INOX VÍZNYELŐ KERET kerti csapokhoz 30x40 cm-es, 6 cm magas rozsdamentes keret, alján teljesen nyitott. 21. 400 Ft INOX víznyelő keret VÖRÖS kaviccsal 30x40 cm-es, 6 cm magas rozsdamentes keret, alján teljesen nyitott. Tardosi mészkő... 25. 900 Ft INOX víznyelő keret FEHÉR kaviccsal 30x40 cm-es, 6 cm magas rozsdamentes keret, alján teljesen nyitott. Kerti csap sárkányos réz| Fagyálló kerti csap. Fehér dolomit... INOX víznyelő keret KÉKESSZÜRKE kaviccsal 30x40 cm-es, 6 cm magas rozsdamentes keret, alján teljesen nyitott. Andezit kaviccsal. ANDEZIT KŐTÁL Fagyálló andezit kőtál, kerti csap alá. Itatónak is tökéletes választás. 29. 000 Ft
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
290 Ft – 29. 050 Ft MAROKKÓ kültéri lámpás, nagy 18. 900 Ft – 25. 390 Ft
A "béhunyt szem" nem a halál által lezárt szemhéjat jelenti, hanem az örömök, a szerelmek észrevételének képtelenségét, a szerelmi-érzelmi halált. A közelítő tél párja szépségben és helyzetmegkötő varázsos hangulatában a Levéltöredék barátnémhoz. A magyaros, hangsúlyos verselésű elégia megszólítással kezdődik. Az érdeklődő kérdésre adott válasz, látszólagos megtagadásával. A költő figyelme önmagára irányul. A költői falusi elvonultságát, lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát festi le, ezért létösszegző versnek is szokás nevezni. A szüret-esti magány a költő életének reálisan bemutatott helyzetképe, "cselédei" már nyugovóra tértek, ő pedig egyedül agg diófája alatt tüzet gerjeszt. A kanóc lángjába nézve megindul az ábrándozás folyamata. Életre kelnek a múlt, az ifjúság "eltűnt örömei". Kínzó ellentétként tárul fel a száműzöttség. A befejezésben a korábbi reális képsor életsorsát összegző jelképpé emelkedik, így lesz a magányos szüreti este az élet estéjévé, az öregedés jelképévé.
Ez a lassú, fokozatos váltás eloldja a verset az episztola műfajától és az elégia kifejezésmódjához közelíti (amely tömörebb, líraibb műfaj). A Levéltöredék barátnémhoz párhuzamos szerkesztésű (mellérendelés, felsorolás), ami itt a klasszicista versépítkezéstől eltérően, elsődlegesen nem gondolati elemek párhuzamát, hanem a képek, metaforák kapcsolatát jelenti. A vers szerkesztésmódja a romantikát előlegezi. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Berzsenyi Dániel LEVÉLTÖREDÉK BARÁTNÉMHOZ Teljes szövegű keresés Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem! Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvélyi óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. Az őszibogárnak busongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltünt örömeit. Életem képe ez. - Már elestvélyedtem, Béborúlt az élet vidám álorcája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája S bús melancholiám szomorgó nótája.
Tudta ezt Berzsenyi Dániel, a magyar Horác is, aki Niklán élte gazdálkodó életét. Szellemi társ nélkül száműzve érezte magát. Feleségét – saját szavaival élve – együgyűségben találta, és abból fel sem szabadította. Egy beszélgetőtársa maradt: a múzsa. Elmerült poétai képzelgéseiben, Horatiust olvasott. Így lett faluja a magyar Helikonná, ahol a niklai remete éjszakánként egy szebb lelki világ szent óráit élhette. A kedélybetegségtől gyötrődő költő elégiáiban fejezte ki fájdalmát, amelyet a vágy és a valóság közötti ellentét miatt érzett. Niklára költözésük után keletkezhettek a romantikus vonásokat mutató alkotásai. Bennük a klasszicista harmónia és a sztoikus nyugalom csak látszólagos. A lírai én érzelmei sokkal hevesebbek voltak ahhoz, hogy igazán a magáénak tudhassa a horatiusi tanítást: az aurea mediocritast (aurea mediokritasz). Eszerint a szélsőségektől tartózkodó, az élet apró örömeit is élvező élet adhat boldogságot. Elégiáit Berzsenyi nem illette e műfaji megnevezéssel, mert nem disztichonban írta őket, mint az ókori költők.