Az első ilyen eset, ha a várandós nőt a gyermeke egyéves koráig a munkáltató nem tudja olyan munkakörben alkalmazni, ami az egészségi állapotának megfelel. Ekkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére az alapbérét fizetni. A szabálynak általában a terhesség alatt van jelentősége, a baba megszületése utáni időszakban ugyanis az édesanya általában amúgy is fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. A másik eset pedig az állásidő. Ez olyan időszakot jelent, amikor a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ha ez nem valamilyen elháríthatatlan külső ok következménye, akkor erre az időre is jár a munkavállaló alapbére. Mi több, ha a beosztás alapján a munkavállalót valamilyen bérpótlék illetné meg (pl. mert az állásidő az éjszakai időszakra esik), akkor az alapbéren felül ezt is ki kell fizetni. Ha munkavégzés hiányában jár díjazás a munkavállalónak, az főszabály szerint a távolléti díjat jelenti. Így például távolléti díj jár a szabadság idejére, a felmentési időre, illetve annak 70%-a jár a betegszabadság tartamára.
2013. január 1-jével hatályba léptek a távolléti díj számításával kapcsolatos szabályai, amellyel kapcsolatban a közelmúltban szakmai körökben és a sajtóban is többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot. Jelen segédlettel ezért szeretnénk az új számítási módszert övező bizonytalanságot eloszlatni és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani. A távolléti díj számításának elvi módszerére vonatkozóan több megoldás is lehetséges. Értelemszerűen minden módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az új munka törvénykönyve kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott – az általános munkarend szerinti munkanapok számától független – 174-es osztószám alkalmazása is. Rögzíteni szükséges, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a munkavállalónak anélkül jár ellenérték, hogy az adott időszakban teljesített volna, a jogszabályok valamilyen átalány-díjazás megfizetését írják elő. Ez általában a távolléti díj, egyes esetekben viszont az alapbér, míg néhány jogszabály a formálisan már évek óta megszüntetett átlagkereset fizetéséről rendelkeznek. Áttekintjük, mit kell tudni ezekről az átalány-díjazási formákról! A munkavállalót a munkabér alapvetően a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért illeti meg. Bizonyos esetekben azonban akkor is díjazásra jogosult, ha e fő kötelezettségeit nem teljesítette, például a fizetett szabadság idejére. Mivel ezekre az időszakokra értelemszerűen nem a tényleges teljesítés alapján lehet ellenértéket megállapítani, a törvény maga meghatározza az irányadó díjazás mértékét. Ez két esetben a munkavállaló alapbérével egyezik meg.
A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően – mind pozitív, mind negatív irányban – eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől. Természetesen hasznos szakmai vitát folytatni arról, hogy a jogalkotó által választott számítási módszer minden tekintetben megfelelő-e, ugyanakkor a számításra vonatkozó törvényi szabályozást egyértelműnek tartjuk. Számítunk és nyitottak vagyunk ugyanakkor mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény "finomhangolására". A Nemzetgazdasági Minisztérium már kifejezte hajlandóságát arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján – az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen – áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként, amennyiben szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását.
700. 000 Ft (1 900 000 Ft 2009) 18% (17% 2009) 1. 001 Ft-tól 306. 000 forint és az 1. 000 forinton felüli rész 36%-a 7 137 000 Ft éves összjövedelem felett az e feletti rész 4% különadó Adószámítás: Sávos: minden hónapban a bért fel kell szorozni 12-vel, meghatározni az éves adót, abból levonni az adókedvezményt (ha jár), majd a maradékot el kell osztani 12-vel és abban a hónapban ennyi adót kell fizetni. Göngyölítéses: össze kell adni az addig megszerzett adóelőleg alapokat, így kiszámítani az adótábla szerinti várható adót, majd csökkenteni kell a már megállapított adóelőlegek összegével. SZJA- kedvezmények: Kedvezmény fajtája Kedvezmény mértéke Adójóváírás: A bér 18%-a, max. 11 340 Ft/hó, 1, 25 m Ft-ig, 2. 762 millióig csökken a bér és a jogosultsági határ különböztetések 9%-val. Magán nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés: A saját tagdíj kiegészítés 30%-a Súlyosan fogyatékos magánszemély: Havonta az év első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. Családi kedvezmény: Kedvezményezett eltartottanként 4 ezer Ft/hó, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a 3 főt eléri.
A védelem időtartama A védelem időtartama nem korlátlan, az az Mt. 65. e) pontja alapján legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapon keresztül állhat fenn. Noha korábban vita állt fenn a védelem időtartamát illetően, a 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. "Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama. " A fentiek alapján a védelem tehát nem csak egyszer illetheti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően. Amennyiben jogvita alakul ki a felek között a dátumokat illetően, így a felmondási tilalom fennállásának pontos időtartamát illetően, úgy orvosi szakvélemény és állásfoglalás útján tisztázható a felek között a jogvita.
Kedves Látogatónk! 2021. június 4-e, a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendhagyó történelemórára várjuk a diákcsoportokat a Kossuth térre. A program keretében lehetőség nyílik felkeresni az Összetartozás Emlékhelyét, megismerni az Országházat körülölelő tér szobrait, emlékműveit és a hozzá kapcsolódó történelmi eseményeket. A diákok hallhatnak gróf Andrássy Gyuláról, az első felelős magyar kormány tagjairól, Tisza Istvánról és az első világháborúról, valamint az 1956-os Kossuth téri sortűzről is. Az osztrák kormány tagjai felajánlották egyhavi jövedelmüket jótékony célra. A rendezvény zárásaként a csoportok az Országház kupolacsarnokában megtekinthetik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. A rendhagyó történelemórán való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A programmal kapcsolatos további információkat a jelentkezést követően e-mailben megküldjük. Kérjük, válasszon sétát és időpontot! Célunk, hogy minél több diák részt vehessen a programon, így kérjük, hogy egy osztály csak egy programra regisztráljon. A program tartalma: rendhagyó történelemóra egy választott témában (30 perc), tárlatvezetés az Összetartozás Emlékhelyen (20 perc) valamint a Szent Korona és a koronázási jelvények megtekintése (20 perc).
Az első felelős magyar kormány Ide jönne valami általános szöveg, vagy a tagok felsorolása képekkel?
Azt az eredményt kaptuk, hogy a négy verseny alatt 2 nő és 31 férfi szakács mérette meg magát. A Czifray szakácsverseny versenyzői között 2010 és 2020 időszakban a nők az alábbiak voltak. Sára Zsuzsa - Arany Kaviár vendéglő, Budapest Moórné Somogyi Veronika - Kakas Vendéglő, Budapest Így a Czifray szakácsverseny versenyzői között a nők és férfiak aránya 2:31 (= 6%). A két női versenyző az I. fordulóban vett részt. A többi fordulóban nem volt női induló. 👩NŐK: 2 FŐ 👨FÉRFIAK: 31 FŐ 🙆NŐIKVÓTA: 6% #noikvota50 forrás A Forbes HU 2021 címlapjain 4:12 a nők és férfiak aránya #M154 Elemeztük a magyar Forbes üzleti magazin címlapjain szereplők listáját. Azt az eredményt kaptuk, hogy 2021-ben 4 nő és 12 férfi szerepelt a címlapokon. A magyar Forbes címlapokon 2021-ben szereplő nők az alábbiak. Magyar kormány tagjai filmek. Orvos-Tóth Noémi Tomán Szabina Ördög Nóra Molnár Dóra Így a magyar Forbes címlapokon 2021-ben szereplők között a nők és férfiak aránya 4:12 (= 25%). A magyar Forbes magazin főszerkesztője Galambos Márton.
Mindenesetre érdeklődéssel várom a pártmédia forradalmi megújulását. Höhö. Miközben Németországban az egészségügyi miniszter kiállt a nyilvánosság elé és elmondta, meg kell fékezni a járványt, mert hamarosan túlterheli az ellátórendszert. Magyarországon nincs egészségügyi miniszter, de van egy Kásler Miklós, aki arról mesélt, hogy a covidosoknak előkészített ágyak és az intenzíves ágyak közel fele még üres, van dögivel lélegeztetőgép, orvos és szakápoló. Amúgy pedig azért tűnik nálunk magasnak a covid-áldozatok száma, mert mindenkit beleszámol a rendszer, ha fertőzött volt. Még azt is, aki balesetben halt meg. Magyar kormány tagjai teljes. Csak érdekességként: Németország akkor fúj most riadót, amikor napi 75 961 új fertőzést azonosítottak, és 357 ember hunyt el. A járvány kezdete óta Németországban az áldozatok száma 100 476. Magyarországon ugyanekkor 11 871 új fertőzött, 162 áldozat volt. A járvány kezdete óta 33 866 az összes áldozat száma. Németország lakossága 83, 24 millió fő, Magyarországé 9, 75 millió. Akinek van kedve, számolgasson bátran.
Közélet Hétfőn jelentette be kormányának végleges névsorát Orbán Viktor. 2010. 05. 03 | Szerző: Világgazdaság Online 2010. 03 | Szerző: Világgazdaság Online Több hetes találgatás és kiszivárogtatások után jelentette be Orbán Viktor a Fidesz elnöke kormányának tagjait. Mint azt korábban a Világgazdaság Online is megírta a miniszterjelöltek közül hétfőig csak Martonyi Jánosnak, a külügyminiszteri poszt várományosának és Navracsics Tibornak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium leendő vezetőjének és egyben kormányfőhelyettesnek a nevét hozta nyilvánosságra Orbán Viktor, akit az Országgyűlés alakuló ülésén jelöl miniszterelnöknek az államfő. Az Orbán-kormány tagjai - A végleges lista!. Matolcsy György nemzetgazdasági, Fellegi Tamás infrastrukurális és vagyongazdálkodási miniszter lesz. Réthelyi Miklós lehet a humán (nemzeti integrációs) miniszteri poszt várományosa, a belügyi tárca élére pedig - a hírek szerint - Pintér Sándor kerül. A honvédelmi miniszter Hende Csaba, az agrárminiszter Fazekas Sándor lesz. Matolcsy Györgytől azt várják, hogy a magyar gazdaságot Széchenyi országépítő politikájának megfelelően vezesse ezt a területet és állítsa talpra a hazai gazdaságot.