| A paprikás szalonna | Az alta készítése | A komlós kenyér sütése | A komlós korpa készítése | A bálmos | A must kolbász (Bánáti csemege. ) | A puliszka (Erdélyi étel. )
| Császár morzsa | A Debreczeni béles | A székely-béles (Erdélyi tészta. ) | A burgonya-rétes (Szepesi étel). | A palacsinta-tészta | A levelén-sült (A legrégibb magyar tészta. ) | A zsemlye puding | Bor mártással (Bor sató) | A pudingokra és tálba főttekre való tejmártás ("Chaudeo") | A bor mártás | A csokoládé mártás | A tálba főtt eper | A dara tálba főtt tojássárgával | A dara (vagy gríz) tálba főtt másképpen | A csokoládé tálba főtt | A tejfel tálba főtt | A keményítő tálba főtt (Tojás nélkül) | A rizskása tálba főtt | A zsemlye-morzsás darakockák | Csöröge kétféleképpen | A rózsa-fánk | A tejfel-Koczka (Tojás nélküli tészta. ) | A hájas pogácsa | Az úti-pogácsa | Kisütött zsemlye | Az alma-fánk | A zsíros lepény | Turós lepény (Hódmezővásárhelyi tészta. ) | A fahajas fánk | A málé-lepény (Erdélyi tészta. ) | A gyúrt tészták | Juh túrós-tészta | A tehén túrós-tészta | A sodrott tészta (Nudli) | A szilva ízes derelye | A káposztás kocka-tészta | A sonkás tészta | A tejbefőtt laska | A darával készült tészta | A mákos tészta | A tehéntúrós gombóc | A bánáti gyümölcskenyér | A gyümölcs-kenyér (Német csemege. Pozsonyi kifli (gesztenyés, diós, mákos) – Desszertek – Nagyon Süti. )
| A vaníliás perec | Vanília hajtás | A cukor perecz (Tea tészta. ) | A rác pite | A pozsonyi mákos (diós) patkó | Libazsíros sütemény | A porhanyó kis kifli | A mézes lepény | A diós sütemény | A diós rudak | A habos tészta | A fűszeres édes tészta | Vajas torta | A morzsa-torta | A csokoládés édes tészta | A csokoládé-torta | A sodrott torta-lepény | A dió-torta | A pörkölt torta | A dalauzi (Erdélyi, örmény csemege. ) | A cukros tört dió | A mogyoró csemege | Az édeske (Tea tészta. ) | A mandula csókocska | Tojásos perec | A gyümölcsös csókocskák | A mandula kártya | A bazár csókocskák | A vanília fagylalt | Kávé fagylalt | Csokoládé fagylalt | Gyümölcs fagylaltok | A madártej | Tejhab krémekhez és kávéba | A krémek (Csokoládéból vaníliából és mandulából. Gesztenyés pozsonyi kifli recept. ) | Barack krém | Az ostya sütés Különlegességek A disznótor | A disznó ölés | A kolbász | A tüdős-hurka készítése | A véres hurka | A májas készítés | A kásás hurka | A hájszeles | A gömböc | A disznófősajt | Bőrsajt | A kocsonya-készítés | A királyhús (Kaiserfleisch. )
A Beszédes József híd Dunaföldvárnál köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. 23 kapcsolatok: Alföld, Beszédes József, Duna, Dunaföldvár, Dunaföldvár–Solt-vasútvonal, Dunántúl, Faber Gusztáv, Híd, Kecskemét, Kerékpárút, Kossalka János, November 14., November 23., Vasút, 1928, 1930, 1940, 1944, 1980-as évek, 2000, 2001, 52-es főút (Magyarország), 6-os főút (Magyarország). Alföld Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb. Új!! : Beszédes József híd és Alföld · Többet látni » Beszédes József Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963) Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28. ): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Új!! : Beszédes József híd és Beszédes József · Többet látni » Duna A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Új!! : Beszédes József híd és Duna · Többet látni » Dunaföldvár Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna megye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér megyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
Új!! : Beszédes József híd és Dunaföldvár · Többet látni » Dunaföldvár–Solt-vasútvonal | A hajdani 13 km hosszú Dunaföldvár–Solt-vasútvonal a és a között létesített kapcsolatot a Dunán át. Új!! : Beszédes József híd és Dunaföldvár–Solt-vasútvonal · Többet látni » Dunántúl A Dunántúl Magyarország térképén Pannonhalma Sopron Szombathely Veszprém Székesfehérvár Balaton Kaposvár Pécs A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország Magyarország nyugati területének elnevezése. Új!! : Beszédes József híd és Dunántúl · Többet látni » Faber Gusztáv Fáber Gusztáv (Budapest, 1901. január 19. – Budapest, 1969. április 23. ) mérnök, egyetemi tanár. Új!!
Beszédes József híd A híd 2010-ben Elhelyezkedése Magyarország, Dunaföldvár Áthidalt akadály Duna Névadó Beszédes József Funkció közúti híd ( 1940 – 2000 között vasúti is) Legnagyobb támaszköz 136, 80 m Nyílások száma 5 Teljes hosszúsága 518 m Szélesség 13, 42 m Sávok száma 2×1 közúti sáv, 1 kerékpárút, 1 járda Tervező Kossalka János Építés kezdete 1928 Átadás ideje 1930. november 23. Elhelyezkedése Beszédes József híd Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 48′ 38″, k. h. 18° 55′ 59″ Koordináták: é. 18° 55′ 59″ A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József híd témájú médiaállományokat. A Beszédes József híd Dunaföldvárnál köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja még dunaföldvári vagy egyszerűen földvári híd nak is. Az 1560, 56 folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága 8, 85 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 74 méter. A híd a Duna mentén futó 6-os és a Kecskemétre tartó 52-es főutat köti össze, ezáltal jelentős csomóponttá téve a várost. 1940-től 2000-ig vasúti átkelőként is funkcionált.
vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben, a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna ( Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése. Meg nem valósult tervei [ szerkesztés] Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát; egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve; a Balaton vízszínének leszállítására, a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve; a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve. Emlékezete [ szerkesztés] Nevét viseli a dunaföldvári Beszédes József híd Nevét viseli a Beszédes József Általános Iskola Siófokon és Dunaföldváron. [1] Róla nevezték el a Beszédes József Múzeumot Siófokon Nevét viseli a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont Nevét viseli a bajai Eötvös József Főiskola Beszédes József Kollégiuma (vízügyi képzéssel is foglalkozik) Székesfehérvárott, Palotavárosban tér viseli nevét Mellszobra Szarvason 1970-től (Seregi József alkotása) és Magyarkanizsán a róla elnevezett utca végén levő téren Emlékére 1993-ban szobrot állítottak Dunaföldvár központi terén (Kliegl Sándor alkotása).
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A Beszédes József híd Dunaföldvárnál köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja még dunaföldvári vagy egyszerűen földvári híd nak is. A híd a Duna mentén futó 6-os és a Kecskemétre tartó 52-es utat köti össze, ezáltal jelentős csomóponttá téve a várost. A híd 1928 – 1930 között épült. Az eredetileg csak közúti forgalomra tervezett acélrácsos híd jó ideig vasúti forgalmat is lebonyolított. 1944. november 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd tervezője, és a háború utáni újjáépítés irányítója Faber Gusztáv. Legutóbb 2001 -ben újították fel, ekkor szűnt meg rajta a vasúti közlekedés is. Nevét a reformkori vízszabályozásokat irányító Beszédes Józsefről kapta, aki Dunaföldváron halt meg, és a helybeli temetőben nyugszik. A híd az 1560, 55 folyamkilométernél található, a hídnyílás magasága 8, 85 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 74 méter.
Görög lépcsős nézőtérrel a Baross és a Beszédes híd között. Képviselőket invitált városbejárásra Biró József (a januári Siófoki Hírekben írtunk a hajózás egykori vezető tervezőjéről, aki önmagát jellemezte úgy, hogy amolyan "bejáró-kijáró ember"), így ezúttal Kenyér Anikónak, Juhász Attilának és Jánossy Gábornak is előadhatta ötleteit, jó néhány tervet is elővett a táskájából a körút során. Egyik elképzelése a vásárcsarnok környékének komfortosabbá tétele, lejáróval a Beszédes-hídnál a Sió-menti bicikliútra, s kitáblázni, hogy miért is Beszédes az a híd, ki volt Beszédes József. Ilyen, folyamatosan szorgalmazott terve a Baross-híd tövében elkezdett kerékpáros pihenő bővítése is, mosdóval, büfével. A Rózsakert felújítása már elkezdődött, amit majd a Jókai-parké követhetne Biró József szerint. Aki a képviselőknek megmutatta egy vízi színpad terveit is, ami a Sión állna, a Baross és a Beszédes hidak között. – Van a kettő között 100 méter, bőven elférne egy 80 méter hosszú, uszályra épített színpad, a görög lépcsős nézőtér a csatorna keleti partoldalában lenne, ehhez a jelenlegi parkolót kéne "feláldozni".
Sokkal tovább szolgálta a rómaiakat az a kőhíd, amelyet Kr. u. 84-87 között Domitianus császár parancsára építettek a komáromi erődnél. Ez az építkezés már igazi mérnöki munka volt, a tervezéshez felhasználták a híres római építész, Vitruvius "Tíz könyv az építészetről" című munkáját. A híd akvadutusz volt, azaz olyan híd, amely egyben vízvezeték is. A nagy mennyiségű kő beépítéshez speciális fadarukat és csigasorokat használtak. A hidat nem a barbár törzsek, hanem Hadrianus császár romboltatta le, elvágva ezáltal a be-betörő barbárok útvonalát. Állítólag az elbontott kövekből a később felépített komáromi erőd falaiba is jutott. A Római Birodalom bukását követően alig épült kőhíd Európában. Fontos kivételt jelentett az óbudai Hajógyári szigetet a Duna mindkét partjával összekötő híd, amelyet 1115-ben szentelt fel Könyves Kálmán, akit nyugodtan nevezhetünk akár Hídépítő Kálmánnak is. A hidat I. Fülöp francia királyról nevezték el, de valószínűbb, hogy egy Fülöp nevű kiváló hídépítőmesterről kapta a nevét.