Olyan, mintha csiperke nőne a földben! Nem volt a földben gombakomposzt véletlenül? Jó a gombakomposzt a földnek, de ha elkezd újra teremni, akkor elszívhatja a tápanyagot…figyelni kell, hogy fehéredik-e a föld. Ha igen, akkor át kell ültetni! ( Berente Robi) Hát az én palántáim sem akaródznak fejlődni, sem széltében sem hosszában. Segítség! Nyurgulnak a palánták! - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. Az alsó kis levelek besárgultak és leszáradtak. (Erzsébet) Ma első alkalommal tettem ki a levegőre a palántákat, fal mellé, de érte a szél. 2 órával később az összes lehajlott a földre azonnal behoztam őket, de egyenlőre nem éledeznek. ( Zita) Tanács: Kitámasztani, megöntözni, nagyobb cserépbe tenni ( Tamás, Robi) Valami bogár rápetézett a paradicsomomra. De ez lehet, hogy már valami virág kezdemény? És igen! (Anna) A csapattagok különböző technikákkal segítik a palánta növekedését. Hella időnként énekel nekik, Robi csemetéi pedig magukról, barátaikról nevezték el növényeket, és mint mondják, így majd meg tudják mutatni nekik és természetesen meg is kóstolhatják az elnevezett parikat.
Tehát a magvetésnél fontos a minimum 18 fokos hőmérséklet, a sok fény, és a párásítás, valamint a megfelelő öntözés. Hidd el, ha egyszer ráérzel a magvetés szórakoztató oldalára, csak így szaporítasz majd növényeket a kertedbe. Ha szeretsz kísérletezni, próbáld ki, hogy ősszel néhány megmaradt paradicsomokat, egyszerűen ásd be a talajba, így következő tavasszal az így lebomlott paradicsomokból a magok kikelnek, mindenféle gondoskodás és ápolás nélkül is, főleg a koktél paradicsomokra igaz ez. Paradicsomtermesztési kisokos 3. rész: A paradicsom palántázása, és kiültetése Hogyan válasszunk növényeket a lakásba? Ezt a kérdést szinte mindenki felteszi magának az élete során, a legtöbbször nem is egy alkalommal. Felnyurgult paradicsom planta 2. Növényeinket tudatosan kell kiválasztani, hiszen előfordulhat például, hogy a költözések során egy-egy növényt éveken keresztül viszünk magunkkal. Bővebben... A kroton gondozása és ápolása A kroton az egyik legszínesebb egyéniség a levéldísznövények között. Nagy, bőrszerű levelein feltűnő színekben rajzolódik ki az erezet, a zöldtől és sárgától a narancssárgán át a bíborvörös árnyalatig.
Három hét múlva újra jelentkezünk, addig is paradicsommal teljes napokat kívánunk! Címlapfotó: Grósz Tamás
Agrofórum Online Palántázzak vagy a szabadba vessek? Kertes házba költöztünk, veteményezésen gondolkodom. Milyen növényekkel érdemes kezdenem? Aki válaszol: Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus Kedves Érdeklődő! Minden növény életét a környezeti igényei határozzák meg, közülük legfontosabb a hőmérsékleti igényük, azok ismeretében lehetséges eredményesen nevelni, termeszteni őket. Kezdő hobbikertészként a paradicsomot és/vagy a kabakosokat (uborka, dinnyék) nevelését javaslom az első évre. Palántáik viszonylag egyszerűen nevelhetők, ezalatt többé kevésbé hasonló körülményeket igényelnek, így egymás mellett is gondozhatók kiültetés előtt. Mindkettő szabadba vetéssel is termeszthető. Így nevelgesd a paradicsom palántáidat! | Nagybetűs Élet. Paradicsom magoncok Palántázással vagy helyrevetéssel? A palántanevelésnél a növények fejlődési idejük egy részét szabályozott, védett, igényeinek megfelelő helyen töltik, ezért gyorsan nőnek, így kiültetés után hamarabb teremnek. A palántaneveléssel a termés koraiságát segítjük elő. A helyrevetett magoncok növekedését a változó tavaszi időjárás befolyásolja, hol támogatja, hol lassítja.
Cimkék articsóka, bab, borsó, brokkoli, csipkebogyó, cukkini, cukorborsó, fagyasztás, fokhagyma, fűszer, fűszernövény, fűszernövények, hagyma, hangya, játék, kert, koktélparadicsom, krumpli, káposzta, levendula, lilahagyma, mogyoróhagyma, mulcs, napraforgó, növénytársítás, palánta, palántázás, paprika, paradicsom, paradicsomszósz, retek, rukkola, répa, saláta, spenót, sütőtök, tarack, terasz, uborka, vetőmag, vácrátóti botanikus kert, vöröshagyma, zöldborsó, újrahasznosítás, üveg
A folytonos növekedésű paradicsomból 2, 5-3 db/m 2 növényt kell ültetnünk, féldeterminált fajtákból 3-4 db/m 2 -t, ami pedig a karós fajtákat illeti, a Nagyszőlősi járásban karós paradicsomot termesztő falvakban – például Csongován – 8-9 db/m 2 -t ültetnek a gazdák. Az említett növénysűrűség egyszálas nevelésre vonatkozik. A fóliás paradicsom jól tűri az ikersoros elrendezést, ami egyenletesebb, tágasabb térállás kialakítását teszi lehetővé. A paradicsom ültetése a tavaszi időszakban | Kárpátalja. Egy 10 méter széles nagylégterű fóliasátorban így öt ikersort alakíthatunk ki, ahol a sorok közötti távolság 110 cm, az ikersorok közötti sortávolság pedig 60 cm. A tavaszi palántanevelés során nem ritka, hogy a nevelt paradicsompalánta felnyurgul. Ellentétben az uborkapalántával, a paradicsom jobban átvészeli a mélyebb ültetést, az elfektetést. Tehát amennyiben felnyurgult palántát ültetünk, fektessük el a földben a megnyúlt részt. Ilyenkor a talaj alá kerülő szárrész járulékos gyökereket fejleszt, amelyek a későbbiekben segítik a tápanyagfelvételt.
Hátrafelé is könnyedén repül, egy helyben lebeg és cikázik a levegőben, szemmel szinte nem is követhető a kacsafarkú szender mozgása. A "magyar kolibrit" könnyen magunkhoz csalogathatjuk, és valójában egy lepkéről van szó, amelyet idén az év rovarának választottak. Kacsafarkú szender – Az év rovara, 2021. Bő nektárt adó, tölcséres virágok körül – legyen az akár balkonládába ültetett petúnia – tavasztól őszig gyakran feltűnik egy jókora, semmi mással össze nem téveszthető rovar. Köpcös, mondhatni "kövér" teste ellenére kolibriket meghazudtoló könnyedséggel lebeg egy helyben táplálkozás közben, és cikázik az emberi szem számára alig követhető módon. A szárnya ilyenkor mintha ködből lenne, teste végén hosszú szőrök (potrohpamacsok) nyílnak legyezőt formázva, innen a neve: kacsafarkú szender. Nemcsak ügyesen, de kitartóan is repül, a Földközi-tenger partján kifejlődött egyedek az északi sarkkörig, sőt jókora nyílt vízen átrepülve Izlandig is eljutnak, déli irányban pedig csak a Szahara állítja meg őket. A szenderhernyók pedig még azokat is elvarázsolják, akik egyébként nincsenek oda az ilyen lényekért: hol szfinxet formálnak, hol pedig feltűnő "farkuknak" köszönhetően egy soklábú, jóllakott tacskóra emlékeztetnek.
A világ legkisebb madara, a Kuba főszigetén és a Juventud-szigeten honos méhkolibri (Mellisuga helenae) testhossza 6 cm, testtömege 1, 6–2 g. A házi méhnél ugyan nagyobb, de darazsak vannak nála nagyobbak is, és a kacsafarkú szender sem sokkal termetesebb. Szárnycsapása is hasonló, másodpercenként 30–80, mint ahogy a rezgések keltette hangjaik sem sokban különböznek. Ő is tud egy helyben lebegni, hátrafelé repülni, és jórészt nektárral táplálkozik, de madár-mivoltát azért nem hazudtolja meg: fiókanevelés idején rovarokat is fogdos. Fokozottan védett A rablópillék csápja bunkóban végződik, a hímek potroha végén pedig fogókészülék van. Kacsafarku sender hernyo . Leginkább köves pusztákon és sztyeppréteken találkozhatunk a különös rovarokkal fotó: Glemba G. Keleti rablópille – (Libelloides macaronius) A recésszárnyúak rendjébe tartozó faj tarka színezete és csapongó repülése révén valóban mutat némi hasonlóságot a lepkékkel, bár olyannyira nem az, hogy azok kedvelt zsákmányállatai közé tartozik. Rágó szájszervei vannak, és nem nektárt fogyaszt, hanem más rovarokat kap el röptükben.
Első pár szárnyuk a legtöbb lepkétől eltérően hosszú és keskeny, a hátsó pedig jóval kisebb, háromszög alakú, bár nincs az az ember, aki repülés közben bármit is képes lenne megállapítani a szárnyakról. Hernyóik is jellegzetesek: vastagok, húsosak, a »fenekükön« pedig szinte minden fajnál ott egy feltűzött faroknak tűnő tüske – mondja a Tóth Balázs. Hozzáteszi: a nyúlvány funkciója egyelőre nem ismert, de azt tudjuk, hogy ha megsérül, a hernyó elpusztul. További egyedi ismertetőjegyük, hogy pihenő testhelyzetben egy szfinxre hasonlítanak, erre utal a család latin neve, a Sphingidae. Nem szendereg A magyar szender szó a XIX. századi nagy magyar természettudós, Frivaldszky Imre alkotása, arra utal, hogy a legtöbb faj éjszakai életmódot folytat, amikor a természet már elszenderedik. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Kacsafarkú szender. Napközben pedig ők szenderegnek. A kacsafarkú szender két másik, hazánkban őshonos fajjal együtt azonban kivételt képez, mert elsősorban nappal aktív, de egyedüli hazai szenderként valójában bármely napszakban felbukkanhat.
Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot
Tovább az oldalra!
Néha a kis odút szövedékkel bekárpitozzák. Csak kivételesen, mint például az amerikai Madoryx-nem fajai teszik, történik a bábozódás föld felett, a gazdanövényre erősített laza gubóban. A trópusokon, ahol a szenderek a legnagyobb formagazdagságot érték el, feltűnő nagyságú fajok akadnak, amilyen például a brazíliai Cocytius Antaeus Drury. Életmódjuk [ szerkesztés] Nappal rendszerint fatörzsön vagy más alkalmas rejtekhelyen mély "szenderben" (szenderegve [3] [4]) pihennek és az esti szürkülettel élednek fel, de akadnak nappali lepkék is közöttük. Repülésük gyors, sajátos, surrogó hangot hallatnak közben. Hosszú pödörnyelvüket kinyújtva táplálkoznak néhány pillanatig lebegve egy-egy virág előtt. Számos virágot a szenderek poroznak be. Kacsafarkú szender-hernyó - lathonia - indafoto.hu. Kiváló repülőképességük miatt több fajuk nagy területen terjedt el, így egy-egy faj néhány egymáshoz közelálló alfajával éppúgy honos lehet Amerikában, mint Ausztráliában, Ázsiában, Afrikában vagy Európában. Rendszertani felosztásuk [ szerkesztés] A családot három alcsaládra osztjuk, azokat pedig nemzetségekre bontjuk tovább.
Kelet-mediterrán állat, Közép-Ázsiától Ausztriáig és Észak-Olaszországig fordul elő, a Balkán-félszigeten gyakori. Nálunk ritka, északi elterjedési határa a Kárpát-medencében húzódik. Fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft. Egy csinos légy Világszerte 6000 zengőlégyfajt tartanak nyilván, közülük 800 él Európában. Kedvelik az árnyas utakra, erdőszélekre beeső napfényt. Tud egy helyben lebegni, ilyenkor "zeng" fotó: Ékfoltos zengőlégy – (Episyrphus balteatus) A legyek nem éppen közkedvelt rovarok, holott a bomló szerves anyagok lebontásával nagyon fontos ökológiai szerepet töltenek be. Egy csoportjuk, a hazánkban 400 fajt számláló zengőlegyek kivételek, rájuk nem nézünk utálkozva, csak az a pechük, hogy légynek sem tartjuk őket. Darazsat utánoznak, és mivel a darázs szúr, és a sárga-fekete vagy vörös-fekete sávozás amúgy is riasztó színkombináció, ez kellő védelmet nyújt a ragadozókkal szemben. Az imágó virágporral és nektárral táplálkozik, és ezzel közreműködik a beporzásban, lárvája pedig elpusztítja a levéltetveket, úgyhogy csak örülhetünk, ha kertünkben zengőlegyeket látunk.