A kastély tulajdonosa a 19. század harmincas éveiben Szlavniczai és bajnai gróf Sándor Móric magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász, az Ördöglovas volt. Sándor-Metternich-kastély - Bajna. Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt Metternich kancellár lányának, Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt Hild József tervei alapján.
Az ördöglovas kastély Bajna Község a Gerecse vidék keleti részén, Esztergomtól 21, Tatabányától 24, Budapesttől 46 km-re fekszik. A falu a XII. században már a Sándor családé, a török kiűzése után 1696-ban szerzik meg. A Sándor család a trencsén megyei Szlavnica városból származik. Sándor Menyhért Mihály (1692-1773) Vincze Móric az "Ördöglovas" (1805-1878). Sándor Mihály 1750 körül Bajnán barokk stílusú kastélyt építtetett. 1776-ban feljegyzik, hogy benne külön kápolna építésére Batthyány prímás adott engedélyt. A kastélyhoz lényegesen csak dédunokája, Sándor Móricz nyúlt. Móricz 1834-ben a kastélyt felesége, Metternich Leontina tiszteletére korának egyik legkiemelkedőbb építészével Hild Józseffel csaknem teljesen átterveztette, és újra építtette klasszicista stílusban. Sándor - Metternich Kastély, Bajna - látnivaló, kastély, Bajna - Szálláshegyek.hu. Sándor gróf a 19. század harmincas éveiben élt, öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A mutatványba lova belepusztult, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak.
szélesség (lat): N 47° 39, 156' hosszúság (lon): E 18° 36, 114' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Lakóépület eredeti főtípus: kastély megye: Komárom-Esztergom helyrajzi szám: 568/2, 567/1, 566, 565/2, 563, 564, 568/1 település KSH kódja: 16744 földhivatal: Dorog Körzeti Földhivatal rövid leírás: Egykori angolpark É-i végében, a falu központjához közelesően álló, két udvart közrefogó épületegyüttes, melyhez istálló kocsiszínnel és a D-i parkbejáratnál megmaradt őrépület tartozik. Az együttes főépülete emeletes, a többi földszintes, részben alápincézett. A téglalap alaprajzú főépület a nagyobbik udvar Ny-i szárnya. Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2021. HUNGARY). Bejárata fölött árkádokra állított, oszlopos, a bábos korláttal lezárt attika fölé magasodó, timpanonnal lezárt hangsúlyos középrizalit. Udvari homlokzata előtt folyosó, tetején terasszal, ami a kétfelől csatlakozó kocsiáthajtókon zárul. A folyosó körbefut az egységesen alakított homlokzatú földszintes melléképületekben. A D felől csatlakozó gazdasági udvar épületeit D felől vasrácsos (Ludvig Forster) pillérsor kapcsolja a főépülethez, az együttes látványát D felől pálmaház és oszlopsoros homlokzatú üvegház zárja le.
Később a kastély épületében gépállomás, a mellékszárnyakon szükséglakások kaptak helyet. Érdekesség, hogy itt hozták létre az ország egyetlen női traktorvezető-képzőjét. Ezt a korszakot is megörökítette néhány film, mint például Ménesgazda vagy a Szívzűr. A kastélyt "természetesen" kifosztották, majd annyira életveszélyes állapotba került, hogy 1975-ben teljesen kiürítették. Négy évtizeden át pusztult tovább üresen, ekkor már nemcsak a mozdítható tárgyaknak veszett nyoma, de a parketták, stukkók is az enyészetté lettek. A belső ajtók kilincseit egyetlen fennmaradt példány alapján gyártották újra A felújítás Bajna bekerült a Nemzeti Kastélyprogram szerencsés kiválasztottjai közé, így gyönyörűen újjászületik. A külső falak ma már hófehéren ragyognak és megújult a belső tér is. A két legcsodálatosabb helyiség az emelete két díszterme: a különleges falfestéseiről és díszes stukkóiról híres etruszk-terem, valamint a pompás mennyezeti freskójáról nevezetes Raffaello terem. Mindkettőt Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője tervezte, akit Sándor Móric utazásai során ismert meg.
A kutatások szerint Promberger Keresztély barokk kori kastélyának helyén épült. Az új tulajdonos Sándor Antal báró fia, gróf Sándor Vince építtette föl a kastélyt mai formájában 1823-ban. Fia, Sándor Móricz házassága nyomán került a kastély a Metternich család birtokába. Feltehetően a kastély Hild József egy korai műve. Földszintes, a falu főútvonalán északra néző cour d'honneur-jének szárnyai az utca vonalára könyökölnek, középrésze klasszicista, a szárnyépületek empire kialakításúak. A díszudvar szélén íves nyílású kocsiáthajtók kapcsolják a melléképületeket a gazdagon tagozott központi épületrészhez, ami előtt négyoszlopos oromzat áll. Ma egyik részében iskola, a másikban mezőgazdasági üzem műközárólagos önkormányzati tulajdonban a Sándor? Metternich-kastély (Megjelenés:2009. augusztus 03 - 14:55) Az elmúlt két évtizedben a biatorbágyi önkormányzat mintegy százmillió forintot fordított a Sándor-Metternich-kastély tulajdoni viszonyainak rendezésére. Az utolsó, még részben magánkézben lévő 110 helyrajzi számú ingatlan tulajdonba vételéről a biatorbágyi képviselők legutóbbi, júliusi ülésükön döntöttek.
A főépület földszinti terei boltozottak, a pálmaház középső terében fakupola, a többi síkmeny-nyezetes. Falképek és díszítőfestés: a főépületben, barokk és klasszicista, a dísztermek mennyezete leválasztva (Alessandro Sanquirico); a nagyudvar körüli mellékszárnyakban klasszicista kifestések, leválasztva. Eredeti faburkolat, tükör, kandalló-, légfűtés-, gázvilágítás- és szellőző rendszer maradványai. A főépületet a Szlavniczai Sándor család építtette a Bot család 15. század végi palotája falainak felhasználásával, a 18. század első harmadában. A barokk kastélyt a 19. század első évtizedében Sándor Vince, és 1834-ben Sándor Móric alakíttatta át (építész: Hild József). Az épület házasság révén a Metternich családhoz került, 1945 után szükséglakások és a helyi termelőszövetkezet használta. Helyreállítása 1981-, kutatása 1986 óta folyik. Magas kőkerítéssel zárt parkját közút hasítja ketté. A kastély állapota az utolsó jelentés óta - legalábbis külsőleg - nem változott. A melléképületek gondozatlanok, és a főépület öt évvel ezelőtti újrafestése/vakolása is már több helyen megadta magát.
2012. február 21. 19:07 | Szerző: Kokonuth Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Amellett, hogy egy kellemetlen hidegfront jöttével elmulasztja kínzó fejfájásod, még a korpát is képes kordában tartani. hirdetés Vajon ki ne hallott volna már a legnagyobb mennyiségben előállított gyógyszerek közé tartozó Aspirinről, amelynek természetes hatóanyagát az indiánok, de még maga Hippokratész is ismerte? A fűzfa kérge szalicilban gazdag, mely az Aspirin vegyületének egyik származéka. Ezt a régi időkben fájdalom- és lázcsillapítóként használták, ám a világnak egészen 1899-ig kellett várnia, amíg Felix Hoffman kifejlessze azt a módosított vegyületet, amit ma acetil-szalicilsavnak, avagy Aspirinnak ismerünk. De mire is jó ez a kicsi, fehér tabletta még a lüktető fejfájás elmúlasztásán túl? Ibuprofen mire jó. A korpás haj karbantartására! Porrá őrölve két darabot elkeverünk annyi samponnal, amennyit minden alkalommal használni szoktunk!
Az aspirin az egyik legismertebb gyógyszer. Hatóanyaga, az acetilszalicilsav, amely legnagyobb mennyiségben a fűzfa kérgében fordul elő a természetben, a szalicin származéka. 1899-ben szabadalmaztatták a tablettát, és ezzel nemcsak az első iparilag gyártott gyógyszer volt, hanem a mai napig is a legnagyobb mennyiségben előállított gyógyszerek közé tartozik. Kevesen tudják, hogy a háztartásban sokoldalúan használható, igazi titkos csodaszer. Aspirin mire jó. Lássuk mi mindenre jó: Meghosszabbítja a vágott virágok élettartamát Csak annyit kell tenni, hogy egy-két aspirint dobjunk bele a vázába, így a virágok több napig is frissek maradnak. Meggyógyítja a rovarcsípéseket Egyszerűen csak rá kell tenni az aspirint a csípés helyére, és a fájdalom, viszkető érzés hamarosan enyhülni fog, és a kipirosodott bőrfelület is eltűnik. 2. Kézfertőtlenítő Ha citromlében feloldunk egy aspirint, egy olyan oldatot kapunk eredményül, amely elpusztítja a baktériumokat, kezünk fehérebb, ápoltabb lesz, de a ruhákból is kiszedi a fűfoltokat.
Akkor adták, és meg voltam vele elégedve, mert hatni hatott, de ez nem a szokásos Aspirin készítmény volt, hanem egy tovább fejlesztett változata. Ez nagyon összetett téma még számomra is, mert ezernyi oldalt tudnék pötyörészni arról, hogy nem rossz dolog a gyógyszer, de nem kell mindenre azt használni, mert így pedig az egészségtelen kategóriába esik. Lehet, hogy ki fogom próbálni ezeket a tippeket, de csak akkor, ha más nem használ. Én inkább az embereket a természet adta készítmények iránt terelném, mert hát az mégis csak növényekből készül, nem pedig laborban egy kémcsőben.