A brooklyni haszid zsidó közösségből elmenekülő Deborah Feldman történetét ma már milliók ismerik, köszönhetően Unortodox című regényének és az abból készült Netflix-sorozatnak. Deborah Feldman, Alexa Vachon, Portrait, Unorthodox, Author, Interior, Inside, Headshot, Porträt, Berlin, Editorial, Netflix A brooklyni haszid zsidó közösségből elmenekülő Deborah Feldman történetét ma már milliók ismerik, köszönhetően Unortodox című regényének és az abból készült Netflix-sorozatnak. Unortodox - A másik út PDF - presapfirodogib4. A magyar Elle-nek többek között arról mesélt, hogyan fedezte fel az érzékiséget, miért éppen Berlinben él, és miért látogatott el Újfehértóra. Mi hiányzik leginkább az előző életéből? A legjobban a nagymamám hiányzik, akivel nagyon szoros volt a kapcsolatom. Különleges nő volt, aki félelmetes megpróbáltatásokat élt túl, mégis mindenben meglátta az örömöt és a szépséget, sokat tanultam tőle, többek között ezt az értékrendszert. Magyar volt, magyarul beszélt, magyar ételeket főzött, azt gondoltam, ha a szülőföldjére utazom, végre újra közel érezhetem magam hozzá.
Nem olvastam Deborah Feldman 2012-ben írt önéletrajzát (Unorthodox: The Scandalous Rejection of My Hasidic Roots, magyarul: Unortodox – A másik út – Hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek), de ösztönösen érzem, hogy jobb (érdekesebb), vagy legalábbis másképpen rossz (másképpen érdektelen), mint a könyv alapján készült négyrészes sorozat. Unorthodox szerzője: „a haszid ex-férjem is otthagyta az ortodox közösséget” - Kibic Magazin. Anna Winger adaptációja két ellentétes világ, két tankönyvi módon megkülönböztethető közösség életét hivatott bemutatni. Az alkotói szándék szerint a két prezentált halmaznak – a főszereplőn kívül – gyakorlatilag nincsen metszete, és míg a haszid világnál a főhősnő számára láthatóan nem létezik rosszabb és undorítóbb, addig a másik út garantálja számára az újjászületést és a testi-lelki boldogságot. Nem véletlenül említem az undort, hiszen a williamsburgi jelenetekben jóformán nyolcpercenként kapjuk meg a zsigeri iszony manifesztációit. Ezen utálat legérzékletesebb eszköze a főszerlő Esther Shapirót alakító Shira Haas jelenléte és – tetszik vagy sem – megjelenése, aki úgy néz ki ebben a filmben, mint aki maszkírozás nélkül szerepelhetne bármelyik fantasyben (a magyar tekintet számára megfűszerezve némi Nyilas Misi-s bájjal).
Ez utóbbi nem is gond, hiszen nagymamája, Bubby egész nap takarít, süt, főz és a szigorú szabályok ellenére a lánynak biztonságos helye van. Az iskolában már jobban szenved, ami igazából csak egy alibi iskola, hogy a goj (nem zsidó) hatóságok békén hagyják őket, a valódi célja, hogy a lányokat lefoglalják, amíg nem mennek férjhez. A lány kevesli a hasznos tananyagot, miközben olyan tanmeséket kell bemagolniuk, amiben a fiatal lány az erős szél miatt inkább a térdéhez szögeli a szoknyája szegélyét, minthogy a férfiak meglássák a combját. Tényleg csak ekkor lesz elégedett Isten? Miért kell a holokausztot túlélő nagymamájának megvárni, amíg a férje elmegy otthonról, hogy titokban, halkan zenét hallgathasson, akár dúdoljon? Egyetlen célja lehetett: minél több gyereket szülni. De ő egy másik utat választott… – Megnéztük az Unorthodox című sorozatot - WMN. Nem járhat neki annyi szabadság, hogy szabadon énekeljen, ha már kiirtották a teljes családját Auschwitzban? Deborah 16 éves korára kijárja az iskolát, eddigre már van annyi világképe, hogy kiharcoljon egy helyet a tanári karban, és 17 éves, mikor a nagynénje és nagyszülei kijelölik számára a 21 éves Elit férjnek.
A szökéses történetek belülről jövő kritikát tartalmaznak. Amikor Feldman könyve kijött 2012-ben, az a haszid közösségek részéről dühödt visszhangra talált, úgymond az ultraortodoxok ábrázolása eltúlzott és hamis. De ez nem tartotta vissza, mert "láttam olyanokat, akiknek ugyancsak kijutott a szidalmakból, pedig egészen ártatlanok voltak; rosszabbra számítottam. " Feldman Berlint olyan városnak tartja, ahol otthonra találhatnak azok, akik önazonosságukkal és vallásukkal küszködnek. "Sok amerikai szemében Berlin még mindig a Holokauszt jelképe, nekik fogalmuk sincs arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a fiatalok számára. Manapság sok zsidó igyekszik újra fogalmazni zsidóságát. Berlinben igazán lehet vitatkozni; nem erőlteti a döntést, nem kéri, hogy legyél lojális hozzá. Az identitás itt nagyon megengedő. " Ugyanakkor ez teljesen új talaj Esty számára, aki bonyolult helyzetben találja magát az ortodoxia és a modern világ között. Új környezete a tabula rasát kínálja számára – legalább is elméletben.
"Mindketten zsidók, teljesen különböző háttérrel, tökéletesen kiegészítik egymást szemléletükben, Maria [Schrader] pedig tapasztalt rendező. Amikor kértek, kéznél voltam, de nem avatkoztam az alkotási folyamatba… Annak idején a kiadóm úgy találta, hogy a regény csak New Yorkban lehet sikeres, nem hitt abban, hogy másutt is megértik. Sőt, voltak, akik a megfilmesítésben sem hittek. De változnak az idők, mostanában máshogy tekintenek az ultraortodox közösségre, és azokra is, akik azt elhagyják. " A Shtisel: Let's Talk About It Facebook csoportnak 17. 000 lelkes tagja van. Sokan követelik, hogy az eredetileg két évfolyamos sorozatot folytassák. "A Shtisel átütő sikere az emberi történetmesélésen alapul" – mondja Feldman. Unorthodox | Official Trailer | Netflix In pursuit of self-determination, a young woman leaves her ultra orthodox Jewish community in New York City to start a new life in Berlin. But just as she st… Az ortodox környezet világi szempontból, kívülről történő ábrázolása az elfogultság vagy a 'kukkolás' veszélyét rejti magában.
Alig vártam, hogy Deborah és a kisfia kikerüljön ebből a világból és végre szabad lehessen. Mivel tudni, hogy ez egy igaz történt és Deborah kijutott, így miatta kevésbé aggódtam, de attól nagyon féltem, hogy vajon a kisfiát magával tudja-e vinni majd. Hiszen őt is azért nevelték a nagyszülei, mert az édesanyja csak nélküle tudott elmenekülni ebből a szörnyű, elnyomó, megnyomorító közösségből. Nem árulom el persze, hogy mi lett a kicsi sorsa, ezt majd mindenki megtudhatja a könyvből. Az biztos, hogy Deborah nagyon erős, intelligens nő. Egy elnyomó környezetben is képes volt rátalálni önmagára, fejlődött, megerősödött és elég bátor volt ahhoz, hogy elinduljon a szabadság útján. Az pedig külön bátorságra vall, hogy meg is merte írni a történetét az őt ért fenyegetések ellenére. Hogy tetszett a könyv? Bepillantást engedett egy olyan közösségbe, amelyet másképp nem ismerhettem volna meg. Nagyon át tudtam érezni Deborah sorsát, aggódtam érte, drukkoltam neki, és mindeközben hálát adtam a sorsnak, hogy én jó helyre születtem, ahol szabad lehetek és önmagam.
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Emellett a fesztivál szellemiségéhez illeszkedve a film képileg is unikális (az operatőri munkáért Flavia Martinez felelt); az utolsó snittben használt archív felvételek megvalósítása kivételes kreativitásról tesz tanúbizonyságot. A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat elnyerő Bosszú műfaját tekintve lassú folyású kamaradráma. Martijn egy mexikói kisvárosban éli mindennapjait a fia elvesztése után, akinek vélelmezett gyilkosát szabadlábra helyezik. ORIGO CÍMKÉK - Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál. Az egy napot felölelő történet az első órában hétköznapi helyzeteken keresztül ismerteti meg karakterét, akinek belső vívódása folyamatos feszültségben tartja közönségét. A film talán hosszabbra nyújtja expozícióját, mint az indokolt lenne, ám Martijn Kuiper játéka, továbbá a kisváros közegének körültekintő ábrázolása emlékezetessé teszi Rodrigo Fiallega rendezői debütálását. Portré a lángoló fiatal lányról. A képek forrása: Zsigmond Vilmos Filmfesztivál Érdemes kiemelni a Zsigmond Vilmos-díjat elhódító Portré a lángoló fiatal lányról című francia alkotást, amely már rengeteg nemzetközi fesztiválon mérettette meg magát (BAFTA, Cannes-i Filmfesztivál, Golden Globe, TIFF stb.
Átadták az 5. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál elismeréseit Szegeden. Az idei f ő díjat, a Zsigmond Vilmos-díjat a "Portré a lángoló fiatal lányról" cím ű francia film operat ő re, Claire Mathon kapta. Rádió 88 Szeged. Több mint 400 nevezés érkezett idén az ország egyik legnívósabb operatőri seregszemléjére, a válogató zsűri munkája után végül 11 nagyjátékfilm és 30 rövid-, illetve kísérleti film mérettette meg magát a világ minden tájáról. Versenyben voltak Európán kívül többek közt Fülöp-szigeteki, dél-koreai, dél-amerikai és mexikói alkotások is. A fesztivált immár ötödik alkalommal szervezték meg Zsigmond Vilmos szülővárosában. Bár a versenyprogram hivatalosan szeptember 21-től 25-ig tartott, ebben az évben már a nulladik napon, 20-án elkezdődtek a vetítések. Az OFF programban mutatták be az időhiány miatt versenybe nem került műveket, valamint a Belvárosi Mozi pandémiás helyzetre reagáló pályázatában díjazott karanténfilmeket. Összesen mintegy 1500 percben, 25 órányi vetítési időben nézhetett filmeket a fesztivál közönsége.
A díjazásra rendelkezésre álló összeg: 3 millió forint. Együttműködő partnereink: Magyar Filmművészek Szövetsége Art Mozi Egyesület Szeged Megyei Jogú Város Magyar Hollywood Tanács Támogatóink: Szeged M. J. Város EMMI NKA Europa Cinemas Alapító és szervező: Belvarosi Mozi (Szegedi Rendezvény-és Médiaközpont Nonprofit Kft. )
A nagyjátékfilm kategória legjobbjának a Bosszú című mexikói alkotást fényképező Natalia Cuevas -t választották, a mű rendezője Rodrigo Fiallega. A kísérleti filmek között a zsűri az elismerést Hejüsz Bettinek ítélte oda a Még emlékszem című filmért, melyet Chilton Flóra rendezővel készített. A legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést Vincze Alina operatőr vehette át a Mónika nem akar a földön járni című alkotásért. Szeged város díjával Gyuricza Mátyás operatőrt jutalmazták a Kelet című magyar filmért, amit Dávid Attila rendezővel készített. A kritikuszsűri díját Hajdu Szabolcs rendező Békeidő című filmjének fényképezéséért Bántó Csabának ítélték oda, ahogy a legjobb fiatal művésznek járó elismerést is az operatőr vehette át. Májusban tér vissza a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál jövőre | Szeged Ma. A közép- és főiskolásokból álló diákzsűri elismerését Apoorva Satish rendező Kanya című filmjének operatőre, Faraz Alam kapta. Az Ezüsthaj Filmklub díját a Frontera Azul című perui film fényképezésért Jorge Carmonának ítélték oda. Idén a zsűri döntése alapján az életműdíjat Kardos Sándor – A kis Valentino, az Álombrigád, az Egészséges erotika, az Eldorádó, A legényanya, A hídember című filmek társalkotója – kapta.
Azonban nem csak a nyitónapon képviseltette magát a szakma: számos operatőrrel és rendezővel találkozhatott a közönség a négy nap alatt, a beszélgetéseken keresztül pedig a néző betekintést nyerhetett a filmkészítés kulisszáiba. Minden délelőtt változatos workshopok várták az érdeklődőket olyan témákban, mint az Origo filmstúdió szerepe a magyar filmiparban, vagy a Makói Videóműhely működése. Innen került ki többek között az a Balázs István Balázs is, aki egy éve Casting című rövidfilmjével a kritikusi és a legjobb fiatal operatőrnek járó díjakat vihette haza. Már a negyedik fesztiválon megfigyelhető volt, hogy számos spanyol nyelvű pályamű nyerte el az előválogató zsűri tetszését. Ez a trend az ötödik fesztiválra csak erősödött: a tizenegy bejutott nagyjátékfilm között négy mexikói, egy spanyol és egy perui alkotást találunk. A kisjátékfilmek között az említett nemzeteken túl Kolumbia és Ecuador egy-egy filmmel tovább erősíti a fesztivál kulturális sokszínűségét. Természetesen Európa (szlovén, lengyel, francia és holland beadványokkal), illetve Magyarország sem tekinthető alulreprezentáltnak a maga hét versenyfilmjével.