Belváros: ICLic. Molnár Tamás, a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora, Františkánska 2, 811 01 Bratislava, tel. +421 911 912 410, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Pozsonypüspöki: ThLic. Vadkerti József esperesplébános, Trojičné námestie 4, 821 06 Bratislava, tel. Mária rádió miserend ferenciek tere. +421 2/45 248 671, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A magyarok viselt dolgai Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala Szerző Anonymus Eredeti cím Gesta Hungarorum Megírásának időpontja 1200 körül Nyelv latin Témakör a honfoglalás korának története Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat. A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Gesta – Magyar Katolikus Lexikon. Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. [1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája. [2] Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.
A velencei kultúregyezményt (1932) követően került az OSzK-ba. Lásd még HOFFMANN István A magyar nyelv hazai szórványemlékei című tanulmányát "Látjátok feleim... ". Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című katalógusban. ) Veszprémy László SZÖVEGKIADÁS SZAKBIBLIOGRÁFIA
László király uralkodásáig (1272–1282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn. Anonymus gestájának 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található P. dictus A magyar történetírás talán legismertebb de biztosan legvitatottabb alakja az a szerző, akit nevének és személyének ismeretlensége miatt Névtelennek, latinul Anonymusnak nevezünk. Kilétének felderítésére számos kutató hosszú éveket áldozott. E névtelen szerző személyéről rendelkezésre álló egyetlen forrás maga az általa írott mű. Ebben a szerző magát 'P. Kézai simon gesta hungarorum full. dictus magisternek' (P-nek mondott mesternek), a néhai Béla, magyar király jegyzőjének nevezi. Valószínűleg III. Béla király (1172-1196) udvari jegyzője lehetett, művét tehát 1196 után írhatta. Mára a tudósok többsége egyetért abban, hogy Anonymus tanult egyházi férfiú volt, aki műveltségét valamelyik nyugati egyetemen (talán Párizsban) szerezte. Jól beszélt magyarul, amely minden bizonnyal anyanyelve is volt.