Az athéni demokrácia működése Drákón: a kilenc arkhón egyike 621-től. írásba foglalja törvényeket. Ezek szigorúak. Tálió-elv: Szemet szemért, fogat fogért. Szolón: 594-től arkhón. Enyhít Drákón szigorán, már csak a gyilkosságért jár halál, lopásért nem. Eltörli az adósrabszolgaságot, a rabszolgákat kiváltja, az adósságokat eltörli ("teherlerázás"). Vagyoni helyzet alapján négy csoportba osztja Athén lakosságát. Ez lett az adózás és a hadviselés alapja. A vezetők a felső háromból kerültek ki, de a népgyűlésen mindenki ott lehetett. Mindenki maga szerelte fel magát a háborúba. (Könnyű/nehéz gyalogság, könnyű/nehéz lovasság. ) Át lehetett kerülni más osztályokba. Létrehozza az esküdt bíróságot. 560-tól türannisz (zsarnokság) időszaka. Peiszisztratosz (560-527): türannosz=zsarnok Bár zsarnok volt, intézkedéseivel a nép érdekeit segítette. kereskedőknek: kereskedelmet fellendítette iparosoknak: nagy építkezések földműveseknek: az esküdt bíróságok kimentek hozzájuk vidékre is Tulajdonképpen egyeduralomról volt szó.
A Kr. e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki. Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni. Kiindulópont: A Kr. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették A Kr. -6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között Az árucsere lebonyolítására vert pénzeket kezdtek használni Átalakult a harcászat is Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét ebben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.
Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan tartani a kezében a politikai hatalmat, a démosz pedig még nem olyan erős, hogy megszerezze azt. A metioszok az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt kb. 100ezer fős volt, ebből 14ezer ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phűléből. Közűlük kerültek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a cserépszavazás, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését akarták megakadályozni. Ha valakiről a polgárok, úgy vélték, hogy zsarnokságra tőr, akkor azt cserépszavazással száműzhették Athénból 10 évre. Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tehető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó Periklész, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabad polgárok számára már megvalósult.
A görög gyarmatosítás az anya poliszok gazdaságának fellendüléséhez vezetett. Athén városállama Attika. Egyre gazdagodott és erősödött a nép/démosz (parasztok kereskedők, iparosok). A városállam vezetése azonban a földbirtokos arisztokrácia kezében volt. Közülük 9 irányította a városállamot/poliszt, az arkhón ok kezében volt a vezetés. Az első döntést Kr. e. 621-ben Drakón hozta, írásba foglalta a törvényeket. Ez a népnek kedvezett. Kr. 594-ben Szólón egy reformsorozatot hajtott végre, ennek minden pontja a népnek kedvezett. Eltörölte az adósrabszolgaságot, a fennálló adósságokat. 4 vagyoni csoportba sorolta a lakosságot. Ez volt az adókivetés alapja, meg a katonaság alapja is. Esküdtbíróságokat szervezett. A közügyek intézésében mindenkinek köteles volt részt vennie. Utána következett a türannosz ok (zsarnokok) ideje. A leghíresebb türannosz Peiszisztratosz volt. 510-ben elkergették őket és újra az arkhónok uralkodtak. Kr. 508-ban az akkori arkhón, Kleiszthenész megteremtette Athénban a népuralmat, a demokráciát.
Déloszi szövetség 478 Spárta kivált a háborúból mert gazdasági érdekei nem kívántak terjeszkedést, míg Athén azonban az iparra és kereskedelemre fektette a hangsúlyt, így kellett a domináns pozíció az Égei-medencében. Ezért egy perzsaellenes védelmi szövetséget hívott létre: tagjai közösen védekeztek a perzsák ellen, ám 1 idő után a védelmet Athén oldotta meg a tagok pedig adóztak neki. Athén és Spárta közt feszültség kerekedett, és mikor az arisztokrácia Spárta-barát politikája kudarcot vallott Athénban, a demokrácia hívei új reformokat vezettek be-> megszüntették az Areioszpagosznak azt a jogát, h a tisztviselőket ellenőrizze. A demokratikus irányzat élén Periklész állt. Ezzel a reformmal a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban: demokrácia 100%-ig.
Enélkül ugyanis nem lehet igazolni és nyilvántartani, ha esetlegesen a beosztástól való eltérésre kerül sor. Egy hónappal tovább folyósítanák a munkanélküli segélyt | Paraméter. Dr. Szabó Gergely ügyvéd – – – – – – – – A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. A megbízható jogi képviselő Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda (1) 266-6621, Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest Minden jog fenntartva – – Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
Ebben az esetben azonban figyelni kell arra, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban, írásban köteles közölni. Közlés hiányában pedig az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó [Mt. 97. Rendkívüli szülői távollét - Adó Online. A már közölt munkaidő-beosztás pedig csak akkor módosítható, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel (ekkor is csak a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban van lehetőség módosításra) vagy ha a módosítást a munkavállaló írásban kérelmezi [Mt. § (5) bek. Ahogy a szabadság, úgy a munkaidő-beosztás vonatkozásában is igaz, hogy a munkavállaló jóváhagyásával a felek a törvény által előírt időbeli korlátoktól eltérhetnek, így ha az mindkét félnek megfelelő, egy váratlan esemény felmerülése miatt a munkáltató akár azonnal is módosíthatja a beosztást. Így előfordulhat, hogy a szülő telefonhívást kap az iskolától, hogy gyermeke beteg és érte kellene menni, amely miatt a munkáltató – módosítva a korábban már közölt munkaidő-beosztást – "elengedi" a munkavállalót, aki a kiesett munkaidőt a következő munkanapon dolgozza le.
Emellett még azt is fontos tudnunk, hogy tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre szükséges közölnünk. Azonban jó, ha tudjuk, hogy az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatjuk. FONTOS információ, hogy a készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe vennünk. Amit még szintén fontos tudnunk, hogy a munkavállalónk számára készenlétet a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhetünk el. KÉSZENLÉTI PÓTLÉK SZÁMÍTÁSA Készenlét esetén 20% mértékű bérpótlék jár dolgozónknak az alapbére mellett. Emellett a pótlék mellett ugyanakkor nem jár a munkavállalónknak a készenlét idejére rendes munkabér. Ha a cég a Munka törvénykönyve szerint adott szerződést ott lehet kérni.... Mivel ez az időtartam önmagában, munkavégzés nélküli, tehát nem minősül munkaidőnek. Előfordulhat azonban, hogy a készenlét időtartama alatt tényleges munkavégzés is történik.
Enélkül ugyanis nem lehet igazolni és nyilvántartani, ha esetlegesen a beosztástól való eltérésre kerül sor. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
Azaz fontos szabály és változás, hogy a munkavédelmi követelményeket a munkáltatónak kell a munkavállalóval írásban közölnie, azonban magát a munkavégzés helyét már a munkavállaló választhatja meg ezen körülmények teljesítésére figyelemmel. A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről. "A fenti szabályokkal – álláspontunk szerint – a távmunka és az otthoni munkavégzés közötti eltérés kezd eltűnni, hiszen a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül" – hangsúlyozza a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője. Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok a Munka Törvénykönyvébe és a Munkavédelmi Törvénybe épülnek be, így a veszélyhelyzet megszűnésével is véglegesnek tekintendők. "Úgy gondoljuk, hogy a veszélyhelyzettől függetlenül ez egy szükséges és hatékony módosítás, mivel a technika fejlődésével a rugalmasabb munkavégzési szabályok iránti igény megnőtt és így a felek hatékonyabban tudják szabályozni a munkajogi és munkavédelmi kérdéseket".
Rendkívüli munkaidőről beszélünk, ha például a dolgozó a munkaidő-beosztás szerint nem dolgozott volna szombaton, de a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérve elrendeli a munkavégzést. A munkáltatónak a hétvégére elrendelt rendkívüli munka esetén is be kell tartani a törvényi korlátozásokat. Így egy naptári évben legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez legfeljebb 150 órával emelhető, ha a dolgozó írásbeli megállapodás alapján önként vállal túlmunkát. Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése a következő esetekben: baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Azon munkavállalók esetén, akiknél csak a hozzájárulásukkal lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni, rendkívüli munkaidőt még a beleegyezésükkel sem lehet elrendelni. Nem lehet továbbá rendkívüli munkavégzést elrendelni a fiatal munkavállalók esetén sem. Természetesen vasárnapi munkavégzés, illetve a hétvégén való rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató köteles a törvényben foglalt bérpótlékokat megfizetni.
A pandémia okozta lezárások, korlátozások a szabadságok egész évre történő arányos elosztását amúgy sem tették lehetővé, megnehezítve a munkavállalók és a HR-osztályok korábbiakban sikeresen és eredményesen alkalmazott és egész évre tervezett munkaerő-gazdálkodását. Több munkaterületen vagy az alapanyag, vagy a megrendelés visszaesése miatt kiadták az év első felében a szabadságok jelentősebb részét ezért a nyári időszakra a munkavállalóknak a korábban megszokott napoknál kevesebb használható fel, hiszen az év végére, karácsonyi időszakra is tartalékolniuk kell 2-3 napot. A cégek igyekeznek a korábbi év tapasztalataiból merítve jobban tervezni, javaslatot tenni a szabadságok időzítésére, hatékony felhasználására. A pandémia negyedik hullámától való félelem, az alapanyag- vagy csomagolóanyag-hiány által generált kényszerleállások miatt ez bizonyos iparágakban továbbra is tervezhetetlen és kiszámíthatatlan marad.