Németh Lajos nyerte idén az epizódszereplők Aase-díját. A Gobbi Hilda által alapított elismerést Hammerstein Judit, az EMMI kulturális helyettes államtitkára adta át a Bajor Gizi Színészmúzeumban december 16-án. 2013 október 24., 07:00 Vizuál kritika Szigeti Orsolya Elnyűtt papucs a karosszék előtt Gobbi Hilda születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást az Országos Színháztudományi Intézet, hol máshol, mint a Gobbi által alapított Bajor Gizi Színészmúzeumban. Egy nagy vitrin, teli apróságokkal, régi ernyő, olvasólámpa, kártya, szemüveg, egy doboz cigi - megannyi apró kellék az élethez. KRITIKA 2013 október 5., 09:00 mti (va) Gobbi 100 - Beszélgetés a Bajor Gizi Színészmúzeumban Gobbi Hilda és a Nemzeti Színház címmel rendeznek beszélgetést a Gobbi Hilda-centenárium programsorozatának részeként október 10-én, 16 órától a Bajor Gizi Színészmúzeumban, ahol a színésznő életmű-kiállítása is látható. A beszélgetés vendége lesz Cserhalmi György színművész, valamint Imre Zoltán és Gajdó Tamás színháztörténészek.
A Szabó család főszereplői: Szabó Ernő, Gobbi Hilda és Vörösmarty Lili. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Habár végül nem végzett színiiskolát, több vidéki és pesti színházban is megfordult végül a bájos hangja miatt a Magyar Rádió szerződtette 1950-ben. Mesejátékokban kapott szerepet, de például 1958-ban azon a hanglemezen is ő szerepelt, amelyet a diafilmekhez lehetett megvásárolni. A szülők otthon tekerték a vetítőt, közben pedig lemezről szólt a Jancsi és Juliska zenéje és Vörösmarty Lili hangja. 1959-től aztán a távbeszélő mesemondó is ő lett, abban az évben a 427-960-as számot kellett tárcsázni a meséhez. Az országos ismertséget és hírnevet aztán az 1959-ben induló Szabó-család hozta meg számára. Icu szerepét kapta, ő volt Szabó néni és Szabó bácsi, Gobbi Hilda és Szabó Ernő gyermeke. A rádióhallgatók egyből beleszerettek a hangjába. A közvéleménykutatások szerint ő volt a harmadik legkedveltebb szereplő a rádiójátékban. 1964 áprilisában Vörösmarty Lili ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy a lakása környékén lakik egy öreg cipész, aki a Szabó családot is mindig hallgatja.
(Az embermentő Tüdős Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a fővárosba csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát. ) Rákosi hatalomra kerülése után a villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába. Fotók. Annyi bizonyos, Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti laskásban élt. Azonban az államosítás ideje táján már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadt némi zavar, Nagy Imre kormánya idején őt nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villákban, a "káderdűlőn". Sebestyén Aladár 1952-től, a villából való kiköltöztetésétől egy Szent István körúti lakásban élt. Az általa korábban igazgatott Ferroglóbusnál osztályvezetőként dolgozhatott. A nyolcvanas évek második felében hunyt el. Egykori villáját az Apró család az '56-os ítéleteiről elhíresült vérbíróval, Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen lakta be.
Ez rendben is van, de mit keres a Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levélben Apró Piroska "hatalmas villája" vagy a néhai Apró Antal, illetve a kormányfő "kedves feleségének" az említése? Azt akartam ezzel mondani, hogy a kormányfőnek ki kellett volna állnia és elmondani a maga sorsát, hátterét, ezzel is illusztrálva, milyen bonyolult a helyzet, és hogy a listákkal csak a múlt egy szelete tárul fel. És az sem ártott volna, ha a hatalom nagyobb felelősséggel kezeli a múlt feltárásának nevezett folyamatot. Hol vannak azok, akik beszervezés nélkül súgtak be, tettek tönkre családokat? A mostanában tett végiggondolatlan kijelentések sokak számára adtak muníciót ahhoz, hogy a zavarosban halásszanak. A hatalomnak felelőssége van, és ezt most számomra Gyurcsány Ferenc testesíti meg. Amúgy meg ahhoz képest, hogy mit gondol rólam a jobboldal, ez a második szociálliberális kormány, amelynek regnálása alatt ellehetetlenülök. Svájci villája van a Rogán körébe tartozó ügyvédnek | 24.hu. Egy átlagos magyar újságolvasó ismeri Gyurcsány Ferenc családi hátterét. Dehogy ismeri.
A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer pengőért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. Sebestyén Aladár a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt. igazgatója volt. Apró Antal abban az évben bukik le először illegális kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját. A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Ismeretes, az első világháborús hősök bizonyos fokú mentességet élveztek a zsidóságot kollektívan sújtó intézkedések alól. Nem tudható, miként élték túl a háború poklát. Dobrev Klára nem azonosul | Demokrata. Annyi bizonyos, az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként. Apró Antal az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált. 1944 szeptemberében tagja lett az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének. Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták – saját villájukban.
De talán vizsgáljuk meg a kérdést a nem csak aljas, de tanulatlan, alulművelt, és teljesen hülye bíró hivatkozásai vonatkozásában is: "Horthy szerepének értékelése nem feladata a bíróságnak, de megállapítható, hogy közvetett módon, a kárpótlási törvényeken keresztül az állam elismerte történelmi felelősségét az 1939-89 közötti korszak bűneiért. A kárpótlási törvényekkel elismert jogsértések közé tartozik az az időszak is, amikor Magyarország kormányzójaként Horthy Miklós mint legfőbb közjogi méltóság nem élt halasztó jellegű vétójogával, és aláírásával szentesítette a zsidótörvényeket. E tények a kárpótlási törvényeken keresztül, a jog által is deklaráltan, megkerülhetetlenül rámutatnak Horthy Miklós és mindazok történelmi felelősségére, akik a jogalkotásban és ezek végrehajtásában részt vettek. " Horthy értékelése valóban nem feladata egy bírónak, különösen nem egy alulművelt, tanulatlan, a történelmet érintőlegesen sem ismerő "mezei fiskális" bírónak, és főleg nem egy ítéletben. A kérdés csak az, hogy ha ezzel Kovacsics úr maga is tisztában volt, akkor miért kezdte el mégis ezt a gyalázatos magyargyalázást?
Nyílászárói eredetiek maradtak, mivel a festő és mázoló végzettségű Apró ezeket kétévente a kormányőrökkel leszedette és saját kezűleg ápolta lenolajjal, gittel és festékkel. (... ) Az épület 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont (leszámítva két garázst ami továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt) eladták korábbi bérlőiknek, az Apró-család tagjainak illetve Jahner-Bakos Mihálynénak – a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért. Nem elhanyagolható különbség továbbá, hogy az első vételár esetében csupán 10%-ot kellett készpénzben fizetni, a maradék összeget pedig 25 év alatt törleszthette a vevő. Hozzá kell tenni azonban hogy ezek a feltételek nem ennek a villának tulajdonosaira voltak szabva: a rendszerváltás után azok, akik korábban jobb állami ingatlanok bérlői voltak, minden esetben ilyen kedvező feltételeket kaptak. "
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
Páger Antal hazatérésekor Balázs Béláné már halálos beteg volt - amire több közölt forrás is utal -, így a leromlott állagú épületbe nem tudott volna visszaköltözni. (Beázás miatt két szoba lakhatatlanná vált. ) Ezért azt a megoldást találták ki, hogy kiutaltak számára egy kisebb lakást, ő pedig az állam javára lemondott a villa tulajdonjogáról. A fő akadály ettől a kezdve a Politikai Bizottság 1957. novemberi határozata volt. Valószínűleg Páger Antal elutasító véleményével és Balázs Béláné ezekben a hetekben bekövetkezett elhunytával függött össze, hogy 1958. február 19-én Olt Károly, a Minisztertanács titkárságának vezetője, a pártvezetés második emberének, Marosán Györgynek a részére készített egy feljegyzést, amelyben kitért a PB határozatának a szerződéssel ellentétes pontjaira. Egyúttal utalt arra a mozzanatra, hogy Páger Antal "argentin útlevéllel rendelkezik, és egyelőre várja a kormány intézkedését. " Vagyis a művész visszatérése Argentínába az ekkor még meglehetősen elszigetelt Kádár vezette hatalomnak meglehetősen kényelmetlen lett volna.