Mindig emlékeztesd magad, hogy ez egy egyszeri összeg, ami befektetés a közös, boldog jövőtökbe. Ha máshol feltünően kedvező áron találsz egy Amerikai Meztelen Terrier kiskutyát, könnyen a saját csapdádban találhatod magad és a későbbiekben nagy valószínűséggel rengeteg pénzt fogsz otthagyni az állatorvosi rendelőben. Ugye te sem ezt akarod? Tudj meg többet: Miért a Wuuff-on válassz kiskutyát?
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Kíváncsi és okos természetüknek köszönhetően könnyen kezelhető, szeretik a gyermekeket és viszonylag könnyen tartható más kutyákkal vagy háziállatokkal. Az amerikai meztelen terrier fejlett izomzatú, aktív, erélyes és fürge fajta. A testhossz és a testmagasság preferált aránya 10: 9. Ez azt jelenti, hogy a kutya hosszának minden esetben meg kell haladnia a magasságot. A magassága 25 – 41 centiméter között, súlya 5 - 10 kilogramm között mozog. Feje széles, enyhén ívelt, ék alakú, a test méreteivel arányos. Fogai épek, megfelelő nagyságúak és egyenletesen helyezkednek el. Fülei fordított V alakúak, a koponya külső szélein helyezkednek el, és a kutya egyenesen, kihegyezve vagy lekerekítve hordja őket. A szőrös változatnál a leengedett fül teljesen megszokott, a meztelennél elfogadott dolog. A lekonyuló fül viszont elfogadhatatlan hiányosságnak számít. Amerikai kopasz terrier dog. Farka természetes, tövénél erős, vége felé keskenyedő. Az amerikai meztelen terrier egyedülálló a kopasz fajták között, mivel kopaszsága recesszív, vagyis két meztelen kutyának kizárólag meztelen kiskutyái születhetnek.
A koronavírus pandémia jelenlegi szakaszában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szerológiai vizsgálatok is. A szerológiai vizsgálatokat vénás vérvétellel nyert mintából végezzük, a vizsgálat célja a vérben lévő ellenanyagok (antitestek kimutatása), az immunválasz megítélése. Vakcináció után kialakult védettség kimutatása esetén szintén ennek az új megközelítésű tesztnek egy variánsát javasoljuk: olyan IgG+IgM ECLIA tesztek is léteznek, melyek csak a virális S (spike) fehérje ellen termelt antitestek mennyiségét mérik, azaz a vakcináció során az S-antigén alapú vakcinák ellen termelt ellenanyagok specifikusan kimutathatók. Persze a vírusfertőzésen természetes úton átesettek szervezetében is kimutathatók anti-S IgG+IgM ellenanyagok, de egy oltás utáni booster effektus nagyon szépen kirajzolódó görbéje és valószínűleg többszörös értéke az előbbiektől általában jól elkülöníthető. Az eredmény U/ml egységben kerül interpretálásra, a titer 2-3 hónaponkénti mérésével jól nyomonkövethető az ellenenyagszint változása: Eddigi tapasztalataink szerint az első oltás után a 20-80 U/ml tartomány nagyságrendjébe emelkedik ez a titerérték egészséges fiataloknál és középkorúaknál.
Egyre több adat van arról, hogy a legtöbb elérhető vakcina már az első dózis beadása után is generál némi védettséget. Ez azonban nem általános, nem igaz mindenkire, és építeni sem lehet rá – még akkor sem, ha Magyarországon rögtön megkapja az oltási kártyát az, aki túl van az első adagon. Mi a különbség a két oltási immunreakció között, és miért lenne érdemes meggondolni az első oltás után, hogy beüljünk a tömeg közepére a teraszokon? A magyar kormány aszerint oldja fel a különböző korlátozásokat, hogy hány embert oltottak be koronavírus ellen – csakhogy ilyenkor még nem beszélhetünk teljes immunizációról, hiszen csak arról van szó, hányan kapták meg az első oltást. Az első oltásra nem mindenkinek reagál ugyanúgy a szervezete, és nagyon nehéz megjósolni, hogy az első adag után ki az, aki nagyobb biztonsággal mehet tömegbe, és ki az, akinek jóformán semmilyen védettsége nem alakul ki a második oltásig. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.
Idősebbeknél és nem egészségeseknél ez alacsonyabb szinteken mozog. A megfelelő időben (21 nap múlva) beadott második oltás után ez az érték jelentősen megugrik, átlagosan 2000 U/ml környékén látjuk az eredményeket a második oltás után 8-10 nappal, de nem ritkák a 8000 U/ml körüli értékek sem. A titer lecsengésének dinamikáját egyelőre nem ismerjük és egyelőre szintén nem ismert, hogy a magas, többezres nagyságrendbe eső értékek között van-e különbség a védettség tekintetében. Természetes átvészeltség után az első oltás értékeihez hasonló értékeket látunk anti-S IgG-re. Átvészeltség utáni oltásnál pedig többször láttunk már az előzőekben írt titerértékeknél jóval magasabb szinteket is, de ehhez még nincs elegendő adat a birtokunkban. A vakcinák mai piacán megjelent már olyan oltóanyag is (Sinopharm), mely legyengített, teljes SARS-CoV-2 vírusokat tartalmaz, azaz a védettség itt várhatóan minden kifejeződő antigén ellen termelődő antitestek révén valósul majd meg. A szerológiai kép ez eseten egy teljes vírusfertőzéshez hasonló "N", "S" és más antigének elleni titerek megjelenését is fogja mutatni, azaz elvileg nem lesznek elkülöníthetők a vírusfertőzésen átesett és a teljes vírus oltóanyaggal oltottak.
– A vakcina második adagját nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során. Milyen oltási reakciók léphetnek fel? – Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. Magyarországon az eddig beoltottaknál – beleértve az időseket is – csak néhány esetben tapasztaltak enyhe oltási reakciót. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos fogja felhívni a figyelmet. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek. A leggyakoribbak: fájdalom a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz, injekció beadási helyén jelentkező duzzanat. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak. – A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl.
Ami a teljes védettség kialakulását illeti, ez az alábbiak szerint alakul a vakcina-típusoknál: Pfizer/BioNTechnél minimum 7 nap; Moderna esetében minimum 14 nap; AstraZeneca esetében minimum 15 nap; Szputnyiknál minimum 3 hét, Sinopharmnál legalább 14 nap. A két oltás közül a másodiknál tapasztalható az eddigi megfigyelések alapján nagyobb mértékű immunválasz. A mellékhatások azonban 1-2 nap alatt elmúlnak. Ezek közül a leggyakoribb a fejfájás, fáradékonyság, gyengeség, aluszékonyság; duzzanat, bőrpír az oltás beadása helyén; á tmeneti láz; hasmenés; izomfájdalom; ízületi fájdalom; hányinger; köhögés; étvágytalanság; hányás. Amennyiben súlyos mellékhatásokat érzékelünk, err ől orvosunkat mindenképpen tájékoztatnunk kell – kötelező is jelenteni -, másrészt elképzelhető, hogy a vakcina beadása időpontjában éppen koronavírusosak voltunk, csak nem tudtunk róla. Ilyen esetben lényeges, hogy megfigyelés alatt álljunk és kövessük orvosunk utasításait. Koronavírus-vakcina – Miért kell felvennünk az első elérhető oltást?