Egy négynapos kísérlet során a csapat a földrengés hullámfrontjainak elemzésével talált rá egy korábban ismeretlen törésre a földkéregben, a Monterey-öbölben. A kontinenseket összekötő internetkábelek a világ tengereinek és óceánjainak fenekén "Talán meglepő lehet, de még mindig nem ismerjük, a földkéreg összes repedésének pontos térképét, és különösen a nehezen mérhető helyeken, például városok alatt vagy a tengerfenéken találhatóak fehér foltok. Az elosztott akusztikus érzékeléssel más, használaton kívüli meglévő kábeleket is tengeri szeizmikus szenzorokká lehet alakítani a víz alatti törésvonalak és földrengések szélesebb körű feltérképezésére" - tette hozzá Lindsey. "Egy kezemen meg tudom számolni az Észak-Amerika nyugati partján a tengerfenéken található érzékelők számát" - mondta. Víz alatti kábel bekötése. "Ellenben nagyon sok kábel van az óceánban, a jelenlegi érzékelők mennyiségéhez viszonyítva pedig különösképp sok. " Kalifornia partvidékén sok a földrengés, és a törésvonal A tanulmányban szereplő kábelek egy sekély part menti területen helyezkedtek el, maximális mélységük körülbelül 100 méter volt.
A 19-dik század közepe óta a víz alatt is futnak kábelek és viszik az információkat. Hol voltak az első kábelek? A kábellel végzett adatátvitelek története valójában akkor kezdődött, amikor a távíró feltalálója, Samuel Morse 1842-ben egy kátrányos kenderrel és gumival szigetelt vezetéket fektetett le a New York-i öböl két partja között, majd ezen távírójeleket váltott. Ennek sikere láttán 1854-ben a Hudson folyó fenekén is lefektettek egy pamuttal és gumival szigetelt, de már ólompáncélzattal is védett vezetéket. Ez hosszú ideig kiválóan működött, csak évekkel később rongálta meg egy jégzajlás, amely ellen akkor még nem építettek ki védőrendszert. Európában először 1850. DURAMAXX Angkor, víz alatti fémdetektor, fülhallgató. augusztus 28-án tettek le vezetéket víz alá, az Angliát és Franciaországot elválasztó csatornán át, Dover és Calais között, amelyet azonban a doveri sziklák hamar tönkretettek, ezért a kábelezést jobb védelemmel meg kellett ismételni, így ott végül egy évvel később épült ki az összeköttetés. Ezután egy itáliai hadikikötő (Le Spezia) és Korzika szigete közé került víz alatti vezeték, 1854-ben pedig, a krími háború idején a britek Várna és a Krím-félsziget közt építettek ki egy ugyanilyen vonalat.
William Everett mérnök vezetésével ezt alapvetően sikerült megoldaniuk, és csak egyszer fordult elő, hogy a fékezőkészülék hibájából állt meg a munka. Ez – mint azt Cyrus Field tesvére, Henry Field naplójából meg lehet tudni – akkor történt, amikor 1857. augusztus 10-én a fektetésen dolgozó Niagara hajó és a part között hirtelen megszakadt az összeköttetés, holott a kábelen nem látszott sérülés. Víz alatti kamel mennour. És bár végül a kapcsolat magától helyreállt (Morse szerint ugyan mégis megsérülhetett a kábel, de a víz nyomása helyreállította a szigetelését), a mérnökök óvatosságból lelassították a leeresztőgépet, amelyhez azonban nem igazodott a fékezőgép, ezért akkora erővel fogta meg a kábelt, hogy attól a hajó fara hirtelen lesüllyedt majd a víz ellennyomásától vissza is ugrott és ezzel elszakította a vezetéket. Ismét több kilométernyi kábelt nyelt el a víz, ami miatt megint csak le kellett állni és meg kellett várni az újabb kábeleket, amelyeket több darabban gyártottak le. Ez azt is jelentette, hogy külön feladat volt a vezetékek biztonságos összekapcsolása, amihez speciális rögzítő szerkezeteket készítettek.
2021. május 17., hétfő Sem a gyors hírközvetítés, sem az internet nem létezhetne a transzatlanti kábelek nélkül, amelyek az Atlanti-óceán mélyén kötik össze egymással Európát és Amerikát. Az első atlanti kábelt 19 évnyi munka után, 1858. augusztus 16-án sikerült lefektetnie egy igencsak sokat próbált stábnak, amelynek tagjai rengeteg áldozatot hoztak az ügyért. Hol voltak az első kábelek? A kábellel végzett adatátvitelek története valójában akkor kezdődött, amikor a távíró feltalálója, Samuel Morse 1842-ben egy kátrányos kenderrel és gumival szigetelt vezetéket fektetett le a New York-i öböl két partja között, majd ezen távírójeleket váltott. Mágnesesen vonzzák a rákokat a víz alatti kábelek - Hír TV. A 19-dik század közepe óta a víz alatt is futnak kábelek és viszik az információkat. Ennek sikere láttán 1854-ben a Hudson folyó fenekén is lefektettek egy pamuttal és gumival szigetelt, de már ólompáncélzattal is védett vezetéket. Ez hosszú ideig kiválóan működött, csak évekkel később rongálta meg egy jégzajlás, amely ellen akkor még nem építettek ki védőrendszert.
A 26 éves Ilja Szidorov a vallatásáról készült videón elismerte a nyomozóknak, hogy ő vezeti az 50 feladatból álló online játékot. A résztvevőknek a Kék Bálna szabályai szerint többek között meg kellett sebezniük a testüket, horrorfilmeket kellett nézniük, majd napokig nem hajthatták álomra a fejüket. Az utolsó feladat az öngyilkosság volt. A Mirror szerint eddig a játéknak 32 tinédzserkorú halálos áldozata volt, és Európa-szerte is terjedt. Ilja Szidorov postásként dolgozott, és egy háztetőn vették őrizetbe, amikor egy 13 éves lányt biztatott, hogy ölje meg magát. Csetelésüket megfigyelés alatt tartották a rendőrök, így bukkantak a nyomára. A brit lap emlékeztet arra, hogy az orosz hatóságok letartóztattak 2016-ban egy másik fiatalembert is, akit szintén a Kék Bálna irányításával gyanúsítanak. Az nem világos még, hogy volt-e kapcsolat Ilja Szidorov és a 21 éves gyanúsított között. Budeikin 2013 óta dolgozik, tökéletesíti taktikáját. [10] A témát egy internetes álhírekkel és városi legendákkal foglalkozó weblap is tárgyalta, cikkükben felhívták a figyelmet a média ellenőrizetlen hírek terjesztésével kapcsolatos felelősségére.
Valószínűleg mindannyian emlékszünk arra az időszakra, amikor a borzalmas ízű rágóhoz kapott tetkóval a vállunkon minden erőnkkel azon voltunk, hogy Mario Cart ban legyőzzük a tesónkat, vagy éppen a helyi játszótéren mászókáról mászókára ugrálva játszottuk a " a föld egyenlő lávával " játékot. Az idő rohan, és közben változunk mi, a technológia, az egész világ unk és bizony a játékok is, amit a gyerekek játszanak. Eddig a legnagyobb probléma az volt, hogy a valóságos barátokat, kültéri programokat felváltotta a számítógép és az egész virtuális világ. Ennek ellenére nemrég egy sokkal veszélyesebb játék vette kezdetét. A Kék Bálna nevű játékról annyit tudunk, hogy létezik egy online csoport, amely arra ösztönzi a játékosokat, hogy Game Over ként vessenek véget életüknek. A csoport mentora napi feladatok kal látja el a tagokat ötven napon keresztül, amiket kötelezően el kell végezniük, különben komoly következményei lesznek. Ezekbe beletartoznak többek között önbántalmazások, szokatlan időben való felébredések, horrorfilmnézések, és a feladatok egyre durvábbakká válnak az idő múlásával az ötven nap során.
Brutális feladatok és öngyilkosság helyett kedvesség, öröm, szeretet. Kék Bálna - Az öngyilkos játék Mi is megírtuk, hogy vészesen terjed a Kék Bálnának nevezett "játék", ami öngyilkosságra készteti a fiatalokat. Lényege, hogy a résztvevők különféle brutális feladatokat kapnak a mentoruktól, amiket meghatározott idő alatt teljesíteniük kell. Csak akkor tudnak szintet lépni, ha felvételekkel bizonyítják, hogy megtették, amire kötelezték őket. Ahogy közelednek a játék végéhez, az utasítások egyre durvábbak lesznek: az elején még csak horrorfilmet kell nézniük, később azonban már öncsonkítás is szerepelhet a listán. A versenyt az nyeri meg, aki a végén megöli magát. Csak Oroszországban már 130 halálos áldozatot követelt a Kék Bálna, de egyes értesülések szerint itthon is öngyilkosságba hajszolt két kiskorút. Noha a játék kitalálóját, a 21 éves Filipp Bugyejkint már letartóztatták, a Kék Bálna megállíthatatlannak tűnik. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, akit az Origo kérdezett meg, azt állítja: az emberek keresik azokat a helyzeteket, ahol kitűnhetnek, a Kék Bálna pedig pont ezt kínálja a fiataloknak.