Természetesen gépvizsgálat céljából időközben az újabb John Deere-ekből és egyéb más konkurens típusokból is érkezett időnként 1-2 példány, de nagy darabszámú beszerzés egyiket sem követte. Búzabetakarításban napjainkban – fotó: Kulman Ferenc JÓ TELJESÍTMÉNNYEL A rendszerváltással viszont felszabadult az állami navigálású géppiac, és a termelési rendszerek, illetve azok jogutódjai már szabadon dönthették el, melyik gyártótól milyen kombájntípust kínálnak a felhasználóknak. Mivel két nagy termelési rendszer is – a nádudvari KITE és a szekszárdi KSZE – a John Deere betakarító gépeket preferálta termesztéstechnológiájában a 70-es évek első felében, ezért nem volt kérdés, hogy visszatérnek a márkához. A John Deere 970 típusok híresek voltak megbízhatóságukról és kukoricában magas teljesítményükről. John Deere kombájn - Piactér | Agroinform.hu. A másfél évtizedes időszak alatt viszont az alapkonstrukció több generációváltáson átesett. A 902, 905, majd az 1005-ös szériákat követte az 1988-ban bemutatott 1166/1177/1188 típusokból álló sorozat.
Búzában 10, 3 kg/s, kukoricában pedig 19, 1 kg/s áteresztőképességet produkált a vizsgálat során, amely ekkora cséplőszélességű, hagyományos magleválasztású betakarítógéptől elismerésre méltó eredmény volt. A következő három évben a növelt, 210 LE motorteljesítményű 1188 SII Hydro 4 típusból már jóval kevesebb talált gazdára, mivel a szerkezetátalakítás okozta pénzügyi bizonytalanság, illetve a gazdasági stabilitás hirtelen megromlása, a birtokviszonyok megváltozása kedvezőtlenül hatott a betakarítógépek keresletére. A John Deere 1188 SII Hydro 4 kombájn – fotó: prospektus Hatalmas mélyrepülésbe kezdett a kombájnpiac. A MÉM STAGEK, FM STAGEK adatai alapján míg 1990-ben közel 500 új kombájnnal bővült a géppark, addig 1991-ben 156 géppel. 1992-ben már csak 32, míg 1993-ban 85 új kombájn talált gazdára összesen a magyar piacon. A honi kombájnpark átlagéletkora 6, 5-ről 9 évre zuhant. Így a 1188-asok létszáma már szerényebben gyarapodott, de a munkába állt gépek jó üzembiztonsággal dolgoztak, mindössze a ferdefelhordó bal oldalán található, zárt lánckerekes hajtómű hibásodott meg több esetben, de a gyártó egy javítóprogram keretében ezt is orvosolta.
1993-ban a John Deere, új "Z" jelölésű kombájnszériát mutatott be, amely a korábbi 1100-as családot váltotta itthon és az európai piacon egyaránt. Mi sem bizonyítja jobban a JD 1188-as kombájnok közkedveltségét, magas teljesítményét és megbízhatóságát, mint az, hogy az itthon eladott gépeken kívül a következő évtizedekben használtan is sok példány munkába állt, sőt megjelentek a kisebb, 1177-es testvérei is. Nagyon sok a mai napig megbízhatóan dolgozik, pedig nagy részük túl van már a harmadik X-en is. Farkas Imre
A müncheni és a párizsi Julian Akadémián töltött két év után került 1906-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1911-ben Franciaországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében. Badacsonyi otthonában halála után emlékmúzeum nyílt. Irodalom: ÁRTINGER Imre, Egry József, (Ars Hungarica, 2), Budapest, BFF, 1932. A Balaton. Egry József festményei (Keszthely, 1958) | Könyvtár | Hungaricana. GENTHON István, Egry, Budapest, Uj Idők, 1949. FARKAS Zoltán, Egry, (A Művészet Kiskönyvtára, 42), Budapest, Corvina, 1969. LÁNCZ Sándor, Egry József, Budapest, Corvina, 1973. Egry breviárium, szerk. ÉRI István, Veszprém, VMMI, 1973. LÁNCZ Sándor, Egry József, Budapest, Képzőművészeti Alap, 19801, Gondolat, 19942.
"Egy darab feltárt művészet többet mondhat koráról, mint az összes írott történelem. " Alkotásaira jellemző volt az impresszionizmus fényszeretete, a plein air frissessége, és az expresszív drámaiság. Művészetének egyik legfőbb vonása volt az ember és a természet örök együvé tartozása. Sajátos stílusához sajátos technikát is kidolgozott, az olajfesték és a pasztell kombinációját, az olajpasztellt. A húszas években megrendezett kiállításait még mérsékelt érdeklődés fogadta, 1933-ban kiállított képeinek már nagyobb volt a sikere, a háború utáni új Magyarországon pedig elismert festő lett Egry József. 1945-ben Állami Nagy Aranyéremmel, 1947-ben Szabadság Érdeméremmel tüntették ki, 1948-ban első Kossuth-díjasaink egyike volt. "Boldogok azok a művészek, akik mindezt megfesthették, amit akartak. Egry József - Taormina festménye. Viszont sajnálatra méltók azok, akik azt is megfesthetik, amit nem akarnak. " Az ötvenes évek elejének hivatalos kultúrpolitikája viszont nem értékelte Egry alkotásait. A visszavonult, egyre súlyosabb beteg művész 1951. június 19-én halt meg a badacsonytomaji házban.
"Minél közelebb jut az ember a természet lényegéhez, annál jobban távolodik a természettől magától. " 65 éve, 1951. június 19-én halt meg Egry József, Kossuth-díjas festő és grafikus. "A kultúrnemzetet nem az jelzi, hogy hány aranybányája van, hanem hogy hány alkotója van, mert az a nemzet igazi valutája. Index - Kultúr - Ezek a művek váltak közkinccsé, bárki felhasználhatja. " Egry József, a fény és a "Balaton festője" 1883. március 15-én született Zalaújlakon. A szülők egy szerencsétlenül végződő családi pereskedésben az összes vagyonukat elvesztették, és a család teljes nincstelenségben költözött a fővárosba. A budapesti évek alatt nagy nyomorban éltek, ráadásul a városi élethez sohasem sikerült alkalmazkodniuk. A gyermek Egry már nyolcéves korában kénytelen volt a saját megélhetéséről gondoskodni: néhány fillérért kosarakat cipelt a piacon. Az iskolában rosszul tanult, a polgáriból ki is maradt, egy dekoratív festő műhelyében lett mindenes, és ennek nagyon örült, mert ekkorra már kiderült, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte.
Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát - hívta fel a figyelmet a hivatal.
Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan "újraindul". A közkincsbe kerülő művek engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatók fel – feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább hetven éve elhunyt.
Továbbá közkinccsé váltak Rosenberg Zsigmond zeneszerző szerzeményei, illetve a többek között az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) épületeit tervező Fodor Jenő építész tervei, írásai is. Jövőre ugyanígy szabadon felhasználhatóvá válnak majd Molnár Ferenc művei, vagyis például A Pál utcai fiúk is. A közlemény szerint a műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben. A védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még korántsem biztos, hogy így van. A védelmi időt egyébként a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja.
[9] Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban. [10] Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. 1924 - 1929 között megtalálta a rendet. "Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek. " "Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját. " Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör halál utáni lét szimbóluma inspirálta. Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe. Önarcképei és a Kikiáltó, ami rejtett önarckép, magányosságának dokumentumai. Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába.