a film adatai The last picture show [1971] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Az utolsó mozielőadás 1. magyar változat - készült 1978-ban szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 1 db): -. - 3 felhasználói listában szerepel filmszerepek
" Az aranyláz után a mozi volt az utolsó nagy kaland. " – ezt Peter Bogdanovich mondta részint 1971-es Az utolsó mozielőadás című kultikus filmjére reflektálva, ugyanakkor ő volt az utolsó nagy rendezőegyéniségek egyike, aki valóban oda-vissza ismerte a pályát, hiszen nem csupán íróként, producerként, rendezőként, de filmkritikusként és filmtörténészként is dolgozott. 82 éves korában január 6-án elhunyt a legendás Peter Bogdanovich, Az utolsó mozielőadás, a Célpontok és a Papírhold rendezője. A fiú szerb bevándorlócsaládba már New Yorkban született, szülei a közelgő második világháború elől menekültek Amerikába, ő maga pedig az 1950-es évek végétől, az 1960-as évek elejétől már szerepelt a tévékben, fellépett színházakban, fesztiválokon, és rendezett off-Broadway előadásokat. Szenvedélyes mozilátogató volt, évi négyszáz filmet nézett meg, így szakértője lett az amerikai filmgyártásnak. Az 1970-es években Hollywood egyik új hangjaként vált ismertté, leginkább Az utolsó mozielőadás című filmjével, de művészete nem állt meg a mozifilmeknél.
A 61 éves Oscar-díjas színész egy párizsi szállodában mesélt nekünk a Tron: Örökség című, óriási költségvetésű 3D-s látványosságról. Elárulta, hogy szerepelne-e A nagy Lebowski második részében, hogy miért nem jött be neki a Social Network, és hogy melyik testrésze szokott megfájdulni a netezéstől. Szóba jött még a bolond zen, az azonnali kielégülés, valamint Brad Pitt levágott feje is. (Az interjú egy kerekasztalos beszélgetés keretében zajlott, ahol kilenc másik kollégával együtt faggattuk Bridgest. ) Karlovy Vary: Új Hollywood-nosztalgia Új Hollywood nem most volt, helyesebben van, hanem a 70-es években történt, de újra divatos. A korszak legendái az utóbbi időben filmfesztiválokon turnéznak, és arról mesélnek, milyen volt császárnak lenni, és azt csinálni, amit akartak. Az Új Hollywood ugyanis arról szólt, hogy az 50-es és 60-as évek musicalfilmjei, történelmi tablói és negédes romantikázása után az amerikai stúdiók bevállalták, hogy a valóságról készítenek filmet, méghozzá a fiatalok valóságáról.
Maskülönben szép lassan kiöregedett volna a közönségük. Istenem, miért!? Senki nem állíthatja, hogy a színészek tévedhetetlenek lennének. A legkörültekintőbben átgondolt életműbe is becsúszik egy-két szerep, amely később hatalmas tévedésnek bizonyul. Miközben Samuel L. Jackson mérgeskígyókkal hadakozva csinál hülyét magából a mozik vásznain, az [origo] filmklub megmutatja, hogy nem ez az első eset, hogy egy jobb sorsa érdemes színész csúnyán mellényúlt.
Bár konkrét események rendezésére az elmúlt egy év természetesen nem adott lehetőséget, a mozi munkatársai folyamatosan dolgoztak a közönség érdeklődésének fenntartásán. Három fiatal kollégájuk autóval rótta az elmúlt hónapokban a megyei kistelepüléseit, újszerű, a falvakba kertmozit szállító lehetőségüket a polgármestereknek mutatják be – így ezen a nyáron talán a megye számos községében üldögélhetnek majd az emberek a szabadtéri kertmoziban, akár csak a régi szép időkben, amikor a megyei moziüzemi vállalat ezt a feladatot is magára vette a lakosság szórakoztatása és edukálása érdekében. E sorok írója 2020 novemberében a Martin Eden megtekintésével búcsúzott a mozitól, így érthetően várja a 2021-es nyitást. Az utóbbi hónapokban a mozi munkatársai hírt adtak a fiatalokat érintő filmes támogatásokról, a VIII. Országos Rajzfilmünnepről, a legjobb európai film díjáért versenyző alkotásokról, az ezúttal szintén az online térben megrendezett Berliniane filmfesztiválról, a 120 éves magyar filmről, és hazánknak az Oscar-díjas mezőnyben futó versenyfilmjéről, utóbbiról többször is írtak.
Marburgban megalapította a kriminalisztikai szemináriumot, amely utóbb a róla elnevezett iskola magja lett. Része volt a Nemzetközi Kriminalisztikai Egyesület megalapításában. 1899 – 1916 között Berlinben tanított büntetőjogot. 1902 -től tagja volt annak a tudományos bizottságnak, amely az igazságügyi minisztérium megbízásából a büntetőjog reformját készítette elő. Társszerkesztője volt az 1909 -ben lezárt Vergleichenden Darstellung des deutschen und ausländischen Strafrechts című munkának (A német és külföldi büntetőjog összehasonlító ábrázolása). 1911 -ben J. Goldschmidt, W. Kahl és K. von Lilienthal társaságában jegyzett egy ellenjavaslatot a német büntető törvénykövet illetően. 1882 -ben közzétette A célgondolat a büntetőjogban című munkáját – a Marburgi Egyetemen tartott székfoglaló beszéde -, amely bevezette a speciálprevenció fogalmát a büntetések tanába. Ő hozta először szoros kapcsolatba a büntetőjogot a kriminálpolitikával. Források Monika Frommel: Liszt, Franz Ritter von. in: Neue Deutsche Biographie 14.
1985. 704. Online elérés Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 22249143 LCCN: n82044616 ISNI: 0000 0001 2123 7996 GND: 118573519 LIBRIS: 230243 SUDOC: 034361138 NKCS: jn20000603779 BNF: cb12512458d ICCU: FERV027858 BNE: XX1345011 KKT: 00621007 BIBSYS: 90554522 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges. SSL tanúsítvány © 2001 - 2022, Libri-Bookline Zrt. Minden jog fenntartva.