Maxwell elméletéből következett a felismerés, hogy a fény is elektromágneses hullám. Maxwell elmélete mindaddig csak feltételezés maradt, amíg Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban kísérletileg nem igazolta az elektromágneses hullámok létezését és terjedési tulajdonságait. Ahhoz, hogy az elektromos mező a rezgőkör kondenzátorának lemezei közül nagyobb térrészre terjedjen ki, nyitott rezgőkört, más néven antennát kellett alkalmazni. Az elektromágneses sugárzás terjedéséhez közeg nem szükséges. Kettős természetű, transzverzális hullámként és részecskeként (foton) is viselkedhet (a kisebb hullámhosszak felé a részecskejelleg, a nagyobb hullámhosszak felé a hullámtulajdonság dominál). A hullámok a hullámhosszal, frekvenciával, az amplitúdóval, valamint egymáshoz képest a fázissal jellemezhetők. A hullámhossz és a frekvencia közötti összefüggés: c= λ·ν, ahol c a hullám terjedési sebessége, λ a hullámhossz, ν pedig a frekvencia. A foton energiáját frekvenciájának és a Planck-állandónak szorzata adja meg: E foton = h·ν, ahol h =6, 626196 10 -34 Js.
- A lézer. 13. Hullámok - A mechanikai hullámok jellemzői. - A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám. - A hang. - Az elektromágneses hullámok jellemzői. - Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés. 14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény - Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia. - A munkatétel. - Teljesítmény, hatásfok. - Energiaátalakulás, -átalakítás. - Példák a mindennapi életből. 15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés) - A lendületmegmaradás törvénye, ütközések. - Mechanikai energiák megmaradása. - Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál. - Energiaátalakulás rezgőkörökben. - A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye. - A töltésmegmaradás törvénye. - Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés. 16. Az atom szerkezete - Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye. - Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske.
És mégis lehetetlen a színt érzékelni, és a fény nem létezne. Lehetséges ezt elképzelni? A hangoktól eltérően ez a fajta rezgésminden médiumban propagálhat, beleértve vákuumot is, és sebességük megegyezik a fénysebességgel. Valójában ez a fajta hullám az elektromágneses mezők terjedése térben és időben. Szerkezete rendkívül érdekes, mert két részből áll. A mágneses és elektromos mezők váltakozva generálják egymást és kölcsönösen merőleges vektorok mentén terjednek. Az ilyen hullám egyik fő tulajdonsága az, hogy mindig keresztirányú. Ezenkívül mindig felgyorsul. Hosszúságától függően különböző típusú elektromágneses hullámok léteznek. A leghosszabbtól a legrövidebbig 6 fő tartomány van: rádióhullámok; infravörös sugárzás, azaz hő; látható fény és színek; ultraibolya fény; X-sugarak; gamma sugárzás (beleértve a sugárzást). Sőt, gyakorlatilag lehetetlen elképzelni a világot ezek nélkül a jelenségek nélkül.
A hullám fogalma: a hullám időben és térben tovaterjedő rezgésállapot, mely energiát szállít. A hullámok jellemzői: Két szomszédos, azonos fázisú hely térbeli távolsága a hullámhossz, melynek jele λ, mértékegysége m. Két szomszédos, azonos fázisú hely időbeli távolsága a periódusidő, jele T, mértékegysége s. Az amplitúdó a hullám maximális kitérésének nagysága egy hullámcikluson belül. Jele A, mértékegysége általában méter, hanghullámok esetén azonban nyomásegységben is mérhető. A rezgésszám, vagyis frekvencia (f vagy υ) a másodpercenként végzett rezgések száma. A terjedési sebesség a haladó hullám meghatározott fázisállapotának tovahaladási sebessége. Jele c és megegyezik a hullám hosszának és a frekvenciájának szorzatával. Két hullámtípust különböztetünk meg: A longitudinális hullámok kitérése a terjedési iránnyal egybeesik. A különböző közegekben, mint ritkulások és sűrűsödések lépnek fel. Pl. ilyen a legtöbb hanghullám. A tranzverzális hullámok ban a kitérés a terjedési irányra merőleges.
A hullám sebességét adja meg, ahol a hullámhossz. Az állóhullámok leírhatók haladó hullámok interferenciájaként. Terjedés egy húr mentén [ szerkesztés] Egy húr mentén terjedő longitudinális hullám sebessége () függ a rugalmassági modulustól () és a sűrűségtől (): A hullámegyenlet [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Kísérletek: Rezgések, hullámok, hangtan Archiválva 2004. november 6-i dátummal a Wayback Machine -ben ELTE Budó Á. : Kísérleti fizika I, III., Tankönyvkiadó, Bp. 1992 Jenkins F. A., White H. E. : Fundamentals of Optics, McGraw-Hill, Auckland, 1976 Möller K. D. : Optics, Cal Univ. Sci., Mill Valley, 1988 Veit, Ivar. Műszaki akusztika. Műszaki könyvkiadó (1977) Diagram Group: Facts on File Physics Handbook. New York: Facts on File, 2006 Magyarított Flash szimuláció a haladó hullám matematikai leírásának szemléletesítésére. Szerző: David M. Harrison Magyarított Flash szimuláció állóhullámokról egy kör kerülete mentén. Harrison Rezgések és hullámok fényképei a FizKapu portálon.
Ezt hiperalgéziának (minimális fájdalmas inger okoz heves fájdalmat), illetve allodíniának (fájdalmatlan inger által kiváltott fájdalom) nevezzük. A panaszok a kiváltó októl függetlenül nagyon sokfélék, változatosak lehetnek, és ugyanazon érintett esetében is különbözőképpen jelentkezhetnek, sőt az egyes testrészek fájdalomérzékelése is eltérő lehet. Szokott megmagyarázhatatlan eredetű fájdalmakat érezni? Vajon állhatnak-e idegi problémák mindeddig tisztázatlan fájdalmai mögött? Töltse ki a tesztet online vagy nyomtassa ki! Ismeretlen eredetű fájdalmaival forduljon az önhöz legközelebb eső centrumhoz! A neuropátiás fájdalomtól szenvedők időnként nem is fájdalomként írják le az érzést: inkább egy olyan érdekes, kellemetlen bizsergésnek, mintha zsibbadnának, tűkkel szurkálnák őket vagy enyhe áramütést kapnának. Talp égés..... Gyakori, hogy az érintett érzékennyé válik a hidegre vagy a melegre, és a legkisebb hőmérséklet-változást is erős, égető fájdalomként ír le. A vezető, legjellemzőbb tünet az állandó vagy rohamokban jelentkező, megszüntethetetlen fájdalom, melyre a betegek által leggyakrabban használt jelzők: égő, perzselő, szúró, hasogató, áramütésszerű.
Fájdalom, zsibbadás, bizsergés alakulhat ki, mely égő érzést okoz a talpban. 8. Vékonyrost neuropátia: gyakran a talpakban kezdődik, duzzanattal, viszketéssel és égő érzéssel járhat. Éjszaka, illetve nyugalmi állapotban rosszabbá válhat. A hideg és a meleg olykor rohamot vált ki. Okozhatják vércukor problémák – így a diabétesz esetében –, de gyakran nem derül ki a pontos ok. Bizonyos gének hajlamosabbá tesznek rá. 9. Ég a talpam éjszaka fogai. Hypothyreosis: az égő érzés oka lehet ez a pajzsmirigy betegség is. Ilyenkor a nyakban található, pillangó alakú szerv – a pajzsmirigy – nem termel elég hormont, ezért a testünk nem égeti olyan gyorsan az energiát. Ennek következtében az ember fáradt lehet, székrekedés gyötörheti, hidegre érzékeny lehet, feledékennyé válhat, libidója csökken. Az égő érzés a talpakban szintén gyakori tünet. Az orvosok nem biztosak benne, de lehetséges, hogy hosszútávon az állapot hatására túl sok folyadékmegtartás jön létre, mely nyomást gyakorol az idegekre. 10. Amyloidosis: a csontvelőben termelődő, rendellenes fehérje a test különböző részein halmozódik fel.
Talp, tenyér viszketése:: előtti válaszok - InforMed Orvosi és Életmód portál:: Velünk élő népi babonák 15 szept. De vajon milyenek is a leggyakoribb feltételezések? Mindenki egy kicsit babonás, akár elismeri, akár nem. Ez leginkább akkor mutatkozik meg, ha valamire magyarázatot keresünk, és nem találunk rá racionális választ. Különös jelenségek és jelentések Most összegyűjtöttük, mely babonák élnek bennünk a legerősebben. Ajtó Ha az ajtó nem befelé, hanem az utcára nyílik, akkor balszerencse sújtja a házat. Nem szabad éjszaka az ajtó mögött ülni, mert aki ilyet tesz, az rossz hírbe keveredik. Ha valaki beveri a könyökét vagy az ajtaja magától kinyílik, akkor hamarosan vendégre számíthat. Aki visszafordul az ajtóból, az otthon hagyja a szerencséjét, ezt megelőzve inkább néhány másodpercre le kell ülni, hogy újra viszket a bal talpam mit jelent induljunk el. Ég a talpam éjszaka törvénye. Bor A néphit szerint, ha véletlenül kiömlik a bor, az kedvező jelnek számít. Az angolok szerint, ha leesik egy pohár bor és a pohár összetörik, akkor az a boldog házasság és a tartós érzelmek jele.
Mindenki más jellegű fájdalomról számol be, ráadásul a klinikai vizsgálatok során alig vagy egyáltalán nem mutatható ki semmiféle szervi rendellenesség, ezért az orvosok hajlamosak lehetnek elbagatellizálni azt a problémát, ami azonban az azt elszenvedőnek igencsak valósan és kínzóan létezik. Az éjszaka erősödő tünetek közt szerepel az égő, gyakran szögek szurkálásához hasonló fájdalom, leggyakrabban talptájékon, de gyakran a bokára és a lábszárra is kiterjed. Ég a talpam éjszaka meséi. Lábunk a nap végére elnehezedhet, megduzzadhat, esetleg kipirulhat, de ritkán ennyire látványos a probléma. Gyakran úgy gyötörnek a kínzó fájdalmak, hogy az végtagunkon nem is látszik, életminőségünket azonban jelentősen rontják az átvirrasztott éjjelek, a szenvedéssel teli nappalok. A kétes diagnózis Az orvos csak kórtörténetünk részletes kikérdezésével, teljes klinikai átvizsgálásunkkal juthat eredményre. Gyakran még ez is kevés, ugyanis általában a tünetek a rendelőben alig vagy egyáltalán nem mutathatók ki műszeres vagy laboratóriumi diagnosztikai eljárásokkal.