az erdő után nem számolható el értékcsökkenés, az erdővel való gazdálkodás során értékük, használhatóságuk nem csökken. Egy hektár erdőben mennyi fa lehet?. Az erdőnek történő minősítésig, üzembe helyezésig folyamatban lévő beruházásként kell elszámolni az erdő beszerzése, létesítése érdekében felmerült, az erdőhöz közvetlenül kapcsolódó tételek bekerülési értékét. Az erdőtelepítés az erdőgazdálkodás része, ahol erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás történik, amely részfolyamatokból tevődik össze. Az erdőtelepítést befejezetlen beruházásként kell kimutatni rendeltetésszerű használatbavételig, erdővé minősítésig.
Napjainkban már számos ígéretes eredmény mutatja a jövő lehetséges útjait. Közöttük a megújuló energiaforrásoknak az energiagazdálkodásban való egyre nagyobb arányú részvétele elismert szükségszerűség. Olyannyira, hogy az EU energetikai célkitűzése az, hogy 2010-ig a megújuló energiák aránya az energiaforrásokon belül érje el a 12%-ot, az összes áramtermelésen belül pedig a 22%-ot. Ökológiai adottságaink ismeretében a megújuló energiaforrások közül egyértelműen a biomassza energetikai hasznosítása kaphatja a legfontosabb szerepet, amely a közismert környezetvédelmi előnyökön, ágazati és stratégiai megfontolásokon túl szorosan kapcsolódhat a terület és különösen a vidékfejlesztés akut problémakörének rendezéséhez. A mezőgazdasági termelés szerkezetátalakításának illetve területi és ökológiai átrendeződésének eredményeként várható, hogy: - A környezethez illeszkedő, alkalmazkodó mezőgazdaságban a szántó művelési ág továbbra is meghatározó szerepet játszik, amely egy értékőrző, környezetbarát gazdálkodás esetén a nagy agrárpotenciálú és a viszonylag kis környezeti érzékenységű területekre kell, hogy koncentrálódjon.
pályázat keretében folyt, Vida Tivadar egyetemi tanár, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatója vezetésével. Az Archeogenetikai Laboratóriumban összesen 26 avar kori egyén genetikai analízisére került sor, melyek tíz különböző temetőből kerültek elő, ezek közül hét a Duna-Tisza közén helyezkedik el, ahol az avar elit szállásterülete volt. A populációgenetikai és filogenetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű. A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok, a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. Az, hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitkondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, arra enged következtetni, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem katonai alakulatként vándoroltak. Avar kori lelőhelyek na. Ezen ázsiai vonalak dominanciája az avarok honfoglalását követően (tehát 568 után) 3–5 generáció után is fennmaradt, hiszen a vizsgált temetők többsége a 7. század közepére keltezhető.
A gyorskorongolt kerámiákra a minőségi, specializált gyártás a jellemző, melyre készítés technikájuk mellett az egyedi nyersanyaguk is utal. A gyorskorongolt szürke és sárgakerámiák nyersanyaga a legtisztább és leggondosabban kiválasztott, amely erős és specializált hagyományokat tükröz. A lassúkorongolt kerámiák átmenetet képezhetnek a gyorskorongolt kerámiák felé, szintén egységes nyersanyagból készültek. Rekonstruálták az emberiség egyik leggyorsabb, Magyarországon véget ért vándorlását - Infostart.hu. Vizsgálataink alapján specializációt és standardizációt figyeltünk meg a kerámiakészítésben, vagyis az avar kori Dunaszentgyörgyön egy igen jól szervezett fazekasság működött. Kreiter Attila, Bajnóczi Bernadett, Tóth Mária, Skriba Péter, Viktorik Orsolya, Pánczél Péter A dunaszentgyörgyi kerámiavizsgálati eredmények megtekinthetők az MNM Régészeti Adatbázisában a természettudományos vizsgálatok alatt:
Az itt leírt fekete magyarok valószínűleg az onogurok lehettek, akik a bolgár-törökökkel közös onogur törzsszövetségbe tartozhattak. A magyarok görög ούγγρος (ungrosz) és latin Hungarus elnevezése is az "onogur" szóból ered. Másrészről, a krónikások a "fekete" jelzővel jelölték ugyanazt a népet, amíg még pogány volt, és "fehér" jelzővel amikor már megkeresztelkedett. Avar kori lelőhelyek watch. A pogány és keresztény jelző esetleg egymástól elszakadt néprészeket is jelölt. Ezt olvassuk Prokopiosznál a hunokról, a Nesztor-krónikában az ugorokról, Querfurti Brunónál az ungrikról és Aderamus Cabannensisnél a magyarokról. A hun-magyar mondák utalnak ~ra, a csodaszarvas mondában említett Hunor és Magor testvérekkel, de a többi monda is (Isten kardja, a Hadak útja, Emese álma) közös hun-magyar eredetre és hagyományokra utal. Az Emese álma mondában szereplő turul szintén közös hun-magyar jelkép, és ez a monda arra is utal, h. Árpád apja, Álmos, Atillától származik, de más források is emlékeznek az Árpádház Atillától való származására (Dümmerth Dezsõ: Az Árpádok Nyomában).