Gyüjtő szorgalmuk oly élénk, hogy azt minden áron még porzás útján is kielégíteni törekszenek. Tulajdonképeni rabló méh nincsen, de alkalomadtán s különösen ha inség fenyegeti őket, minden méh rablóvá válik. L. még Anyaméh és Munkásméh. A Nagy Boczonádi kaptár története A Boczonádi kaptárak kifejlesztője Boczonádi Szabó Imre volt, aki 1847-ben született Kiskunfélegyházán és 1933-ban halt meg. Színész, dal- és zeneszerző volt, illetve később méhészkedéssel kezdett el foglalkozni. A kaptár - Kaptárgyártás, méh kaptár készítés. 1885-ben kezdte el a méhészkedést, 1902-ben mutatta be első álló kaptárát, majd folyamatosan áttért a fekvő kaptárak használatára. 1913-ban mutatta be első 24 keretes kaptárát, amelyben 42x36cm-es külméretű kereteket alkalmazott. Mai formájában Nagy Boczonádi 24 vagy NB 24 kaptárnak nevezik ez a vándorkaptárt a kitalálója után. Ez a forradalmian új kaptár megosztotta a szakmát, de később egyre többen elismerték és kezdték használni. Az 1980-as évekre állítólag nagyjából a méhészek 80%-a a Boczonádi kaptárakat használta Magyarországon.
A kasos méhészkedés egyes területeken sokáig életképesen működött a keret, illetve a kaptár "felfedezése", alkalmazása után is. Ennek alapját a hosszan tartó méhlegelőn főképp a rajoztatás és a viasztermelés biztosította. Kasok az ÁTK Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoport gyűjteményéből Gödöllőn A kas, mint méhlakás természetes anyagból (szalma, gyékény, vessző), olcsón készült, benne a lépeket a méhek minden külső segítség nélkül építették. A keret megjelenése elsősorban a mézelvételnél jelentett előnyöket a kezdeti időszakban. A XIX. század közepén jól ismert és a gyakorlatban is alkalmazott volt a lengyel Dzierzon (dzserzon) ún. léces kaptára, ahol még csak a felső léc létezett, mivel méhekkel betelepítve is használható maradt. Milyen kaptárokat használunk? Honnan származnak? - Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.. Hazánkban az 1848-as szabadságharc előtti években Kövesdi Szarka Sándor az "Ízletes méhtenyésztés" című könyvében ismertette keretes kaptárját, amely számos jelentős technikai vívmány ellenére hatástalan maradt. Később az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a német mintára készült háromkeretsoros, hátsó kezelésű kaptárt fogadja el (1874), majd az állam is ezt terjeszti.
A rakodó Kaptár lényegében szintén álló, mert egymás fölött több keretsora van, de mindegyik külön, levehető fiókban elhelyezve. A legalsó fiók a fészek, erre jön egy vagy több mézkamra. A fiókokban a keretek fölülről kezelhetők. Ilyenek: - A Balogh Bálint-féle kaptár (36, 6 x 36, 6 cm) 11 keretes, 134, 75 dm2 lépfelületű fészekkel és félmagasságú, hizlalt keretes mézkamrákkal. - A Mogor kaptár (42, 8 X 25 cm) 10 keretes fészke 92, 2 dm2 lépfelületű, - a Hunor-é (42 X 27 cm) 100 dm2, - a közép Boczonádi-é (42 x 29 cm) 109 dm2. A világon csaknem mindenütt a rakodó kaptár az uralkodó. A legelterjedtebb az amerikai Langstroth-féle kaptár (44, 8 x 23, 2 cm), 10 kereten 86, 8 dm2, 20 kereten pedig 173, 6 dm2 fészek lépfelülettel. Európa legelterjedtebb kaptárja a Dadent- Blatt- féle kaptár (43, 5 x 30 cm) 12 keretes fészek 136 dm2 lépfelületű. A német Zander féle kaptár (42 X 22 cm) 9 keretes fészekben 72 dm2 lépfelülettel. A rakodó Kaptár zárt méhesbe nem való, egymásra több sorosan nem rakható.
Boltíves keretekkel van ellátva a Friedrich-féle K. és a Gravenhorst-féle szalmakas. A Kaptár rendszerint hátul vagy oldalt; némely formáknál, mint a Berlepsch-féle fekvő Kaptár-nál, a Brózik, Dömötör, Juhos, Gobóczy-félénél felül kezelhető. Különleges formák az Abboth, Johnston és Langstroth-féle, melyek, különösen a legutóbb nevezett, Amerikából délibb országokban igen elterjedtek. Méhészettel kapcsolatos cikkek