Figyelt kérdés Nagyon hálás lennék ha valaki segítene. Összehasonlítás még csak meglesz. De az embereszmenynél elvagyok veszve. Ha esetleg valakinek volt már feladat, vagy tud egy oldalt amin jól összefoglalják.. Köszönöm. 1/3 A kérdező kommentje: Az értékrendben ha valaki segigene azt megköszönném. 2/3 anonim válasza: 0% De gondolom a fortnite a telefonon az megy mi? Na szépen nekiesel! 2021. jan. 19. 06:56 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Sajnos tévedtél. De már mindegy is, nem a saját feladatom volt. Bátyámnak szerettem volna segíteni, hátha valaki megkönnyíti a dolgát, de így éjfélig csinálta hogy ma 8ig beadhassa majd az esszét:).. Legszives ne okoskodj feleslegesen, senki nem kíváncsi rá! Iliász És Odüsszeia | Homérosz: Íliász, Odüsszeia Szemelvények (Diákkönyvtár) | Bookline. ☺️ Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Odüsszeia Istenek szerepe • Homérosz, Toldi, Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár Különbségek Odüsszeia - translation - Hungarian-English Dictionary - Glosbe 2. A homéroszi kérdés: - A homéroszi kérdés azt a problémát veti fel, hogy lehet-e mindkét eposz szerzője ugyanaz a személy. Ugyanis a két eposz világábrázolása, világképe között akkora eltérést tapasztalhatunk, hogy lehettetlen, hogy ez a két mű egy szerkesztő-szerzőtől származzék. - Homérosz (és/vagy más) volt, aki egységes történetbe foglalta és leírta a sok szájhagyományban élő mitológikus történetet. Így az eposzoknak inkább szerkesztője Homérosz, mint írója. 1. MI AZ EPOSZ? 2. EMLÍTS NÉPI ÉSMŰEPOSZOKAT, MI A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜK? II. A világképek átalakulása az Iliásztól az Odüsszeiáig 1. Az Iliász tisztán mitologikus világképe: - Az Iliászt Kr. Iliász és Odüsszeia – Érettségi 2022. e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akartaára, tetteire vezethető vissza.
Ebben az esetben 2 szálon fut. Visszalép az időben. Egyik szál: Odüsszeusz bolyongása, kalandjai, kihívások, majd hazatérése. Másik szál: Ithaka története Odüsszeusz távolléte során. 40 nap és egy évtized története. Iliász és odüsszeia összehasonlítása. 3. Az istenek szerepe (deus ex machina) Iliász: Akhilleusz édesanyján keresztül éri el az isteneknél, hogy az akháj népek ne győzzenek segítsége nélkül. Az istenek fegyverrel harcolnak, beleavatkoznak a trójai háború menetébe. Minden rajtuk múlik, az emberek csak játékszerek, bármilyen nagy hősök is; bujtogatnak, személyesen beleavatkoznak a csatába; halhatatlanok, mégis megsérülnek, és az Olimposzon panaszkodnak (az emberek erkölcsileg fölöttük állnak) Odüsszeia: Odüsszeusz az istenek döntése miatt kényszerül bolyongásra, a küklopsz bántalmazása miatt. Majd végül az istenek könyörülete miatt térhet haza 10 évnyi bolyongás után. Jelen vannak ugyan, de nem viselkednek emberként, eltérően az Iliásztól. Korlátozott szerep: az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az isteneket alaptalanul vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak néha beleszólnak; külső szemlélők.
(Iliász) férfiúról szólj nékem Múzsa ki sok fele bolygott, s hosszan hánykódott (Odüsszeia) Seregszemle (küzdő felek felsorolása) Állandó jelzős: Iliász: "fényes Akhilleusz", "hókaru Héra"// Odüsszeia: "leleményes Odüsszeusz" Anticipáció (előreutalás) Iliász: Akhilleusz jóslata Az Iliász tisztán mitologikus világképe: Az Iliász t Kr. e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akaratára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat. Az Iliász történetének indulásakor már tíz éve áll a harc Trója falainál, melynek eseményei is attól függtek, hogy az istenek közül épp ki hajlandó harcolni pártfogoltjával, sőt, már maga a harc is az istenek viszálykodása miatt indult meg.
A dzsungel könyve című Kigling műből készült magyar musical, először 1996. január 29-én volt látható, hallható a Pesti Színházban. Azóta folyamatosan játsszák, minden hónapban többször is, és az eredeti szereplőgárdából, három meghatározó színész is jelen van a produkcióban. 2021. január 30-án a 25. születésnapra készül A dzsungel könyve musical. A dzsungel könyve (eredeti cím: The Jungle Book) Rudyard Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. Kipling Indiában született, így jól ismerte az indiai dzsungelt. A könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amely mint a dzsungel törvénye jelenik meg a novellákban. Mindegyik történetben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott, antropomorf állatok. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik. A dzsungel könyve magyar musical, Rudyard Kipling azonos című könyve alapján készült.
A dzsungel könyve musical Eredeti nyelv magyar Alapmű Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Zene Dés László Dalszöveg Geszti Péter Szövegkönyv Békés Pál Főbb bemutatók 1996 – Pesti Színház Díjak Színházi Kritikusok Díja A dzsungel könyve magyar musical, amely Rudyard Kipling azonos című könyve alapján készült. A darab szövegét Békés Pál, a dalszövegeket Geszti Péter írta, a zenéket Dés László szerezte. A darabot 1996 -ban mutatta be a Pesti Színház, Hegedűs D. Géza ötletgazda rendezésében. 1996-ban elnyerte a Színházi Kritikusok Díját, mint az év zenés darabja. [1] A darab azóta több, mint 1200 előadást ért meg, [2] és az ország számos színháza bemutatta. Keletkezése [ szerkesztés] Cselekmény [ szerkesztés] Első felvonás [ szerkesztés] A darab nyitóképében a falu ébredezik. Maugli anyja áldozati dalt énekel, míg a többi ember a tűz körül táncol. (Nyitány) A Maugli családjára támadó tigris, Sir Kán legyőzi Maugli apját, a gyermek a farkasokhoz menekül, ahol Akela, a szioni farkas falka vezére úgy dönt, befogadja a gyermeket, ám ehhez a farkasok gyűlésének engedélye kell, s Sir Kán is magának akarja a gyermeket.
A farkasok rituálisan maguk közé fogadják Mauglit. (Farkas vagyok) A történet évekkel később folytatódik, amikor Balu tanítja Mauglit, hogy egyszer a dzsungel ura lehessen. Mikor a mesterszavakat (a szavakat, melyekkel segítséget kérhet az állatoktól) tanulja, kiderül, hogy szóba állt a majmokkal, mire Balu megbünteti Mauglit, bár Bagira próbálja enyhíteni Balut. (Beindul a pofonofon) A kiütött Mauglit a majmok elviszik, aki magához térve Csiltől, a keselyűtől kér segítséget. Csil Baluhoz és Bagirához siet, aki ráveszi, hogy szóljon Kának, a kígyónak a majmok tartózkodási helyéről (mivel Kának elintézetlen ügye van a majmokkal). Időközben a majmok megválasztják Mauglit vezérüknek (miután felruházták egy farokkal) (Egy majomban őrlünk), ám amikor az visszakozni látszik, ellene fordulnak. Ekkor érkezik Ká, aki hipnotizálja a majmokat. (Válj kővé) Épp Mauglit akarja hipnotizálni és megenni, amikor Bagira és Balu megérkezik, és figyelmeztetik Kát, hogy Maugli nem majom. Mikor Ká elvonul a majmokkal, Balu ismét büntetést szab ki Mauglira, ám véletlenül egy verembe veri be.
Ez itt a monkey funky, igen, ez a mi fánk, A majom ugye gyönyörű, kispofánk? Az agya nagy, ugye odavagy? Nem akad agy, Csak ez az egy, akinek 42412 A dzsungel könyve (musical): Száz a kérdés Mit szólsz, ha a dzsungel nem ad, Se vizet, se vadat és nem akad egy falat sem? Mit szólsz, ha mindent elragad, És kiröhög a dögevő hiéna had, A hírnevedből nem marad semmi? Vadászbó 41306 A dzsungel könyve (musical): Beszél a szél Szél. Beszélt a szél. Fülembe súgott. Szava hívott, Mikor éj mélyén idetévedtél. Ó, szél... beszélt a szél. Pihentünk csend szigetén. Te meg én. Ha fáztál, mindig hoz 38255 A dzsungel könyve (musical): Kegyelet egylet Úgy fáj, hogy vele is így esett! Dicsérjük őt egy kicsit! Úgy fáj a napi húsz gyászeset! Temetni jöttünk mi itt. Bágyaszt a keserűség. Fáraszt a keselyűség. Gyász-frász az 37725 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
A fáklyákkal visszatérő Maugli megvédi Akelát, elűzi Sir Kánt, de a farkasokat már nem tudja visszaállítani maga mellé. Balu, aki érzi halála közeledtét, elbúcsúzik Mauglitól, aki először sír, és elmegy meghalni. (Amíg őriz a szemed) Balut követik a keselyűk, az elborzadt Maugli pedig úgy dönt, hogy az emberek közé áll, de megfogadja, hogy a gyűlés sziklájára teríti Sir Kán bőrét. Második felvonás A második felvonás az emberek vadászatával kezdődik. (Vadászok dala). Ekkor érkezik Maugli a faluba, ahol csak az asszonyok vannak otthon. Először Túnával, Buldeónak, a falu vezetőjének asszonyával találkozik, aki elkezdi beszédre tanítani Mauglit. (Szavakat keresek) Mikor bemutatja a többi asszonynak, befogadják a faluba. (A mi emberünk) A faluba visszatérő férfiak azonban nem látják szívesen az új jövevényt. Kiderül, hogy Buldeó pénzen váltotta meg magának Túnát, s hogy Sir Kán bőrére vérdíjat tűztek ki. Maugli elmondja, hogy Sir Kán őt keresi, de nem hisznek neki. A férfiak tigrisvadászatra indulnak.