Az esztergomi Várhegyen a királyi palota építését Géza fejedelem kezdte el a X. század utolsó harmadában. Szent István folytatta munkáját, aki itt született és keresztelkedett, valamint itt is koronázták meg. Az ő munkája eredményeképpen, a XI. század első évtizedében ez a vár vált a király legfontosabb székhelyévé, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság fővárosává, valamint érseki központjává is. István király, nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelte Magyarország első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat. Esztergomi vár belépő árak. Fotó: Pazirik Kft. A ma is látható lakóépületeket III. Béla király megrendelésére emelték külhoni építőmesterek, ezzel kialakult az uralkodói székhelye a déli sziklacsúcson, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával, melytől északra egy kisebb dombon emelkedik a székesegyház. Első jelentősebb ostromát a tatárjárás idején szenvedte el, de míg a királyi várost feldúlták, addig a kővárat bevenni nem tudták, mivel sikeresen megvédték a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei.
Akár céges, akár magán jellegű rendezvény megtartását tervezi az esztergomi Királyi Palota falai között, a rendezvény sikeréhez az exkluzív helyszín és a kiegészítő programokon kívül még egyéb szolgáltatásra is szükség lehet. Ebben is tudunk segíteni! Catering Ilyen például legelőször is egy jó cateringes, aki íncsiklandó ételeket és igény szerinti italokat szolgál fel a rendezvény vendégei számára. Az Esztergomi Királyi Várban üzemelő catering szolgáltató nem csak megfelelő helyismerettel, de helyben lévő konyhával, felszereléssel is rendelkezik, így könnyen, gyorsan és frissen tudja kiszolgálni a rendezvény catering igényeit. Saját tapasztalatunk és az eddigi Megrendelők visszajelzései alapján jó szívvel ajánljuk Őket, sőt – térítésmentesen – közvetítünk is Önök között, segítve az ajánlatkérést, megrendelést, lebonyolítást. Szolgáltatások – Esztergomi Királyi Vár. Hangosítás, projektoros vetítés, egyéb vizuáltechnika Az egyszerű mikrofonos hangosítástól a legmodernebb LED falig bezárólag bármilyen hang- és vizuáltechnikai elképzeléséhez tudunk megfelelő szolgáltatót ajánlani.
Szükséges cookiek Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a weboldal használható és működőképes legyen. Bővített analtikai cookiek Ezek a cookie-k lehetővé teszik, hogy elemezzük az oldal felhasználását, így felmérjük és javítsuk a teljesítményünket. Marketing célú cookiek Ezeket a cookie-kat különböző hirdető cégek használják, akik az Ön érdeklődési körének megfelelő reklámokat jelenítik meg. Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. Ne feledje, ezen sütik alkalmazása nélkül nem tudjuk garantálni Önnek weboldalunk kényelmes használatát. Fontos számunkra, hogy tudjuk mi történik az oldalainkon és szolgáltatásainkkal, felhasználóink hogyan használják szolgáltatásainkat. Ebből a célból statisztikai adatokat, beleértve személyes adatokat gyűjtünk az weboldal használata során. Esztergomi vár belépő modul nem támogatott. Az érdeklődési körének megfelelő reklámokat biztosít különböző felületeken, valamint ezek segítségével tudunk Önnek személyre szabott ajánlatokat, akciókat üzeneteket megjeleníteni.
Eseménynaptár 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma - Esztergom Cím: 2500, Esztergom Szt. István tér 1. Telefonszám: (33) 415-986 Nyitva tartás: XI. Esztergomi vár , Esztergom. 1-III. 31. K-V 10-16, IV. 1-X. K-V 10-18 állandó kiállítás, történet, vártörténet Belépő felnőtteknek 900 HUF / fő Belépő diákoknak 450 HUF Belépő nyugdíjasoknak Belépő családoknak 1600 HUF / család Tárlatvezetés 3200 HUF Fotó Videó 3200 HUF
Felújítják a Lánchidat. Idáig is hosszú és vitás időszak vezetett, a híd életében ez azonban nem meglepő. Összeszedtük a Lánchíd legérdekesebb történeteit. Magyarország egyik szimbóluma, Európa egyik legszebb hídja, a Budát és Pestet összekötő legrégebbi híd rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül az évek alatt. Az elkövetkezendő években pedig ismét megújul, ahogy tette már azelőtt sokszor. Összeállításunkban elmondjuk, min ment eddig keresztül a Lánchíd. Széchenyi István 1821-ben gondolt először arra, hogy állandó hidat kellene emelni Pest és Buda közé. Nem meglepő, hogy ez éppen akkor jutott eszébe, amikor egy úgynevezett repülőhídon, mai nevén komppal kelt át a Duna jeges vizén. Több hídtervet is készíttetett, de a hatóságok attól tartottak, hogy a hídpillérek növelik az áradások és jégzajlások veszélyét. Széchenyi ezért 1832-ben megalapította a Hídegyletet, aminek fő feladata a gazdasági-politikai akadályok elhárítása volt. Végül hosszas vita után az országgyűlés az 1836. Széchenyi Lánchíd. évi XXVI.
Büszkeség, előítélet és féltékenység volt a három leghatalmasabb ellenfél, külön-külön kellett megküzdeni valamennyivel". A Lánchidat végül 1849. november 20-án avatták fel, ám megálmodóját, Széchenyit, és annak tervezőjét, Clarkot sem hívták meg az átadóra. Noha Széchenyi nem is tudott jelen lenni, mert ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élt, de azért a meghívás kedves gesztus lett volna. Széchenyi István úgy halt meg, hogy sosem láthatta a kész Lánchidat, és soha nem kelt át rajta. Haynau babérjai A hivatalosan felavatott hídon elsőként Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos, Geringer haladhatott át. Az átadón nem hangzott el beszéd, emléktábla sem készült, ráadásul a hangulat sem volt ünnepi, mert az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost alig másfél hónappal korábban végeztette ki a hidat átadó táborszernagy. A Széchenyi lánchíd, több mint híd! • Széchenyi Társaság. Az átadás másnapján már mindenki használhatta a hidat, aki megfizette a hídvámot.
A hídbárca olyan pénzértékű jegy volt, amellyel a hídpénz megfizetését lehetett igazolni. Eleinte felirat nélküli, úgynevezett néma bárcákat használtak, végül 1866-tól már feliratok és különböző díszítések is kerültek rájuk, a gyakran átkelők pedig bérletet is válthattak. A folyamat úgy működött, hogy aki a hídon át szeretett volna haladni, a két hídfőnél elhelyezett vámháznál készpénzért megvásárolta a hídbárcát, majd ezt a túloldali vámházban leadta, így igazolni tudta, hogy kifizette a hídpénzt. A beszedett hídvámot a híd karbantartására és üzemeltetésére fordították. A hídvámot még a nemesek is kötelesek voltak megfizetni. A vámszedés végül 1918-ban szűnt meg véglegesen.
Fontos tudni, hogy a híd főtartó eleme – a két lánc – komoly fejtörést okoz a hidat ismerő szakértőknek, egyrészt mert a lánc-elemek csuklói a korrózió hatására nem lánc-szerűen működnek (befeszülnek), másrészt a lánc-elemek közötti keskeny rések hozzáférhetetlenek, és szinte lehetetlenné teszik a korrekt korrózióvédelem készítését. Ez a két probléma kiszámíthatatlan teherbírási kockázatot jelent, mely egyre sürgeti a jelenleg tervezettnél jelentősen nagyobb, érdemi beavatkozás elvégzését. Ez nyíltan kimondva a láncok teljes lecserélését jelenti! Ha ezt most – egy ütemben a pályaszerkezet cserével – nem tesszük meg, és csak a pályaszerkezetet akarjuk javítani, akkor az 5-10 éven belül elengedhetetlenül szükséges lánccsere miatt a mostani részleges beavatkozás eredménye semmivé válik. Magyarán, ha a házunk rogyadozik, nem a tetőcsere oldja meg a problémát, hanem új alap, vagy falazat építése! Szerencsére a két kapuzatos kőpillér jó állapotban van, arra kisebb javítások után a jövőben is lehet biztonságosan számítani.