N Ö V É N Y I S E J T F A L F E L É P Í T É S E növényi sejtfal a növényi sejtfal a sejt p rot oplazmája k örül kialak u ló váz, szilár dítja a sejtek et és megszabja alakjuk at.
Az állati sejteknek nincs sejtfaluk. Mikroszkóp alatt nézve a sejtfal egyszerű módja a növényi sejtek megkülönböztetésének. kloroplasztokat A növények autotrofok; a napfényből energiát termelnek a fotoszintézis folyamatán keresztül, amelyhez kloroplasztoknak nevezett sejtorganellákat használnak. Az állati sejtek nem tartalmaznak kloroplasztokat. Az állati sejtekben az energia táplálékból (glükózból) származik a sejtek légzésén keresztül. A sejtek légzése az állati sejtek mitokondriumaiban fordul elő, amelyek szerkezetileg kissé analógok a kloroplasztokkal, és szintén energiát termelnek. A növényi sejtek azonban tartalmaznak mitokondriumokat is. centriole Az összes állati sejtnek centriolei vannak, míg csak az alacsonyabb növényi formákban vannak centriolek a sejtjeikben (pl. A hímivarú pajzsmirigyek, bryofiták, mag nélküli érrendszeri növények, cikadok és ginkgo). vacuolumok Az állati sejteknek egy vagy több kicsi vákuuma van, míg a növényi sejteknek egy nagy központi vákuuma van, amely akár a sejt térfogatának akár 90% -át is felveheti.
A növényi sejteknek merev sejtfaluk van, amely körülveszi a sejtmembránt. Az állati sejteknek nincs sejtfaluk. Mikroszkóp alatt nézve a sejtfal egyszerű módja a növényi sejtek megkülönböztetésének. kloroplasztokat A növények autotrofok; a napfényből energiát termelnek a fotoszintézis folyamatán keresztül, amelyhez kloroplasztoknak nevezett sejtorganellákat használnak. Az állati sejtek nem tartalmaznak kloroplasztokat. Az állati sejtekben az energia táplálékból (glükózból) származik a sejtek légzésén keresztül. A sejtek légzése az állati sejtek mitokondriumaiban fordul elő, amelyek szerkezetileg kissé analógok a kloroplasztokkal, és szintén energiát termelnek. A növényi sejtek azonban tartalmaznak mitokondriumokat is. centriole Az összes állati sejtnek centriolei vannak, míg csak az alacsonyabb növényi formákban vannak centriolek a sejtjeikben (pl. A hímivarú pajzsmirigyek, bryofiták, mag nélküli érrendszeri növények, cikadok és ginkgo). vacuolumok Az állati sejteknek egy vagy több kicsi vákuuma van, míg a növényi sejteknek egy nagy központi vákuuma van, amely akár a sejt térfogatának akár 90% -át is felveheti.
Növényi sejtekben a vákuumok funkciója a víz tárolása és a sejt turdibilitásának fenntartása. Az állati sejtekben található vákuumok tárolják a vizet, az ionokat és a hulladékot. lizoszómák A lizoszóma egy membránhoz kötött gömb alakú vezikulum, amely hidrolitikus enzimeket tartalmaz, amelyek sokféle biomolekulát lebonthatnak. Részt vesz a sejtfolyamatokban, például a szekrécióban, a plazmamembrán javításában, a sejtjelzésben és az energiacserében. Az állati sejtek világosan meghatározott lizoszómákkal rendelkeznek. A lizoszómák jelenléte a növényi sejtekben a vita alatt. Néhány tanulmány beszámol az állati lizoszómák jelenlétéről növényi vákuumokban, ezért arra utal, hogy a növényi vákuumok az állati lizoszomális rendszer szerepét töltik be. Képek növényi és állati sejtekről Egy tipikus növényi sejt felépítése (kattintson a nagyításhoz) Egy tipikus állati sejt felépítése (kattintson a nagyításhoz) Videó növényi és állati sejtek összehasonlítása Ez a videó összefoglalja az állati és növényi sejtek közötti különbségeket: A növényi és állati sejtes organellák közötti különbségek részletesebb megismeréséhez lásd ezt a videót.
Erdei pinty tojó és hím - 13 kép 3 068 43 2014-07-28 Az erdei pinty (Fringilla coelebs) minden korábbi fotóját a hímről készítettem. A korábbiak és a jelenlegiek is gyenge fényviszonyok mellett készültek, nem jó minőségűek! Erdei pinty | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. - Ez a tanulmány az erdei pinty tojót a hímmel hasonlítja össze: a hím feje kék, a begye piros, a tojó feje, nyaka és begye szürke, dísztelenebb. A főkép egy tojót mutat. A. ) Az első 4 melléklet egy tojót mutat diófa ágon B) A következő 4 kép egy erdei pinty hímet mutat be igen távoli fenyőfa csúcsán c) az utolsó 4 melléklet is a tojót mutatja egy meggyfa ágán. A kép hozzászólásai | Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
A hím élénkebb színű vöröses pofájú és mellű, míg a tojó jóval fakóbb és más színezetű, mintha egy teljesen más madárfaj lenne. A fiatal példányok kezdetben a tojó színeire hasonlítanak, azután mindkét nem esetében egyre élénkebb színűvé válnak. Táplálkozás: Általában apró magvakkal, hernyókkal, rovarokkal táplálkoznak. Vonulás: Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. A legtávolabbi Magyarországon gyűrűzött példány 1748 km-re került meg Algériában. Életkor: A leghosszabb életű szabadon gyűrűzött európai példány 8 éves és 5 hónapos volt. Hang: Különféle énekeket hallhatunk: [pink, zitt-zitt-szett-csatt] stb. Szaporodás: Általában lomb- és tűlevelű erdőkben, ártéri ligeterdők, parkok, gyümölcsösök, erdősávok, fasorok területén költenek, városban és erdőben egyaránt. Évente kétszer is költhetnek, fészekaljanként 4-5 tojással. A költés 13 napot vesz igénybe, a fiókák 13-14 nap után repülnek ki. Tojás: A tojások színe kékesfehér, kékesszürke barnásvörös rajzolattal, méretük kb. 20x15 mm.
Fiókáit hernyókkal, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal eteti. Évente kétszer költ. Az első fészekalj áprilisban, az utolsó június végén röpül ki. Magyarországon védett; eszmei értéke 25 000 forint. Forrás, Forrás, Forrás