EGERSZEG RÁDIÓ, a város rádiója 2015. október 5-én egy új, helyi kereskedelmi rádió kezdte meg működését Zalaegerszegen EGERSZEG RÁDIÓ néven. A korábbi Rádió. 1 frekvenciáján, a 95. 1-en szól a Zalaegerszegen és vonzáskörzetében élőkhöz az EGERSZEG RÁDIÓ, Zalaegerszeg igazán helyi rádiója. A rádió tulajdonosa a Zalaegerszegi Televízió, amely ennek a beruházásnak köszönhetően a város első számú hírforrásává nőtte ki magát. Az EGERSZEG RÁDIÓ legfontosabb célkitűzése a helyi lakosság friss és hiteles információkkal való ellátása. Rádiónk segítségével a leggyorsabban tájékozódhatnak a hallgatók arról, hol van útlezárás a városban, hol nehezíti baleset a közlekedést, milyen rendezvények lesznek a vonzáskörzetben, milyen döntéseket hozott a város közgyűlése, hogyan fejlődik a gazdaság, mi történik a helyi intézményekben. A helyi aktualitásokat igazán jó zenékkel fűszerezi az EGERSZEG RÁDIÓ. A 95. 1 EGERSZEG RÁDIÓban csak sláger szól. De nemcsak mai sláger, zenei szerkesztőnk az elmúlt évek legjobb zenéiből is válogat.
EGERSZEG RÁDIÓ, a város rádiója 2015. október 5-én egy új, helyi kereskedelmi rádió kezdte meg működését Zalaegerszegen EGERSZEG RÁDIÓ néven. A korábbi Rádió. 1 frekvenciáján, a 95. 1-en szól a Zalaegerszegen és vonzáskörzetében élőkhöz az EGERSZEG RÁDIÓ, Zalaegerszeg igazán helyi rádiója. A rádió tulajdonosa a Zalaegerszegi Televízió, amely ennek a beruházásnak köszönhetően a város első számú hírforrásává nőtte ki magát. Az EGERSZEG RÁDIÓ legfontosabb célkitűzése a helyi lakosság friss és hiteles információkkal való ellátása. Rádiónk segítségével a leggyorsabban tájékozódhatnak a hallgatók arról, hol van útlezárás a városban, hol nehezíti baleset a közlekedést, milyen rendezvények lesznek a vonzáskörzetben, milyen döntéseket hozott a város közgyűlése, hogyan fejlődik a gazdaság, mi történik a helyi intézményekben. A helyi aktualitásokat igazán jó zenékkel fűszerezi az EGERSZEG RÁDIÓ. A 95. 1 EGERSZEG RÁDIÓban csak sláger szól. De az aktuális slágereken kívül, a 80-as évektől hallhatók a legjobbak.
Gyerekkorom óta tudatosan erre a pályára készültem. Tanulmányaimat kommunikáció- és médiatudomány szakon végeztem. A főiskola alatt gyakornoki munkát vállaltam a szombathelyi rádiónál. Kis idő után visszatértem szülővárosomba, Zalaegerszegre. A rádiózás mellett a televízió világa is vonzott. A Zalaegerszegi Televízióhoz 2013-ban kerültem, ahol hírolvasóként, valamint kulturális-, és életmód magazin műsorvezetőjeként is dolgoztam. Ezután 2015-ben ért egy megtiszteltetés, amikor elindult a városban az Egerszeg Rádió, felkértek reggeli műsorvezetőnek. A tévézés és a rádiózás kitöltötte az életemet, mégis úgy éreztem, hogy többre vágyom. Ekkor jött a lehetőség, 2018-ban a budapesti rockzenei rádiónál kaptam meg az éjszakai sávot, majd délutánonként is hallhattak a hallgatók. A rádió megszűnését követően a Life és az Ozone Network Tv-nél kaptam szerkesztői állást, majd nem sokkal később az induló Best FM-hez hívtak műsorvezetőnek. Munkatársaim kitartó, lelkiismeretes, segítőkész embernek ismertek meg.
adott be pályázatot. A cég azonban ennek ellenére sem tudta megnyerni a tendert, ugyanis a Médiatanács alaki érvénytelenségre hivatkozva kizárta a pályázatot. A frekvenciára azóta ismét beadtak egy ideiglenes hosszabbítási kérelmet, ám kérdés, hogy a Médiatanács megadja-e nekik a bukott pályázattól függetlenül. Ha nem, akkor várhatóan a Torony Rádió is elhallgat. ()
20:25 Hasznos számodra ez a válasz? 8/16 anonim válasza: 78% Az anyósom nem velünk lakott, de egyszer azt álmodtam, hogy ott áll az ágyam mellett és néz. Kinyitottam a szemem és ott állt az ágyam mellett és nézett, hátborzongató volt. 20:46 Hasznos számodra ez a válasz? 9/16 A kérdező kommentje: A sötét erdő elmélet is elég félelmetes ha igaz. E szerint azért nem fedeztünk még fel idegen civilizációkat mert mindegyik igyekszik csöndben maradni nehogy valaki más megtámadja őket, elvégre nincs rá garancia hogy egy ismeretlen életforma ne lenne ellenséges. Ha pedig találkozik egymással két, egymás számára ismeretlen civilizáció akkor már csak a túlélés miatt is logikusabb megelőző csapást mérni a másikra. Mintha a galaxis egy ragadozókkal teli sötét erdő lenne ahol vigyázni kell hova lép valaki. Mi pedig épp teli torokból ordibálunk hogy "van itt valaki? ". [link] 10/16 anonim válasza: "Mi pedig épp teli torokból ordibálunk" Nyugodt lehetsz: mindenki más is. 5. 01:30 Hasznos számodra ez a válasz?
A Netflix bejelentette, hogy saját sorozatot készít Cixin Liu világhírű sci-fijéből, a Háromtest-trilógiából, a regényeket ráadásul A Trónok harca egykori készítőpárosa, David Benioff és D. B. Weiss adaptálja. A trilógia angol fordítója, Ken Liu és természetesen a szerző, Cixin Liu is producerként működik majd közre a forgatás során, hogy a készülő sorozat minden tekintetben hű maradjon a könyvekhez. Cixin Liu trilógiája három részből áll: A háromtest-probléma, A sötét erdő és A halál vége. A 2000-es évek elején ez volt a legnépszerűbb kínai sci-fi történet, majd később meghódította a nemzetközi olvasótábort is, miután 2014-ben lefordították angolra. A trilógiát magyarul az Európa Könyvkiadó adja ki. Történetének egyik fő szála az idegen fajok kérdése, Cixin regényei azt dolgozzák fel, mekkora kihívást jelentene az emberiségnek egy inváziót túlélni.
Video Ez a tett viszont nem szerencsés, mert nem tudhatjuk, hogy a sötétből minket figyelő másik civilizáció nem fog-e emiatt gyengének és sebezhetőnek titulálni minket, és ahogy az a regényben is történt, támadást, inváziót indítani ellenünk a lakható területekért. A problémát olyannyira illik komolyan venni, hogy nem sokkal halála előtt még Stephen Hawking is aggályait fejezte ki a SETI kutatások és az űrbe sugárzott rádiójelek miatt. Logikailag ugyanarra a következtetésre jutott, mint A halál végének kínai szerzője: bármi, ami odakinn van, veszélyes lehet az emberiségre nézve, illetve hogy az emberiség csak úgy lesz képes túlélni saját pusztulását és sebezhetőségét, ha szétterjed az ismert naprendszerekben, így akár a Föld, akár más, emberlakta kolónia elestét követően marad utánunk még valaki, aki továbbviszi a fajt és annak kultúráját. Kínait és nem-kínait egyaránt. Cixin Liu: A halál vége Eredeti cím: 黑暗森林 Fordító: Dranka Anita Kiadó: Európa Kiadó Kiadáséve: 2019 Oldalszám: 801 Értékelés: 8/10raptor Kaliforniába jöttem - TV-műsor online adatfolyam Cixin liu a sötét erdő 5 Cixin liu a sötét ergo proxy Aranyhaj és a nagy gubanc pc játék A magasabb dimenziókban való létezés, a korábbi kötetből is ismert kozmikus fizika és a Machiavellit megszégyenítő háborús támadási-megnemtámadási stratégiák mind olyan erényei a szövegnek, amelyek nem, vagy ritkán bukkannak fel nyugati szerzők regényeiben ilyen alapos és közérthető formában.
A könyv ugyan néhányszor említést tesz amerikai nagyvárosokról (legalábbis az elnéptelenedésükről), ENSZ is megjelenik egy-egy döntési kényszerhelyzetnél. Valamint szerepet kap a Nemzetközi Flotta is, mint önálló állam, a legfontosabb döntéseket mégis Kínában hozzák meg, legyen az biztonsági, tudományos, vagy logikai probléma. Így annak ellenére, hogy rendkívül érdekes felfedezni a keleties gondolkodásmódot, és elviekben nem befolyásolja mindez az olvasási élményt, azért mégiscsak muszáj megállapítani, hogy ebben a formában a regényfolyam egy jókora hazabeszélés, amelyben a globális kínai befolyás magasan a nyugati kultúrák, vagy akár a keleti egyéb nagyhatalmak (pl. Oroszország) felett áll. A halál vége tehát ízig-vérig kínai mű, egy olyan trilógia darabja, mely számunkra szokatlan szemszögből közelíti meg az emberiség kipusztulásának lehetőségét. Hard sci-fiként számos fizikai és logikai elméletet tár elénk, oldalakat szán ezek elemzésére, és az aktuális történetszállal ötvözve eljuttat minket a lehetséges értelmezéshez akkor is, ha magunktól nehéz lett volna visszafejteni a szerző sajátos észjárását.
Vagyis azt szerették volna elérni, hogy néhány csapat ne kürtölje szerteszét a létezésünket az Univerzumba, legfeljebb akkor, ha erre az egész emberiségtől érkezik felhatalmazás. Az állásfoglalás óta egyébként több METI projekt is megvalósult, de ezek jele csak később, a Földi időszámítás szerint 2030-2060 közt ér majd célba, a korábbi próbálkozások jeleinek egy része persze már korábban elérte a célját. (Kép: Pixabay) További cikkek a Rakétán: Több mint 30 aktív idegen civilizáció létezhet a galaxisunkban egy új tanulmány szerint Lehet, hogy nem éppen úgy és olyan formában, mint ahogy Hollywoodon felnőve várnánk, de Brit tudósok, a Nottinghami Egyetemről megpróbáltak a Tejútban bujkáló idegen civilizációk nyomaira bukkanni. Azt is kiszámolták, hogy körülbelül hány ilyen civilizációval kell számolnunk (nyugi, sokkal, mindenkinek belefér a kedvence). A földönkívüli létformák felépítése az emberre is hasonlíthatna, de lehet, hogy észre sem vennénk őket Hasonlítana az emberre egy földön kívül kialakult létforma, ha létezne, vagy teljesen más alakot venne fel?
Számos elméletről és emberi történetről szól úgy, hogy minden hősét és gondolatát egy nem is annyira távoli, nem is annyira elképzelhetetlen, de rendkívül veszélyeztetett jövőképbe helyezi. A monumentális mű egészen másképp közelíti meg a jövő lehetséges történetét, mint ahogy azt egy amerikai vagy európai szerző leírta volna. Szeret elveszni a részletekben, gyakran merül el egy-egy, látszólag nem is fontos szereplő életében, akiről aztán persze kiderül, hogy kiemelten jelentős szerepet játszik az események végső kimenetelében. A terjengős szöveg mégis szétfolyik itt-ott, céltalannak hat, olyan ötletmorzsákat is megrág, amelyekre néhány mondat is bőven elegendő lett volna. Sem a szerző, sem a szerkesztője nem érezte úgy, hogy vágnia kellene a szövegen, és ez a terjengősség magában foglalja annak veszélyét, hogy az olvasó bizony beleun, és leteszi a kötetet – jómagam is bő három hónapig bíbelődtem vele, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Rengeteg szimbólumot használ, egész történetszálak, közbeékelt mini-történetek épülnek fel arra, hogy többszörösen kódolt jelentéstartalmukat megfejtve hozzásegítsék a szereplőket a háború következő lépésének megtervezéséhez.